Ugrás a tartalomhoz

Asszámi nyelv

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a nyelvről szól. Hasonló címmel lásd még: Asszámi (egyértelműsítő lap).
asszámi
অসমীয়া, Ôxômiya
BeszélikIndia, Banglades, Bhután, USA
TerületAsszám
Beszélők száma13 079 696 (1991)-ben[1] fő
Írásrendszerasszámi írás
Nyelvkódok
ISO 639-1as
ISO 639-2asm
ISO 639-3asm
A Wikimédia Commons tartalmaz অসমীয়া, Ôxômiya témájú médiaállományokat.

Az asszámi nyelv (asszámiul অসমীয়া Ôxômiya) (IPA: [ɔxɔmija]) a legkeletebben beszélt indoárja nyelv, amit leginkább India Asszám államában, az ország északkeleti részén beszélnek. Ez Asszám hivatalos nyelve. Ezenkívül beszélik még a szintén északkeleten fekvő Arunácsal Pradesben és más, itteni államban. Kis létszámú asszámiul beszélő lakossággal lehet találkozni Bhutánban és Bangladesben is. Ez a legkeletibb indoeurópai nyelv, amit több mint 13 millióan beszélnek.[1]

Az asszámi kialakulása

[szerkesztés]

Az asszámi és rokon nyelvei, a bengáli, valamint az orijá nyelv a mágadi prákrit nyelvből fejlődött ki. Suniti Kumár Csátterji szerint a mágadi prákrit keleten négy nyelvjárás alapját vetette meg. Ezek a ráda, a vánga, a varendra és a kamarupa; ezen kívül ebből alakult ki a kamarupa apabrámsza. Ezt a nyelvet a Gangesz északi részén beszélik, s ebből fejlődtek ki az észak-bengáliai nyelvjárások Nyugat-Bengáliában és az asszámi a Brahmaputra völgyében.[2] Bár már a 13. századból is maradt fenn asszámi nyelvű írás, a nyelv legrégebbi lejegyzett emlékei az 5. századból, a Kamarupa Királyság idejéből maradtak fenn, amely az 5. és a 12. század között uralta a területet.[3] 1907-ben Nepálban asszámi nyelven írt, a 9. századból származó buddhista verseket találtak. Ezek az apabrámsza időszak végén, a kamáta király, Durlábnarajána idején jöttek létre. A csarjapada idejétől az asszámira a sin-tiveti és az ausztrálázsiai nyelvek voltak rá hatással.

Az asszámi lett az Áhom királyság udvarának nyelve a XVII. században.[4]

Írásrendszerek

[szerkesztés]

Az asszámi az asszámi írást használja, ami a keleti nagari írásból fejlődött ki, ami a gupta írásban találta meg gyökereit.[5] Az írásnak már a korai időktől kezdve erős hagyománya van. Ennek példáit meg lehet találni a középkori királyok rendeleteiben, földadományozásaiban, és réztábláin. Az asszáminak megvan a maga írásrendszere, amivel egy fára tudtak írni. Ezek az írások általában vallási szövegek vagy krónikák voltak. A mai asszámi helyesírása nem feltétlenül fonetikus alapú. A Hemkosh, a második asszámi szótár bevezette a szanszkrit alapú helyesírást. Ez ma az elfogadott szabályozás.

Alaktan és nyelvtan

[szerkesztés]

Az asszámi nyelvnek a következők a morfológiai jellemzői:[6]

  • A főnév nemét és számát nem jelöli.
  • Harmadik személy névmásaiban megkülönbözteti a nemeket.
  • Megkülönböztet tárgyas és tárgyatlan igéket.
  • A rokonsági fokot kifejező főneveket a birtokos névmásnak megfelelően ragozzák
  • Az ige szótövéből lehet melléknevet képezni.
  • A passzív szerkezetet természetes módon lehet használni.

Fonetikája

[szerkesztés]

Az asszámi betűkészlet nyolc nem nazális és öt nazális magánhangzóból, tizenöt kettőshangzóból (melyek közül kettő nazális) és huszonegy mássalhangzóból áll.[7]

Az IPA és a romanizált (ROM) átírás

Magánhangzók
  Elöl Középen Hátul
  IPA ROM IPA ROM IPA ROM
Magas i i     u u
Magas-közép         ʊ û
Középső e e     o o
Alsó-közép ɛ ê     ɔ ô
Alsó     a a    
Mássalhangzók
  Labiális Alveoláris veláris Glottal
  IPA ROM IPA ROM IPA ROM IPA ROM
Zöngétlen hang p
pʰ		 p
ph		 t
tʰ		 t
th		 k
kʰ		 k
kh		    
Zöngés hang b
bʰ		 b
bh		 d
dʰ		 d
dh		 ɡ
ɡʰ		 g
gh		    
Zöngétlen réshangok     s s x x h h
Zöngés réshangok     z z        
nazális hangok m m n n ŋ ng    
Approximants w w l, ɹ l,r        

Az asszámi és az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó rokon ind nyelvek fonetikájában számos eltérés mutatkozik.

Alveoláris zárhang

[szerkesztés]

Az asszámi nyelv fonémakészlete annyiban egyedi az ind nyelvcsoportban, hogy hiányzik belőle a hátrahajlított nyelvheggyel képzett zárhang és más zárhang közötti különbségtétel. Történelmileg a fogi és a retroflex zárhangok mindkettő beleolvadt az alveoláris (fogmedri) zárhangzóba. Ez nagymértékben megkülönbözteti az asszámit a többi ind nyelvtől, mivel megváltoztatja az artikulációt. Az egyetlen hasonló nyelv, ahol a retroflex zárthangok előrejöttek alveoláris zárthangokká, az a bengáli nyelvnek a keleti nyelvjárásai, melyek közeli nyelvrokonnak számítanak (bár ezekben is megmaradt a fogi zárthang különállása).

Zöngétlen, ínynél képzett réshangok

[szerkesztés]

A többi keleti ind nyelvtől eltérően az asszámiban megvan a zöngétlen, ínynél képzett réshang x is, (x, IITG, egy anyanyelvi beszélő kiejtésében), ami történetileg a szibilánsok egyik fajtájából alakult ki. Az ínynél képzett réshang képzése a szibiláns [s]-ből egyértelmű a nyelv asszámi nevéből. Néhány asszámi Oxomiya/Ôxômiya-t szeret írni az Asomiya/Asamiya helyett, hogy hogy utaljon a nemzetközi fonetikus ábécében [x]-szel jelölt hangra. Ez az [x] hang jelen volt a védikus szanszkrit nyelvben is, de a klasszikus szanszkritban eltűnt. Három szanszkrit szibiláns összevonásával visszajött az asszámi nyelvbe. A hang olyan közeli nyelvekben is jelen van, mint amilyen a csitagóniai.

A hangot többféleképpen írják át az IPA jelrendszerébe, attól függően, hogy zöngétlen, ínynél képzett réshang, [x], zöngétlen, uvuláris (nyelvcsappal képzett) réshang [χ] vagy zöngétlen, ínynél képzett hangnak [ɰ̥] tekintik. Ebben nincs egyetértés a vezető fonológusok és fonetikusok között. A hang néhány változatát különböző népcsoportoknál és nyelvjárásoknál figyelték meg. A beszélőtől, a beszédtől, a stílustól és a hangfelvétel minőségétől függően mindhárom alaphangot ki lehet olvasni akusztikusan az aktuális asszámi fonémából.

Szájpadlási orrhang

[szerkesztés]

Az asszámi a többi indoárja nyelvvel ellentétben kiterjedten használ szájpadlási orrhangot. Ezekben a nyelvekben a szájpadlási orrhangot mindig egy másik hanggal összekötve használják, azonban az asszámiban elkülönülve használják.[8]

Magánhangzókészlet

[szerkesztés]

A keleti ind nyelvek, mint amilyen az asszámi, a bengáli, sziléti és az orijá, nem különböztetik meg a magánhangzók hosszát, azonban átfogó hátul képzett magánhangzókészletük van. Az asszámi esetében négy hátul képzett kerek magánhangzó van: az ô [ɔ], o [o], û [ʊ], és u [u]. Ez a négy magánhangzó fonetikailag eltér egymástól, mint ahogy az a következő példákban látható: কলা kôla [kɔla] 'süket', ক'লা kola [kola] 'fekete', কোলা kûla [kʊla] 'öl (testrész)', és কুলা kula [kula] 'rosta'.

A középmagasan hátul képzett kerek magánhangzó, az û [ʊ] egyedülálló a nyelvcsaládnak ebben az ágában, és az idegenek számára leginkább egy [o] és [u] közötti hangnak hallatszik. A hang olyan asszámi szavakban van meg, mint amilyen a পোত pût [pʊt] 'eltemet'.

Nyelvjárások

[szerkesztés]

A 19. század közepén a Sibszágár környékén beszélt nyelvjárás került a központba, mivel a britek ezt tették az ország hivatalos nyelvévé. Ennek az volt az oka, hogy a keresztény hittérítők központja ezen a területen volt. Ma a Guvahatiban beszélt nyelvet tekintik a sztenderd asszáminak. Ez a település az asszámi nyelv területének a közepén fekszik. Az iskolában tanított és az újságokban használt asszámi a nyelv különböző dialektusaiból tartalmaz elemeket. Banikanta Kakati két nyelvjárást különített el, amit (1) keleti és (2) nyugati nyelvjárásnak nevezett el. Atonban a mai nyelvészeti tanulmányok négy nyelvjárást különböztetnek meg. [1] (Moral 1992[9]), amik keletről nyugatra haladva a következők:

  • keleti csoport, Szibszgár kerületben és környékén beszélik
  • középső csoport, a mai Nágaonban és a hozzá tartozó területeken beszélik.
  • A Kamrupi csoportot a fel nem osztott Kámrupban, Nalbariban, Barpetában, Dárrángban, Kokrajárban és Bongajgaon területein beszélik.

Asszámi irodalom

[szerkesztés]

Az asszámi nyelvű irodalom egyre inkább terjed, erősödik. A nyelv első jellemzői a 8-12. századból származó gyűjteményben figyelhetők meg. Az első írott emlékek asszámi nyelven a 14. századi udvari költők munkái, melyek legszebb példája Madáv Kandali Kota Rámájána című munkája és a kor népszerű balladái. A 16-17. században jött létre a vajsnavit irodalom, ami elvezetett a modern irodalmi formák 19. századi megjelenéséhez.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://www.censusindia.gov.in/ nd5a5 n+-szá03á3ás
  2. ↑ Goswami 2003 394. o.
  3. ↑ Medhi 1988 67–63. o.
  4. ↑ Guha, Amalendu The Ahom Political Sysem Social Scientist, Vol 11, No. 12 (Dec., 1983), pp3-34.
  5. ↑ Bara, Mahendra The Evolution of the Assamese Script, Axom Xahitya Xabha, Jorhat, 1981.
  6. ↑ Kommaluri, Vijayanand, et al. Issues in Morphological Analysis of North-East Indian Languages Language in India, Volume 5 : 7 July 2005
  7. ↑ Asamiya Archiválva 2005. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Resource Centre for Indian Language Technology Solutions, Indian Institute of Technology, Guwahati.
  8. ↑ Assamese Design Guide Archiválva 2007. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, The Resource Centre for Indian Language Technology Solutions, Indian Institute of Technology, Guwahati.
  9. ↑ Moral, Dipankar. A phonology of Asamiya Dialects : Contemporary Standard and Mayong, PhD Thesis, |Deccan College, Pune 1992.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Goswami 2003: Goswami, G. C. (2003). „The Indo-Aryan Languages”, 391-443. o, Kiadó: Routledge. 
  • ↑ Medhi 1988: Medhi, Kaliram. Assamese Grammar and the Origin of Assamese Language. Guwahati: Publication Board, Assam (1988. december 16.) 
  • Sharma, M. M. (1990). „The Comprehensive History of Assam: Ancient Period” I, 263-284. o, Kiadó: Publication Board, Assam. 

További információk

[szerkesztés]
Tekintsd meg a Wikipédia asszámi nyelvű változatát!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Asszámi_nyelv&oldid=26591826”