Leóni nyelv
| Leóni llïonés | |
| Beszélik | Spanyolország, Portugália |
| Terület | Ibériai-félsziget |
| Beszélők száma | ~20-50 000 fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád itáliai ág Újlatin nyelvek nyugati ág iberoromán csoport aszturleóni leóni |
| Írásrendszer | Latin ábécé |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | – |
 A Wikimédia Commons tartalmaz llïonés témájú médiaállományokat. | |
A leóni nyelv (saját nevén llïonés) egy újlatin nyelvváltozat, amelyet a nyelvészek többsége az aszturleóni nyelv nyugati változatának tart.[1] Nincs önálló nyelvkódja, helyette az asztúriai nyelv kódjait használják (ast). A nyelvet Spanyolország León nevű tartományában (mely Kasztília és León autonóm közösség része), valamint Portugália Miranda nevű vidékén beszélik. Utóbbi nyelvjárás sztenderdizálásából jött létre a mirandai nyelv, melyet szintén az aszturleóni változatának tekintenek.
Az UNESCO veszélyeztetett nyelvként tartja számon.[2] Beszélőinek száma 20 és 50 ezer fő körül van.[3][4]
Jellemzők
[szerkesztés]Hangtan
[szerkesztés]| Ajak | Dentális | Fogmeder | Palatális | Veláris | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Orrhang | m | n | ɲ | |||
| Zárhang | Zöngétlen | p | t | tʃ | k | |
| Zöngés | b | d | ʝ~j | g | ||
| Réshang | f | θ | s | ʃ | ||
| Laterális | l | ʎ | ||||
| Legyintő | ɾ | |||||
| Pergő | r | |||||
| Palatális | Közép | Hátsó | |
|---|---|---|---|
| Zárt | i | u | |
| Középső | e | o | |
| Nyitott | a |
A leóni nyelvben az öt magánhangzó bármelyike előfordulhat hangsúlyos formában. A hangsúlytalan pozíciókban a zárt és a középső magánhangzók közötti különbségek archifonémákhoz idomulnak.[1]
Nyelvtan
[szerkesztés]A leóni két nemet (férfi és nő), illetve két számot (egyes és többes) különböztet meg. A hímnemű főnév és melléknévi végződés -u egyes számban, többesszámban -os. A nőnemű végződés -a, többesszámban -as. Mindkét nemben előfordulnak -e végződésű főnevek, melyek többesszámú végződése -es.
A leóni nyelv kérdése
[szerkesztés]Szociolingvisztikai szempontból a leóni nyelv elkülönítése az auszturtól a két régió különállásának, földrajzi elhelyezkedésének és különböző identitásának eredménye.[5] Azonban az izoglosszák nem választják el Asztúriát és Leónt, mint Asztúriát és Kasztíliát.[6]
Kasztília és León autonóm közösségének alkotmánya védelmet biztosít a leóni nyelvnek, azonban a nyelv nem bír hivatalos státusszal a közösségben.[forrás?] Az asztúrleóni nyelv szabványszervezete, az Asztúriai Nyelvi Akadémia nem ismeri el önálló nyelvnek, hanem az asztúr nyelv részének tekinti.[forrás?]
Már felvetődött León önálló autonóm közösséggé szervezésének ötlete Kasztíliától,[7] mely esetlegesen változást hozna a leóni nyelv kérdésében (lásd: leóni nacionalizmus).
A Leónban végzett felmérések szerint jelentőse része a megkérdezetteknek támogatja a nyelv megőrzését, viszont csak 37%-uk gondolta azt, hogy ezt hivatalos szinten is kellene.[3] 30%-uk szerint a spanyolhoz kell a nyelvnek közelednie.[3] A teljes lakosság ugyanakkor León autonómiája mellett van.[3] Azok közül, akik a leóni nyelvet támogatják, döntően az aszturhoz való közeledés mellett állnak.[3] Az intézményes népszerűsítést 83% támogatná, de csak 63%-a a megkérdezettnek lenne az iskolai oktatás mellett is.[3]
2010. február 24-én a Spanyol Szocialista Munkáspárt helyi frakciója javaslatot terjesztett elő Kasztília és León gyűlésében, hogy ismerjék el a leóni nyelvet. A május 26-án megtartott plenáris ülésen a javaslatot a helyi parlament elfogadta, ám a kormányzat máig nem tett lépéseket az ügyben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Abel Pardo Fernández: El Llïonés y las TICs (spanyol nyelven), 2007. április 1. (Hozzáférés: 2025. február 8.)
- ↑ UNESCO – Leonese (angol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2025. február 8.)
- ↑ a b c d e f II Estudiu Sociollingüísticu De Lleón: Identidá, conciencia d'usu y actitúes llingüístiques de la población lleonesa. Estaya Sociollingüística. España: Academia de la Llingua Asturiana (2008. április 10.). ISBN 978-84-8168-448-3
- ↑ Raúl Sánchez Prieto: La elaboración y aceptación de una norma lingüística en pequeñas comunidades dialectalmente divididas: el caso del leonés y del frisio del norte (asztúr nyelven), 2008 (Hozzáférés: 2025. február 8.)
- ↑ Krüger, Fritz. Estudio fonético-histórico de los dialectos españoles occidentales. Zamora: Instituto de Estudios Zamoranos "Florián de Ocampo", 13. o. (2006. április 10.). ISBN 84-96100-13-8
- ↑ Frederick B. Agard: The Place Of Aragonese And Asturo-leonese In Iberian Romance (angol nyelven). Project Muse, 1990 (Hozzáférés: 2025. február 8.)
- ↑ [Una encuesta revela que la mayoría de ciudadanos de Salamanca, Zamora y León apoyarían la creación de la Región Leonesa UNESCO – Leonese] (spanyol nyelven). Leonoticias, 2020. január 5. (Hozzáférés: 2025. február 8.)
