Kasub nyelv
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Kasub kaszëbsczi jãzëk | |
| Beszélik | Lengyelország |
| Terület | Pomeránia |
| Beszélők száma | 108 000 (2011)[1] fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Balti-szláv nyelvek Szláv nyelvek nyugati csoport lechita nyelvek Kasub nyelv |
| Írásrendszer | latin ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | 2005 óta Lengyelországban regionális nyelv, a Pomerániai vajdaság hivatalaiban segédnyelvként használható |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | csb |
 A Wikimédia Commons tartalmaz kaszëbsczi jãzëk témájú médiaállományokat. | |
A kasub nyelv (kasubul: kaszëbsczi jãzëk, kaszëbskô mòwa; lengyelül: język kaszubski) nyugati szláv nyelv, amelyet a lengyelországi, mintegy 50 000 fős kasub kisebbség beszél.
A nyelv feltételezhetően annak a kasub nevű pomerán törzsnek a nyelvéből alakult ki, akik Pomerániában, a Balti-tenger déli partján éltek a Visztula és az Odera folyók között.
Számos lengyel iskolában oktatják a kasub nyelvet, és a Pomerániai vajdaság egyes részein a helyi közigazgatásban alternatív nyelvként használják. A kasub nyelvet a Kanadában élő kasubok is használják.
Története
[szerkesztés]A kasub nyelv a kihalt pomerán nyelv utódja, amit egykor Pomeránia területén beszéltek, de beszélői java része beolvadt a német és lengyel népességbe. A kasub vélhetően az egyik pomerán nyelvjárásból formálódott tovább különálló nyelvvé. Az első kasub nyelvű nyomtatott szöveg a 16. század végéről származik. Az első helyesírást 1879-ben dolgozták ki.
A 2002-es népszámlálás során 53 000-en nyilatkoztak úgy Lengyelországban, hogy főként kasubul beszélnek otthon, a 2011-es népszámlálás szerint a beszélők teljes száma 106 ezer fő, de nem mindenki aktív beszélő. A felmérések szerint sok kasubul beszélő szülő inkább lengyelül beszél otthon, illetve kétnyelvűségben élnek[forrás?].
A kasub nyelv jogi és lingvisztikai helyzete
[szerkesztés]A kasub nyelv lingvisztikai helyzete még nincs teljesen meghatározva. Gyakran a lengyel nyelv egyik dialektusának tartják, de már 19. századtól megjelennek a vélemények, hogy annyira eltér tőle, hogy el kellene ismerni külön nyelvnek. A felfogás a történelmi időszaktól függött, mert abban, hogy az adott etnolektus elismerhető-e nyelvnek vagy csak dialektusnak, gyakran nagy szerepet játszanak nem nyelvészeti tényezők – mint pl. a beszélők kulturális vagy etnikai azonosságérzése. Sőt, a nyelvészek is vallhatnak különféle nézeteket, és különféle irányzatokhoz tartozhatnak, hiszen ismétlődően felmerül a kérdés, miképp lehet elválasztani földrajzilag és történelmileg két (vagy több) szomszédos rokon nyelvet. A politikusok hozzáállása is fontos – a kasubokat pl. a II. Köztársaság idején szeparatizmussal vádolták; hasonlóan a Lengyel Népköztársaság alatt az állami válságok idején (pl. 1970. év).
A kasub nyelvet az általános nyelvészeti munkák külön szláv nyelvnek tartják, néha azzal a fenntartással, hogy némely kutató szerint ez a lengyel nyelv dialektusa. A lengyel nyelvészek még nem döntötték el a vitát, bár a nézet, hogy a kasub etnolektus külön nyelv, egyre népszerűbb.
A kasub nyelv jogi helyzetét Lengyelországban 2005. január 6-ától az etnikai és nemzeti kisebbségekről és a regionális nyelvről szóló törvény rendezi, amelyben az etnolektust regionális nyelvnek ismerik el[2] Eszerint a helyhatósági szervek előtt a kasub nyelv használható mint segédnyelv. Ezt a lehetőséget elsőnek Parchowo község juttatta érvényre (a pomerániai vajdaság közép-nyugati része).
2003-ban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte a kasub nyelvnek a CSB kódot.
A gyerekek a kasubot jó néhány iskolában tanulhatják, 2005-től érettségizni is lehet belőle.[3] Kiadnak kasub könyveket és folyóiratokat, közvetítenek rádió- és tévéadásokat.
A Gdańsk Egyetemen, a Lengyel Filológia Intézetben 2009-től folytatják a kaszubistyka (kasub filológia) szakterületet, ahol képezik a kasub nyelv és kultúra tanárait.
Betűkészlet
[szerkesztés]A kasub nyelvnek saját ábécéje van, ahol van néhány olyan betű, ami a lengyel ábécében nincsen.[4] Ezekkel írják le azokat a hangokat, amelyek nincsenek a lengyel nyelvben:
- ã – nazális a (IPA: [ã])
- é – magyar é/éj-hez hasonló (IPA: [e], [ej])
- ë – e és a között (IPA: [ə], mint az ang. cat szóban)
- ò – ejtendő mint ue (IPA: [wɛ], vigyázz az élest – ellenkező oldalra meghajlott mint a lengyel ó-ban!)
- ô – a tájszólástól függően, ejtendő mint o illetve mint meghajlott e iránt (IPA: [ɞ] vagy [ɔ])
- ù – ejtendő mint uu (IPA: [wu]).
Az ą hang egy kicsit keskenyebben ejtendő, mint a lengyelben (a kasub ą a nazális u-hoz hasonló), u pedig – gyakran mint a magyar ü. A többi hangzó úgy ejtendő, mint a lengyel nyelvben. Ahogy látható, nincsenek betűk a [t͡ɕ], [ɕ], [ʑ] hangok és a nazális e jelölésére; ezeket lengyelül ć, ś, ź, ę jelöli, de a kasub nyelvben nem léteznek.
Fonetikus különbségek a kasub és lengyel nyelvek között
[szerkesztés]A lenti példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – kasub.
A két legjellegzetesebb vonás, amely elválasztja a kasubot a lengyel nyelvtől:
- Kaszubienie – a [t͡ɕ], [ɕ], [ʑ], [dʑ] lengyel hangok (írásban: ć, ś, ź, dź) c, s, z, dz hangokká válnak. Pl. świat, zima, rodzić /világ, tél, szül/ ⇒ swiat, zëma, rodzëc.
- Kasub palatalizáció – a lengyel [k’] és [g’] lágy hangzók a kasub [ʧʲ] és [ʤʲ] hangokká alakulnak (az első magyar cs-nek ejtendő, a lengyelben cz-nek írják, a második lágy magyar dzs-nek ejtendő, lengyelül dż-nek írandó). Pl. kaszubski, długi /kasub, hosszú/ ⇒ kaszëbsczi, dłudżi.
Egyéb tulajdonságok:
- A cz, dź, sz, ż palatális hangzókat mindig lágyul ejtik ki.
- A w [v] mássalhangzót a wò, wó csoportokban mint [vue, vuu] ejtik ki. Ha ezek a csoportok a szó elején állnak, a kiejtés egyszerűsödik: [ue, uu] (pl. wòda ⇒ [ueda] (víz), wòł ⇒ [uół] /ökör/).
- Ha a lengyel alanyeset egyes számú főnévben van az e, ami eltűnik a ragozásban (np. ESz. poranek, koniec, przypadek, TSz. poranki, końce, przypadki /hajnal – hajnalok, vég – végek, eset – esetek/), a kasub megfelelőjében egyáltalán nincs ilyen e (pòrénk, kùńc, przëpôdk).
- Ezek a lengyel i, u, y magánhangzók, amelyek régen rövid voltak, a kasub nyelvben ë-vé válnak. Pl. ludzie, ryba, zima /emberek, hal, tél/ ⇒ lëdze, rëba, zëma. Ez különösen látható a többes számú ragozásban, mind igéké, mind főneveké (czytamy ⇒ czëtómë /olvasunk/, dyrektorzy ⇒ direchtorë /igazgatók/).
- A lengyel hímnemű melléknevek y ragja válik a kasub i-vé (młody, mniejszy ⇒ młodi, miészi /fiatal, kisebb/).
- A nagy-lengyel dialektusokhoz hasonlóan, ha a kasub szóval az o vagy u hangzó áll a szó elején vagy a labiális (p, b, m) illetve veláris (k, g, h) hangzók után, akkor a kiejtés közben diftongus alakul: [uo, uu]. Ráadásul, az o válik e-vé. Pl. a lengyel owca, pole, koza, mucha, Puck, urząd (juh, szántóföld, kecske, légy, Puck [járási város Gdańsktól északra], hivatal) válik a uowca / uewca, puole / puele, kuoza / kueza, muucha, Puuck, uurzãd kasub szavakká, beírva mint òwca, pòle, kòza, mùcha, Pùck, ùrzãd.
- Ezek a lengyel a magánhangzók, amelyek régen hosszú voltak, a kasub nyelvben válnak ô-vá. Ez különösen látható a melléknevek és igenevek nőnemű ragjai esetében (młoda, mniejsza ⇒ młodô, miészô /fiatal, kicsibb – nőnem/), az igeragozásban (czytasz, czytał ⇒ czëtôsz, czëtôł /olvasol, olvasott/) meg a melléknevek fokozásában (najlepszy ⇒ nôlepszi /legjobb/).
- Ezek a lengyel e magánhangzók, amelyek régen hosszú voltak, a kasub nyelvben válnak é-vé (a magyar é). Ez látható pl. az utolsó hangzók esetében (kaszubskie, wschodnie, jakie ⇒ kaszëbsczé, wschódné, jaczé /kasub, keleti, milyen – többes szám vagy semleges nem egyes szám/)
- A lengyel ę hangot (nazális e) az ã helyettesíti (nazális a). Ez látható különösen a tárgyeset nőnemű főnevekben (gwarę ⇒ gwarã /tájszólást/) és az ę-vel vegződő 1. személy egyes szám jelen idejű igékben (robię ⇒ robiã /csinálok/). Ezenkívül pl. język, dzięki, pięć ⇒ jãzëk, dzãka, piãc /nyelv, köszi, 5/.
- Ahol a lengyel (szláv eredetű) szavakban található a ro/ró csoport, a kasub megfelelőjében gyakran ennek a csoportnak az eredeti alakja marad – ar. Pl. promień, wrona, wróbel ⇒ parmiń, warna, warbel /sugár, varjú, veréb/.
Nyelvtani különbségek a kasub és lengyel nyelvek között
[szerkesztés]A lenti példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – kasub.
Ige
[szerkesztés]A kasub nyelvben az ige ugyanolyan módon ragozódik, amint a lengyelben (három idő, három egyes számú nem, két többes számú nem, három mód). A kasub igeragozás legfeltűnőbb vonása ilyen, hogy a múlt időt kifejezhetjük a német Perfekt "másolata" segítségével, ami nem található a szláv nyelvek között: a tárgyas igék esetében a segédige – miec (ném. haben), a tárgyatlanok (állapotot jelentő) igék esetében – bëc (ném. sein):[5][6]
| kasub mondat | német megfelelő | magyar fordítás |
| (Jô) móm to zrobioné. | Ich habe das getan. | Ezt csináltam. |
| Môsz (të) jadłé? | Hast Du gegessen? | Ettél? |
| Mô co nalazłé? | Hat er/sie etwas gefunden? | Talált valamit? |
| (Jô) jem wëjachóny do Gduńska. | Ich bin nach Danzig ausgefahren. | Kimentem Gdańskba. |
| Mëmka je do kòscoła jidzonô. |
Mutti ist zur Kirche gegangen. |
Anyu elment a templomba. |
A példákban a vastag betűkkel a miec ill. bëc igék alapjuk meg a múlt idejű melléknévi igenevek ragjuk vannak jelölve. Ahogy láthato, a tárgyatlan igék igenevük is alakíthatóak, ami a többi szláv (és magyar) nyelvben lehetetlen. A szórend a német és kasub mondatokban is azonos.
Többi vonás:
- A 2. személy többes szám jelen idejű rag a lengyel nyelvben: -cie, a kasubban pedig – -ta (mint a lengyel nyelv mazóviai dialektusában) – pl. czytacie ⇒ czëtôta (olvastok). Viszont a 2. személy többes szám jelen időben (a lengyel rag: -my) használhatjuk a -ma vagy më ragot (czytamy ⇒ czëtôma / czëtômë /olvasunk/).
- A 2. személy többes szám felszólító módú alakokat alakíthatjuk szintén a chcec (akar) segédige segítségével – pl. chcemë sã mòdlëc (imádkozzatok – szó szerint *akartok imádkozni), chcemë sã jic kãpac (menjünk fürödni, szó szerint *akartok menni fürödni).
- A múlt idejű igealakok azonosak, mint 3. személyben, ami kikényszeríti a személyes névmást használását – hasonlóan, mint a sziléziai nyelvben vagy a lengyel nyelv Podlasie tájszólásában (a standard lengyel nyelvben, hasonlóan a magyarhoz, mindegyik számnak és személynek, ráadásul hímnek, külön rag van biztosítva, azért nem kell használni a névmásokat). Pl. a jachac ige (járművel menni): hímnemben és hímnemű személyi alakok esetében[7] jô jachôł – të jachôł – òn jachôł – më jachelë – wa jachelë – òni jachelë, pedig nő- és semleges nemben meg általános alakok esetében jô jachała – të jachała – òna jachała – më jachałë – wa jachałë – òni jachałë.
- Az udvariássági alak az utólagos igealak, egy kicsit hasonló a 2. személy többes számúhoz. De jelen időben ez nem fogadja el a -ta ragot, hanem -ce, ezenkívül a személyes névmás ehhez az alakhoz szintén más mint a 2. személy többes számúé – szól wë és saját módon ragozódik. Így, pl. Wa czëtôta /(ti) olvastok/ – Wë czëtôce /Önök olvasnak/. Waju nie bëło doma /(Ti) Nem voltatok otthon/ – Was nie bëło doma /Önök nem voltak otthon/.
Létige
[szerkesztés]| személy | jelen idő | múlt idő | jövő idő | |
|---|---|---|---|---|
| jô | hímnem | jem | béł / bëł | mdã |
| nőnem | bëła | |||
| të | hímnem | jes | béł / bëł | mdzesz |
| nőnem | bëła | |||
| òn | hímnem | je | béł / bëł | mdze |
| òna | nőnem | bëła | ||
| òno | semleges nem | béło / bëło | ||
| më | személyes hímnemű alak |
jesmë | bëlë | mdzemë |
| általános alak |
bëłë | |||
| wa | személyes hímnemű alak |
jesta | bëlë | mdzeta |
| általános alak |
bëłë | |||
| òni | személyes hímnemű alak |
są | bëlë | mdą |
| òne | általános alak |
bëłë | ||
| Wë | udvariassági alak |
jesce | bëlë | mdzece |
Főnév és melléknév[8]
[szerkesztés]A kasub főnévragozásban 7 eset van:
| kasub eset | lengyel eset | magyar név |
|---|---|---|
| nazéwôcz | mianownik | alanyeset |
| rodzôcz | dopełniacz | birtokos eset |
| dôwôcz | celownik | részes eset |
| winowôcz | biernik | tárgyeset |
| narzãdzôcz | narzędnik | eszközhatározó eset |
| môlnik | miejscownik | helyhatározó eset |
| wòłiwôcz | wołacz | megszólító eset |
Figyelmet fordít az első négy eset nemei hasonlítása az orosz nemeihez (именительный – родительный – дательный – винительный), nem pedig a lengyelhez vagy latinhoz. A megszólító eset kimegy a használatból – a lengyel nyelvhez hasonlóan, helyettesítve van az alanyesettel.
Többi vonás:
- Nincs kettős szám, de ennek a ragja folyton létezik a többes számú eszközhatározó esetben: a lengyel főnévi rag ebben az esetben szól: -ami és a melléknévi: -imi/-ymi, viszont a kasub ragok szólnak megfelelően -ama és -ima/-ëma. Pl. językami, nogami, polami ⇒ jãzëkama, nogama, pòlama /nyelvekkel, lábokkal, szántóföldökkel/; młodymi ⇒ młodima /fiatalokkal/).
- Az é-vel vegződő semleges nemű főnevek ragozódnak mint az é-vel vegződő melléknevek (żëcé – żëcégò, żëcémù, (ò) żëcim /élet – életet, életnek, életről/ – mint dobré – dobrégò, dobrémù, (ò) dobrim /jó, semleges nem/). A lengyel nyelvben, ilyenek a főnevek saját módon ragozódnak (życie – życia – życiu – o życiu).
- Az ólengyel nyelvben léteztek birtokos melléknevek, amelyeket alakították az -ów, -owa, -owe (hímnemű „birtokos” főnév) illetve in/-yn, -ina/-yna, -ine/-yne (nőnemű „birtokos” főnév) ragok segítségével (pl. tatowy dom = dom taty /apú háza/, mamina spódnica = spódnica mamy /anyú szoknyája/).[9] A kasub nyelvben ilyenek a melléknevek maig eltartottak.
Tagadás
[szerkesztés]A lengyel nyelvben csak egy tagadó partikula van: nie. A kasub nyelvben pedig a három van:
- nié – az egész mondat vagy kifejezés tagadása (Môsz to ju zrobioné? – Nié /Csináltad ezt? – Nem/);
- ni – a miec, mòc, mùszec /vnek van vmi, lehet (szabad), kell/ igék tagadása (Ma ni móma aùtoła /Nálunk nincs autójunk/ Të ni mòżesz terô jic. /Neked nem szabad most menned/ Jô ni mùszôł tegò robic. /Nekem nem kellett ezt csinálnom/);
- nie – tagadás többi esetben.
Német eredetű szavak
[szerkesztés]Kasúbia volt a régi német gyarmatosítás területe, így a nyelvben sok német eredetű szó létezik, különben alnémet (a német gyarmatosítás többi lengyel területe etnolektusaihez hasonlóan, pl. a nagy-lengyel dialektusban vagy a sziléziai nyelvben). A német eredetű jövevényszavak főként a háztartásra, mezőgazdaságra és emberre vonatkoznak. Ezek a szókincs kb. 5%-át képeznek.
| kasub | lengyel | német | magyar |
|---|---|---|---|
| kùch | ciasto | Kuchen | tészta |
| apfelzyna | pomarańcza | Apfelsine | narancs |
| ban | pociąg | Bahn | vonat |
| pas | paszport | Pass | útlevel |
| draszowac | młócić | dreschen | csépel |
| gwës | pewien | gewiß | tuti, biztos |
| fejn | dobrze, w porządku | fein | jó, rendben |
| richtich | rzeczywiście | richtig | valóban |
| klôr | jasny | klar | világos |
A lexikális különbségeken kívül, gyakrabban mint a lengyel nyelvben a német eredetű szintaxis szerkezetek találhatóak. Az egyik legjobban szembetűnő ez a német Perfekt igeidő "másolása" (lásd: Ige. Két további példa:
| kasub | lengyel | német | szó szerinti fordítás | helyes fordítás |
|---|---|---|---|---|
| kùli lat jes të stôri? | ile masz lat? | wie alt bist Du? | mennyi évvel öreg vagy? | hány éves vagy? |
| lubi mie pòznac was | miło mi Pana poznać | es freut mich Sie kennen zu lernen | kedvel engem megismerni Önöket | örülök, hogy megismerhetem |
Az összetett számnévek alakítása szintén a "német módon" lehető: elsősorban egyek, azután tízek, pl. 65 – piãc szescdzesąt (len. sześćdziesiąt pięć, ném. fünfundsechzig). De egy kicsit gyakrabban a "lengyel mód" található (szescdzesąt piãc).
Kasub tájszólások
[szerkesztés]A lenti példákban az implikáció jele előtti szó standard kasub, az utáni – tájszólási kasub.
Az északi tájszólások fő vonásaik:
- A mozgó hangsúly – mint az orosz nyelvben.
- Az 1. személy egyes szám jelen idejű igék, amelyeknek a standard kasub nyelvben az -ôm ragja van (a standard lengyelben -am – I. és II. ragozási csoport), a legészakibb területen elfogadják az -ajã ragot (pl. jô szukôm ⇒ jô szukajã /keresek/).
- A Puck-öbölön fekvő területen az l és ł hangzók ejtendő mint [l] (len. młody, kasub młodi ⇒ mlodi). Ennek a vonásnak neve bëlôczenié (lengyelül bylaczenie), mert a bilakok néprajzi csoport tájszólását jellemzi (len. Bylacy, kasub Bëlôcë).
- A felszólító módot a lengyel és standard kasub nyelvben némely ige esetében (VI., VII., IX., XI. ragozási csoport) úgy alakítjuk, hogy a maga tövet maradjuk. De az ólengyel nyelvben i vagy y-t hozzácsatolni kellett (amint most még az orosz nyelvben); az északi kasub tájszólásokban folyton így van: pl. gònic: gòn ⇒ gòni /hajt ⇒ hajtsd/, pùscëc: pùsc ⇒ pùscë /bocsát ⇒ bocsásd/.
- 1. és 2. személyben egyes számban létezik az összetett múlt idő – alakítható a bëc /van/ igétől és 3. személy múlt idő egyes számú ige megfelelő alakjától: pl. hímnemben jem zabéł, jes zabéł, nőnemben jem zabëła, jes zabëła /elfelejtettem, elfelejtetted/.
- Az egyes szám hím- és semleges nemű eszközhatározo eset ragja szól: ã (a standard kasubban -em), pl. kòniem ⇒ kòniã /lóval/.
A déli tájszólások fő vonásai:
- Az első szótag hangsúlyozott (mint az ólengyel és cseh, illetve magyar nyelvekben).
- A Kościerzyna környékén és a legdélibb területen az sw csoport [sj]-nak ejtendő (pl. swinia ⇒ sjinia /disznó/).
- Az ń hangzó keményedik (parmiń ⇒ parmin /sugár/).
A szöveg példája
[szerkesztés]1. cikk Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozataból:
- Kasub: Wszëtczi lëdze rodzą sã wòlny ë równy w swòji czëstnoce ë prawach. Mają òni dostóne rozëm ë sëmienié ë nôlégô jima pòstãpòwac wobec drëdzich w dëchù bracënotë.
- Lengyel: Wszyscy ludzie rodzą się wolni i równi pod względem swej godności i praw. Są oni obdarzeni rozumem i sumieniem i powinni postępować wobec innych w duchu braterstwa.
- Magyar: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
Források
[szerkesztés]- Piotr Bąk Gramatyka języka polskiego, 1984, Wiedza Powszechna, Warszawa, ISBN 8321402658
- Varsányi Istvan Magyar-lengyel és lengyel-magyar szótár, 1988, Terra, Budapest, ISBN 963-205-233-1
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Narodowy Spis Powszechny Ludności i Mieszkań 2011. Raport z wyników – Central Statistical Office of Poland
- ↑ Ustawa z dnia 6 stycznia 2005 r. o mniejszościach narodowych i etnicznych oraz o języku regionalnym; Dziennik Ustaw (Hivatalos Közlöny), 2005, 17, poz. 141
- ↑ http://www.cke.edu.pl/ Archiválva 2014. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben images/stories/Inf_mat_od2008/kaszubski_a.pdf, Centralna komisja egzaminacyjna (Központi vizsgabizottság), Informator maturalny od 2005 roku z języka kaszubskiego (Érettségi tájékoztató 2005. évtől a kasub nyelvből)
- ↑ http://pl.wikibooks.org/wiki/Kaszubski/Podstawy/Lekcja_1
- ↑ http://www.dialektologia.uw.edu.pl/index.php?l1=leksykon-kaszubski&lid=1155
- ↑ http://pl.wikibooks.org/wiki/Kaszubski/Podstawy/Lekcja_7
- ↑ A kasub nyelvben (amint a lengyelben is), az egyes számú igeragozásban három nem van: hím-, nő-, semleges; viszont a többes számú ragozásban – két nem: hímnemű személyekre vonatkozó (férfiakat és fiúkat - len. rodzaj męskoosobowy, kasub chłopskòpersónowi ôrt) és többi főnévre vonatkozó (állatokat, nőket, növényeket, tárgyakat, stb. - len. rodzaj niemęskoosobowy, kasub niechłopskòpersónowi ôrt). Lásd: lengyel ige.
- ↑ http://www.dialektologia.uw.edu.pl/index.php?l1=leksykon-kaszubski&lid=1092
- ↑ A Kraków, Częstochowa tipusú városnevek etimologiai szempontból szintén olyan melléknevek: miasto Kraka /Krak városa/, posiadłość Częstocha /Częstoch földbirtoka/
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20110927152756/http://pl.wikibooks.org/wiki/Kaszubski/Podstawy – a kasub nyelv alapszintű tanfolyam Wikibooks-on (lengyelül)
- https://web.archive.org/web/20080920042828/http://www.kaszubia.com/ – a kasub portal (kasubul, lengyelül, angolul, németül)
