Moldáv nyelv
Román nyelv |
---|
Moldáv nyelv vagy moldován nyelv (románul latin ábécével limba moldovenească, cirill ábécével лимба молдовеняскэ) volt a román nyelv hivatalos elnevezése az egykori Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaságban és 2013-ig a mai Moldovai Köztársaságban. Jelenleg is ez az elnevezése az ettől 1991-ben elszakadt ún. Dnyeszter Menti Köztársaságban. ISO 639 kódjai mo és mol voltak, de 2008 novemberében ezeket megszüntették, és helyettük szükség szerint a román nyelv kódjait kell használni. SIL kódja nincs, mivel a SIL nemzetközi szervezet nem ismeri el különálló nyelvnek, ugyanis eközött és a román között nem található számottevő különbség.
A „moldáv nyelv” valójában szociolingvisztikai fogalom. Heinz Kloss német nyelvész, az ausbaunyelv és az abstandnyelv fogalmak bevezetője 1967-ben megemlítette, hogy „a moldáv és a román […] inkább egyazon sztenderd nyelv változatainak tűnnek, mintsem két különálló nyelvnek”.[1] Későbbi, szociolingvisztikával foglalkozó nyelvészek közül például a angol Peter Trudgill is felhozza példaként a moldávot mint a román nyelv egyik ausbau-szerű problémáját, megjegyezve, hogy az előbbinek azért próbálták megalkotni a sztenderdjét, hogy a romántól különböző nyelvet kreáljanak. Ennek az volt a célja, hogy igazolják az ország területének Romániától való elválasztását, és a Szovjetunióhoz való tartozását.[2] Ma a nyelvészek, beleértve oroszokat is,[3] általában románnak tartják azt a nyelvet, melyet politikai okokból moldávnak neveztek vagy neveznek.
Maia Sandu, Moldova köztársasági elnökasszonya 2023. március 22-én aláírta az új törvényt, amely véglegesen törölte a moldáv nyelv fogalmát az országban.[4] A vita ellenben még nem ért véget, ugyanis belső ellenzéki politikusok[5] és az orosz külügy még most is életben tartja a kérdést,[6] amelynek vélhető oka a Moldova és Oroszország között, az utóbbi időben egyre növekvő ellentétek.[7]
Történelmi áttekintés
[szerkesztés]1812–1924
[szerkesztés]1812 előtt Moldva nagyjából a Keleti-Kárpátok és a Dnyeszter folyó között elterülő, az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó fejedelemség volt. A lakosok többsége mai kifejezéssel élve román ajkú volt, de a román nyelv fogalmának a meghonosodása előtt a moldvaiakra vonatkozóan inkább a limba moldovenească ’moldvai/moldáv nyelv’ fogalom volt jellemző. Ez megjelent például Grigore Ureche moldvai krónikásnál,[8] de a moldávnak a román nyelvvel való azonosítása is, aminek a fogalma addig csak a Havasalföld nyelvére vonatkozott. Például Miron Costin moldvai krónikás hangoztatta a moldvaiak, a havasalföldiek és az erdélyiek közös római eredetét és román voltát, és ezt írta: „bár most moldvaiaknak mondjuk magunkat, nem kérdezzük: tudsz-e moldvaiul?, hanem: tudsz-e románul?, azaz rómaiul”.[9] Dimitrie Cantemir, aki 1710 és 1711 között Moldva fejedelme volt, moldvai nyelvről írt ugyan, de megjegyezte, hogy a moldvaiak ugyanazt a nyelvet beszélik, mint a havasalföldiek és az erdélyi románok.[10]
1812-ben a Moldvai fejedelemség keleti része, Besszarábia az Orosz Birodalomhoz került. Akkor az orosz mellett elfogadták a lakosság nyelvét a helyi intézményekben, de a továbbiakban az orosz nyelv egyre nagyobb teret kapott, a román pedig fokozatosan kiszorult: előbb a hivatalos használatból, majd az állami tanintézetekből, ahol 1871-ben betiltották a tanítását, de még az egyházi iratokból is. 1882-ben a chișinăui egyházi nyomdát is bezáratták.
1905 és 1917 között feléledt a román nemzeti öntudat, megjelentek román nyelvű lapok, és újra engedélyezték a román nyelv használatát az egyházi életben.
Besszarábia az első világháború nyomán, 1918-ban Romániához került. A területén a román nyelvnek ugyanaz lett a státusza, mint Románia többi részében.
1924–1989
[szerkesztés]A Dnyeszter bal partján is élt román ajkú lakosság. A nemzetiségek iránti szovjet politika szellemében 1924-ben itt, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság keretében megalapították a Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot . Ennek az irányváltoztatásaival a hatóságok kulturális és nyelvi politikája meglehetősen ellentmondásosnak bizonyult.[11]
1924-ben, az akkor meghirdetett moldávosítási politika keretében kezdődött el a moldáv nyelv mint a romántól különböző sztenderd nyelv megalkotása, ugyanis a cári uralom alatt addigra nagy mértékben eloroszosodott, eredetileg román ajkú lakosság hivatalosan nemzetiségi státuszt kapott, emellett az ún. moldáv népet a romántól különbözőként igyekezték meghatározni.[12] A nyelvét hivatalosan moldávnak nevezték el, és bevezették az orosz ábécéből eredő moldáv ábécét. Egy Leonyid Madan nevű nyelvész a transznisztriai és besszarábiai nyelvjárások szókészletéből merített, orosz szavakat vett át, és maga is sok új szót kreált tükörfordítás útján, hogy ne használjanak a román nyelvbe került nyugati jövevényszavakat. Ugyanakkor a helyesírás a lehető leghívebben adta vissza a moldvai nyelvjárás hangtani sajátosságait,[13] melyek egyébként alapjában véve azonosak a romániai Moldvában élőkkel.[14] Ezt a nyelvet tanították anyanyelvként az iskolákban az orosz mellett, ezt használták a kulturális intézményekben és a kiadványokban.
1932-ben azonban radikális fordulat következett be. Az addigi törekvéseket szabotázsként ítélték el, mellyel úgymond meg akarták akadályozni a kölcsönös megértést a Dnyeszter két oldala között, és ezzel a kommunista eszmék elterjedését Romániában. Madant le is tartóztatták.[15] Visszatértek a latin ábécére, és gyakorlatilag az akkori román sztenderd nyelvváltozatot vezették be. Odáig mentek, hogy az irodalmi örökség tiszteletének a nevében román klasszikus írók egyes műveit is bevonták az oktatásba.[16] Valójában a latinizálás általános törekvés volt a Szovjetunió nem szláv tagköztársaságaiban, ugyanis a közép-ázsiaiakban is akkoriban áttértek az arab ábécéről a latinra.[17]
1938-ban újból fordult a kocka. A sztálini tisztogatások légkörében leleplezték az úgymond románosító ellenforradalmárokat, a burzsoá Románia kémeit, akik a Gulágra kerültek.[18] Újra bevezették a cirill írásos moldáv nyelvet, melynek a sztenderdizálását egy I. D. Ceban nevű nyelvész vette át. Ebben a változatban kevesebb Madan-féle neologizmus volt, és ingadozott az oroszosítás és a románosítás között. Ugyanakkor a sztenderd nyelvnek az egyszerű nép nyelvére való leegyszerűsítése ellen jelentek meg állásfoglalások, melyek az emelkedett moldáv nyelv eszméjének nevében elvetették a regionalizmusokat. Csakhogy ez a nyelv nagyon kicsit különbözött a romántól.
1940-ben Románia átengedte Besszarábiát a Szovjetuniónak, és ebből meg a Moldáv SZSZAK-ból megalkották a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaságot. Itt a román nyelvet felváltotta a „moldáv”, de az 1950-es évekre ez gyakorlatilag már csak cirill írásával különbözött a sztenderd romántól, bár hivatalosan más nyelvnek számított. A különbségek kimerültek abban, hogy a moldáv irodalmi nyelv pl. a moldovai és külföldi helységnevek oroszosított, ill. orosz változatú névalakját használta (azokat a saját szabályai szerint ragozva), illetőleg nemzetközi kifejezések orosz megfelelőit alkalmazta. A függetlenséget követő évtizedekben, a román irodalmi nyelvhez való erőteljes közeledés hatására ezek a minimális különbséget alkotó, orosz eredetű elemek 2023-ra, mikor is a moldáv nyelv fogalmát törvényileg is törölték Moldovában, végleg eltűntek.[4]
1989 után
[szerkesztés]A moldáv vs. román kérdés a gorbacsovi Szovjetunió korszakának a vége felé merült fel újból a Moldáv SZSZK-ban. Hivatalos elnevezése aszerint ingadozott, hogy azután az ország politikailag inkább Nyugat vagy Kelet felé orientálódott.
1989-ben, a még nem független Moldovában törvényt fogadtak el a nyelvek használatáról. Ez kimondta, hogy az állam nyelve a latin ábécével írt moldáv nyelv, és ugyanakkor megállapítota a román és a moldáv nyelv közötti „valóban létező” nyelvészeti azonosságot.[19]
A mai Moldovai Köztársaság 1991-ben lett független, és a függetlenségi nyilatkozata a románt nevezte meg az állam nyelveként.[20]
Ugyanabban az évben Transznisztria elszakadt Moldovától, és ott a cirill ábécével írt „moldáv” az egyik hivatalos nyelv lett az orosz és az ukrán mellett.[21] A gyakorlatban keveset használják, bár van sajtó ezen a nyelven. 2004-ben bezárták azokat az iskolákat, ahol a román nyelv elnevezéssel tanították; később aztán újra működhettek, de a kormány támogatása nélkül. Akkor 11 200 tanuló tanult „moldáv nyelven”, és 3400 román nyelven.[22]
A Moldovai Köztársaság alkotmányát 1994-ben fogadták el, és ebben a moldáv nyelv szerepel államnyelvként.[23] Egy 2003-as törvény kimondta, hogy a nemzeti politika egyik kitűzött célja „a moldávtalanításra, a moldáv nemzet és államiság létének a tagadására, a moldáv történelem lejáratására, a »moldávok« népnév és a »moldáv nyelv« elnevezés semmibe vételére tett szüntelen kísérletek jogi és politikai semlegesítése”.[24]
Eközben a közéletben és a nyelvészek körében folytatódtak a viták a román vs. moldáv nyelv témájában. Miközben a Moldova Tudományos Akadémiájához tartozó Nyelvészeti Intézet munkatársai román helyesírási szótárt közöltek,[25] Vasile Stati , az egyike azoknak, akik a „moldáv nyelv” romántól való különbözőségének a szószólói, elkészített egy moldáv–román szótárt.[26]
2013. december 5-én az ország alkotmánybírósága úgy határozott, hogy az ország államnyelve a román, úgy tekintve, hogy „a Függetlenségi Nyilatkozatban foglaltatott, a román nyelvre mint a Moldovai Köztársaság államnyelvére vonatkozó előírás felülírja az Alkotmány 13. cikkelyében foglaltatott, a moldáv nyelvre vonatkozó előírást.”[27]
2023. március 2-án lökdösődés tört ki a chișinăui parlamentben amiatt, hogy a moldáv országgyűlés első olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely előírja, hogy a jövőben a „román nyelv” kifejezést kell használni Moldovában. A javaslattal szemben a szocialista és kommunista politikusok tanúsították a leghevesebb ellenállást, ez okozta a tettlegességig fajuló konfliktus kirobbanását is.[28] Nem egészen három héttel később az államfő is aláírta a törvényt, aki szerint a moldáv nyelv fogalma csak arra volt jó, hogy éket verjenek a moldovai román és romániai román nép közé.[4]
Ennek ellenére a moldáv nyelv fogalmának, sőt magának a cirill ábécé újbóli bevezetésének is még mindig nagyon sok támogatója van a lakosság részéről is. A törvény aláírása előtt tíz nappal is történt egy nagyobb kormányellenes tüntetés.[4] Románia lelkesen üdvözölte a moldovai kormány lépését.[4] Az orosz külügy szintén nem hagyta szó nélkül sem a moldáv lépést, sem a román reakciót, utóbbira még némi gúnnyal is reagált.[4] Oroszország, mely folyamatosan beleszól a moldáv belügyekbe, napirendben tartja a kérdést, Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője ki is jelentette, hogy a moldáv nyelv igenis létezik, a Sandu-kormányt pedig Moldova elrománosításával vádolta meg.[6]
Nyelvük azonosítása a beszélők által
[szerkesztés]Moldova sajátos történelmi és politikai körülményei miatt ellentmondásos képet mutat az, ahogyan a lakosainak a nyelve él a tudatukban. Erről a 2014-es népszámlálás adatai tanúskodnak.[29]
Kategória | Összes | Moldáv | Román | Egyéb |
---|---|---|---|---|
Az etnikumukról nyilatkozók | 2 754 719 | 75,1% | 7,0% | 17,9% |
Az anyanyelvükről nyilatkozók | 2 723 315 | 56,7% | 23,5% | 19,8% |
A szokásosan beszélt nyelvükről nyilatkozók | 2 720 377 | 54,6% | 24,0% | 21,4% |
Transznisztriában 2011-ben 165 200 személy volt bejegyezve moldávként, de a nyelvhasználatról nincsenek adatok.[30]
Az élő román beszéd jellegzetességei Moldovában
[szerkesztés]A Moldovában románul beszélők nyelvi sajátosságai általában az iskolázottságuk fokától függenek. Vannak olyanok, főleg, ha Romániában is tanultak, akik nyelve semmiben sem különbözik a sztenderd romántól. Más, viszonylag magas fokú iskolázottsággal bíró beszélők lexikai és nyelvtani szempontból a sztenderd románt beszélik, csupán a kiejtésük követi a moldvai nyelvjárás jellegzetességeit. A viszonylag alacsony fokú iskolázottságúak nyelvében egyrészt a sztenderd nyelvváltozat ismeretének a hiányosságai és a nyelvjárás szempontjai érvényesülnek, másrészt az általános kétnyelvűség okozta orosz nyelvi hatás jellemzi azt.
Dyer Donald Leroy amerikai nyelvész megállapítja, hogy az orosz nyelvi hatás nagyon erős volt a Moldáv SZSZK-ban, mivel a román ajkúak legalább kétnyelvűek lettek. Ezért az élő beszéd jelentősen eltávolodott a sztenderd, főleg az írott nyelvváltozattól, mely a román sztenderdet követte.[31] A szókészlet orosz szavakkal gyarapodott, melyek egy része román szavakat váltott fel. Például a régi román judecătorie: ’törvényszék’ helyett inkább az orosz суд szud szót használják. Még inkább jelen van ez a jelenség a románban létező nyugati újlatin jövevényszavak esetében, mint amilyen a depozit: ’raktár’ szó, ami helyett inkább az orosz склад szklad szót mondják.[32]
Az alaktan terén szembetűnő egyes orosz igetöveknek a román igerendszerbe való beillesztése, pl. Pe Ion l-au sudit pe doi ani vs. sztenderd román Pe Ion l-au condamnat la doi ani: ’Iont két évre ítélték el’.[33]
Az orosz mondattani hatás szerkezetek tükörfordításában nyilvánul meg. Olykor az ilyenek a sztenderd románban egészen mást jelentenek, mint az oroszban. Példa:
Orosz | Tükörfordítás | Sztenderd román |
---|---|---|
У тебя мать больная U tyebja maty boljnaja ’A mamád beteg’ | La tine mama-i bolnavă ’Nálad a mama beteg’ | Mama ta e bolnavă |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kloss 1967, 31. o.
- ↑ Trudgill 1992, 176. o.
- ↑ Például Lucht – Narumov 2005, 580. o.
- ↑ a b c d e f Moldáv nyelv nincs többé (444.hu)
- ↑ Moldova: the Role of Pro-Russian Parties in the Protests – Centro Studi Internazionali
- ↑ a b „Mesterséges románosítással” vádolja a moldovai vezetést Oroszország - a Maszol.ro portálró – MASZOL
- ↑ Még több területet készül annektálni Oroszország: újabb országban robbanhat ki háború – Portfolio.hu
- ↑ (románul) Letopisețul Țării Moldovei (Moldvaország krónikája), 1642–1647, Pentru limba noastră moldovenească (A mi moldáv nyelvünkért) fejezet (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ (románul) De neamul moldovenilor (A moldvaiak népéről), 1686 körül, 6. fejezet (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ Descriptio Moldaviae (Moldva leírása). Berlin. 1714; az interneten: (románul) Descrierea Moldovei, 4. fejezet (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ Palágyi 2009, 7–12. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.
- ↑ Gribincea 2004, 4. o.
- ↑ Lásd Madantól való idézet Gribincea 2004-ben (8. o.).
- ↑ Lásd Moldvai nyelvjáráscsoport.
- ↑ 1933-ban kényszerlakhelyre küldték a mai Arhangelszki területre, majd 1938-ban elítélték ellenforradalmi tevékenység vádjával, és kivégezték [lásd Виртуальный музей Гулага (A Gulág virtuális múzeuma)] (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ Gribincea 2004, 16. o.
- ↑ Gribincea 2004, 15. o.
- ↑ Gribincea 2004, 21. o.
- ↑ (románul) Lege nr. 3465 din 01.09.1989 cu privire la funcționarea limbilor vorbite pe teritoriul RSS Moldovenești (A Moldáv SZSZK területén beszélt nyelvek működésére vonatkozó 1989.09.01-én elfogadott 3465. sz. törvény) (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ (románul) Lege nr. 691 din 27.08.1991 privind Declarația de independență a Republicii Moldova (A Moldovai Köztársaság Függetlenségi Nyilatkozatára vonatkozó 1991.08.27-én elfogadott 691. sz. törvény) (Hozzáférés: 2023. július 26).
- ↑ (oroszul) A 2006-os alkotmány Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben 12. cikkelyének megfelelően (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ (angolul) A Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság művelődésügyi miniszterének nyilatkozata a gyerekek tanuláshoz való jogának kérdéséről (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ (románul) Constituția Republicii Moldova Archiválva 2013. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (A Moldovai Köztársaság alkotmánya), 13. cikkely (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ (románul) Lege nr. 546 din 19.12.2003 privind aprobarea Concepției politicii naționale a Republicii Moldova (A Moldovai Köztársaság nemzeti politikája koncepciójának elfogadására vonatkozó 2003.12.19-i 546. sz. törvény), 1. fejezet (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ (románul) Academia de Științe a Moldovei (Moldova Tudományos Akadémiája), Dicționar ortografic românesc (ortoepic, morfologic, cu norme de punctuație) [Román helyesírási szótár (helyes kiejtés, alaktan, az írásjelek használatának szabályai)]. Chișinău: Litera. 2001. ISBN 9975-74-293-9 (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ (románul) Stati, V. N. Dicționar moldovenesc-român (Moldáv–román szótár). 2. kiadás. Chișinău: Tipografia Centrală, Biblioteca Pro Moldova. 2011. ISBN 978-9975-62-297-4 (Hozzáférés: 2017. május 4).
- ↑ (románul) Hotărâre privind interpretarea art. 13(1) din Constituție în corelație cu Preambulul Constituției și Declarația de Independență a Republicii Moldova (Határozat az Alkotmány 13. cikkelye 1. bekezdésének értelmezéséről összefüggésben az Alkotmány Preambulumával és a Moldovai Köztársaság Függetlenségi Nyilatkozatával), 24. o. (Hozzáférés: 2023. július 26).
- ↑ „Moldovai” vagy „román” Moldova Köztársaság hivatalos nyelve?- a Maszol.ro portálról (MASZOL)
- ↑ Biroul Național de Statistică. Rezultatele Recensământului Populației și al Locuințelor 2014. Caracteristici – Populație 1 (populația pe raioane, sexe, vârste, etnie, limba maternă, limba vorbită) [Nemzeti Statisztikai Hivatal. A 2014-es nép- és lakásszámlálás eredményei. Jellegzetességek – Lakosság 1 (a lakosság járásokként, nem, kor, etnikum, anyanyelv és beszélt nyelv szerint)]. 12., 13. és 14. táblázat. (Hozzáférés: 2023. július 26.)
- ↑ Министерствo экономического развития Приднестровской Молдавской Республики (A DMK gazdaságfejlesztési minisztériuma). Статистический ежегодник ПМР 2011 (A DMK 2011-es statisztikai évkönyve). 30. o.
- ↑ Dyer 1999, 86. o.
- ↑ Dyer 1999, 87. o.
- ↑ Dyer 1999, 88. o.
Források
[szerkesztés]- (angolul) Dyer, Donald Leroy. Some Influences of Russian on Romanian of Moldova during the Soviet Period (Orosz hatások a moldovai román nyelvre a szovjet időszakban). The Slavic and East European Journal. 43. kötet. 1. sz. 1999. 85–98. o. (Hozzáférés: 2023. július 26.)
- (románul) Gribincea, Argentina – Gribincea, Mihai – Șișcanu, Ion. Politica de moldovenizare în R. A. S. S. Moldovenească (Moldávosítási politika a Moldáv SZSZAK-ban). Chișinău: Civitas. 2004. ISBN 9975-912-32-X (Hozzáférés: 2023. július 26.)
- (angolul) Kloss, Heinz. 'Abstand Languages' and 'Ausbau Languages' (Abstandnyelvek és ausbaunyelvek). Anthropological Linguistics. 9. kötet. 7. sz. 1967. 29–41. o. (Hozzáférés: 2023. július 26.)
- (oroszul) Lucht, L. I. – Narumov, B. P. Pумынский язык (Román nyelv). Cseliseva, I. I. – Narumov, B. P. – Romanova, O. I. (szerk.). Языки мира. Романские языки (A világ nyelvei. Újlatin nyelvek). Moszkva: Akadémia. 2001. 574–635. o. ISBN 5-87444-016-X
- (franciául) Palágyi Tivadar. Dialectes périphériques sur les marges orientales de l’Europe: le moldave/roumain de Transnistrie et le tchango/hongrois de Roumanie entre velléités de standardisation et nivellement linguistique (Periférikus dialektusok Európa keleti végein: a dnyeszter-menti moldáv/román et a romániai csángó/magyar sztenderdizálási törekvések és nyelvi egyenlősítés között). Analele Universității București. Political science series. 11. évf. 5–17. o. (Hozzáférés: 2023. július 26.)
- (angolul) Trudgill, Peter. Ausbau sociolinguistics and the perception of language status in contemporary Europe (Ausbaunyelvészet és a nyelvi státusz érzékelése a mai Európában). International Journal of Applied Linguistics. 2. kötet. 2. sz. 1992. 167–177. o. (Hozzáférés: 2023. július 26.)
További információk
[szerkesztés]- Ambrus László. A moldáv nyelvről. Nyelv és tudomány. 2009. július 1 (Hozzáférés: 2017. május 4).
- (angolul) Demkó Attila. A New Nation in Europe: Romanians or Moldavians? (Új nemzet Európában: románok vagy moldávok?). Case Study Trip to MOLDAVIA. Ethnic Consciousness in a Period of Transition (Esettanulmányút Moldovába. Etnikai öntüdat átmeneti időszakban). 1997 (Hozzáférés: 2017. május 4)
- (németül) Dumbrava, Vasile. Sprachkonflikt und Sprachbewusstsein in der Republik Moldova: Eine empirische Studie in gemischtethnischen Familien (Sprache, Mehrsprachigkeit und sozialer Wandel) [Nyelvi konfliktus és nyelvi tudat a Moldovai Köztársaságban: empirikus tanulmány etnikailag vegyes családokról (nyelv, többnyelvűség és társadalmi változások) Bern: Peter Lang. 2004. ISBN 3-631-50728-3
- (angolul) Dyer, Donald Leroy. Studies in Moldovan (Moldáv nyelvi tanulmányok). New York: Columbia University Press (East European Monographs). 1996 ISBN 0-88033-351-0
- (angolul) Dyer, Donald Leroy. The Romanian Dialect of Moldova: A Study in Language and Politics (A moldovai román dialektus: nyelvi és politikai tanulmány). Lewiston, NY: Edwin Mellen Press. Studies in Linguistics and Semiotics. 1999
- (angolul) Grenoble, Lenore A. Language Policy in the Soviet Union (Nyelvi politika a Szovjetunióban). Springer. 2003. ISBN 1-4020-1298-5. 89–93 o.
- (románul) Guțu Romalo, Emilia. Evoluția limbii române în Republica Moldova (A román nyelv fejlődése a Moldovai Köztársaságban). Limba română. 13. évf. 6–10. sz. 2003 (Hozzáférés: 2017. május 4)
- (németül) Heitmann, Klaus Das Moldauische im Zeichen von Glasnost' und Perestrojka (A moldáv nyelv a glasznoty és peresztrojka jegyében). Dahmen, Wolfgang. Romanistisches Kolloquium V (5. romanisztikai kollokvium). München: Fink. 1991. ISBN 3-7705-2674-0
- (angolul) King, Charles. The Moldovans: Romania, Russia and the Politics of Culture (A moldávok: Románia, Oroszország és a kultúrpolitika). Hoover Institution Press. 2000. ISBN 0-8179-9792-X
- (franciául) Negru, Gheorghe. La politique ethnolinguistique en Moldavie (Etnikai és nyelvi politika Moldovában). Chișinău: Prut Internațional. 2000. ISBN 9975-69-100-5