Kurd nyelv

Kurd Kurdî / کوردی / Кöрди
Beszélik	Törökország Irak Irán Örményország Szíria USA Európa Kanada Ausztrália
Terület	Közel-Kelet
Beszélők száma	kb. 40 millió fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Indoiráni nyelvek     Kurd nyelv
Írásrendszer	Törökországban latin Iránban, Irakban és Szíriában arab Örményországban cirill
Hivatalos állapot
Hivatalos	Irak
Nyelvkódok
ISO 639-1	ku
ISO 639-2	kur
ISO 639-3	kur
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurdî / کوردی / Кöрди témájú médiaállományokat.

A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik. Becslések szerint kb. 40 millió ember beszéli, akik elsősorban Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban laknak. Törökországban latin betűkkel, a másik három országban arab betűkkel írják. Az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan flektáló nyelv.

Dialektusok

Két nagyobb nyelvjárásuk a kurmanci (ejtsd:kurmandzsi) és a szoráni. A kurd nyelvet tovább nehezíti az is, hogy a Törökországban latin betűkkel, míg Irakban, Szíriában és Iránban arab betűkkel írják a nyelvet.

2013-ban a Jezidik Szellemi Tanácsa Grúziában úgy döntött, hogy újjáéleszti a sajátos jezidi írást, leginkább a kurmanci nyelvjárásban használják.[1]

Törökországban, Szíriában, Irakban (Dohuk) városától északra és Északnyugat-Iránban a kurmanci dialektus a legelterjedtebb. Kb. 20-25 millióan beszélik.

Szoráni dialektust leginkább Nyugat-Iránban és Iraki Kurdisztánban értik meg. Kb. 6-7 millióra teszik a számukat.

A dél-kurd nyelv a kurmanci és a szoráni dialektus keveréke. Ide tartozik pl. a laki nyelv is. A Zagrosz-hegység vidékén élők beszélik. Számuk körülbelül 3 millió fő.

A zazaki nyelvet Kelet-Törökországban beszélik kb. 2-3 millióan.

A goráni dialektust Iraki Kurdisztánban és Iránban használják. Kb. 1 millióan vannak.

Ezen kívül még rengeteg dialektus van, de ezek a főbb nyelvjárások.

Nyelvtan

A főneveket a nyelv hím és nőnemű csoportba osztja, példa: xušk-a men (nőtestvérem), bera-e men (fivérem). A nőnemű főnevek általában a-ra végződnek, a hímneműek általában e-re.

Az igéknek jelen, múlt és jövő idejük van.

A melléknevek fokozhatók, és hasonulnak a főnévhez ragozásukat tekintve.

Személyes névmások

Pers/Num	Kurd			Perzsa	Zazaki	Talysh	Jelentése
	Kurmandzsi	Szoráni	Déli
E/1.	ez	min	min	man	ez	āz	én
E/2.	tu	to	tu	to	tı	tə	te
E/3.	ew	ew	ew	ū, ān	o	av	ő
T/1.	em	ême	îme	mā	ma	ama	mi
T/2.	hun	êwe	îwe	şomā	şıma	şəma	ti
T/3.	ew	ewan	ewan	işān, ānhā	ê	avon	ők
Személyes névmások ragos alakjai
E/1.	min	min	min	man	mı(n)	mə	nekem, engem, enyém
E/2.	te	to	tu	to	to	tə	neked, téged, tiéd
E/3.	wî	ew	ew	ū, ān	ey	ay	őt, neki, övé (fiú)
E/3.	wê	-	-	-	ae	-	őt, neki, övé (lány)
T/1.	me	ême	îme	mā	ma	ama	minket, nekünk, miénk
T/2.	we	êwe	îwe	şomā	şıma	şəma	titeket, nektek, tiétek
T/3.	wan	ewan	ewan	işān, ānhā	inan	avon	önnek, őket, övék

Kérdő névmások

Magyar	Kurmanci	Dél-kurd
Ki	kî	kî
Mi	çi	çe
Hogyan	çawa/çer	çiu/çûn
Miért	çima/çire	era
Hol	ku/kudê	kû
Mikor	kengî	kêy
Melyik	kîjan	kam
Mennyi	çend	çend

Kurd ábécé

A három fő írásrendszer:

Kurmanci	Cirill	Szoráni	Kiejtés
A a	А а	ئا ـا ا	á
B b	Б б	ب ـبـ ـب بـ	b
C c	Щ щ	ج ـج ـجـ جـ	dzs
Ç ç	Ч ч	چ ـچ ـچـ چـ	cs
D d	Д д	د ــد	d
E e	Ә ә	ە ـە ئە	e
Ê ê	Е е	ێ ـێ ـێـ ێـ ئێـ	é
F f	Ф ф	ف ـف ـفـ فـ	f
G g	Г г	گ ـگ ـگـ گــ	g
H h	Һ һ	هـ ـهـ	h
I i	Ь ь	-----	i (zárt)
Î î	И и	ى ئى ـيـ يـ	í
J j	Ж ж	ژ ـژ	zs
K k	К к	ک ـک ـکـ کــ	k
L l	Л л	ل ـل ـلـ لــ	l
M m	М м	م ـم ـمـ مــ	m
N n	Н н	ن ـن ـنـ نــ	n
O o	О о	ۆ ـۆ ئۆ	o
P p	П п	پ ـپ ـپـ پــ	p
Q q	Ԛ ԛ	ق ـق ـقـ قــ	k (torokhang)
R r	Р р	ر ـر	r
S s	С с	س ـس ـسـ ســ	sz
Ş ş	Ш ш	ش ـش ـشـ شــ	s
T t	Т т	ت ـت ـتـ تــ	t
U u	Ö ö	و ـو ئو	u
Û û	У у	وو ـوو	û
V v	В в	ڤ ـڤ ـڤـ ڤـ	v
W w	Ԝ ԝ	و ـو	ve
X x	Х х	خ ـخ ـخـ خـ	kh
Y y	Й й	ى ئى ـيـ يـ	j
Z z	З з	ز ـز	z

Kurd szókincs

A kurd nyelv azon kevés iráni nyelvek közé tartozik, amelyek megtartották eredeti szókincsüket a nagy iszlamizáció ellenére. Az indoeurópai eredetű kurd nyelvnek gazdag szókészlete van.

Kurd	Német
bira, brader	Bruder (testvér)
birin	bringen (hoz)
nav, naw	Name (név)
nû, nev	neu (új)
şeş	sechs (hat)
histêrk, stêrk, stêr	Stern (csillag)

Példamondatok

Kurdul: Hemû mirov azad û di weqar û mafan de wekhev tên dinyayê. (Hemû - minden; mirov - ember; azad - szabad; û - és; weqar - méltóság; wekhev - egyenlő; tên - jönni, születni; dinyayê - világon)

Magyarul: Minden ember szabadnak született egyenlő jogokkal.

Kurdul: Ew xwedî hiş û şuûr in û divê li hember hev bi zihniyeteke bratiyê bilivin. (hiş - elme; û - és; divê - kell; hember - szemben; hev - együtt, egymással; bratiyê - testvéri, testvériség;)

Magyarul: Elméjük és lelkiismeretük szerint testvéri szellemben kell egymással szemben tevékenykedniük.

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia kurd nyelv-kurmanci kurd változatát!

Tekintsd meg a Wikipédia kurd nyelv-szoráni kurd változatát!

Nézd meg Kategória:magyar-kurd szótár kurd nyelv címszót a Wikiszótárban!