Montenegrói nyelv
| Montenegrói nyelv crnogorski jezik / црногорски jeзик | |
| Beszélik | Montenegró Szerbia Horvátország Albánia |
| Terület | Délkelet-Európa, Balkán |
| Beszélők száma | 232 646[1] fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Balti-szláv nyelvek Szláv nyelvek déli csoport nyugati alcsoport montenegrói nyelv |
| Írásrendszer | Cirill írás és Latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Montenegró |
| Gondozza | Savjet za standardizaciju crnogorskog jezika (A montenegrói nyelv sztenderdizálásának tanácsa) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-2 | cnr[2] |
| ISO 639-3 | [3] cnr[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz crnogorski jezik / црногорски jeзик témájú médiaállományokat. | |
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstandnyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbaunyelv. Montenegróban hivatalos nyelv.
A nyelv beszélői és státusza
[szerkesztés]
A 2011-ben elvégzett népszámlálás alkalmával a 620 029 személyből álló összlakosságból 278 865 személy, azaz a lakosság 44,98%-a montenegróinak vallotta magát, miközben 178 110-en (28,73%) szerbnek. Ami a nyelvet illeti, 265 895-en (42,88%) jelölték meg a szerbet anyanyelvükként, és 229 251-en (36,97%) a montenegróit. Következésképpen, a montenegróiak egy része szerbül beszélőnek tekinti magát.[4]
Vannak még statisztikai adatok a montenegróiakról a következő országokban:
| Ország | Személyek száma | Személyek státusza |
|---|---|---|
| Szerbia | 38 527 | montenegrói nemzetiségűek[5] |
| 2 519 | montenegrói anyanyelvűek[6] | |
| Horvátország | 4 517 | montenegrói nemzetiségűek[7] |
| 876 | montenegrói anyanyelvűek[8] | |
| Szlovénia | 2 667 | montenegrói nemzetiségűek[9] |
| Albánia | 366 | montenegrói nemzetiségűek[10] |
A különböző országokban végzett népszámlálások adai szerint a montenegróit anyanyelvüknek valló személyek összesített száma 232 646.
A montenegrói csak Montenegróban hivatalos nyelv, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvei (szerb, bosnyák, albán és horvát) is hivatalos használatúak.[11]
A montenegrói nyelv fogalma körüli vita
[szerkesztés]A montenegrói nyelv fogalmának hívei ugyanakkor Montenegró függetlenségének hívei is. Amikor a montenegrói PEN-központhoz tartozó értelmiségiek a Montenegrói Köztársaság 1992-es alkotmánya ellen tiltakoztak, amelyben a szerb volt megjelölve hivatalos nyelvként, fő érvük az volt, hogy minden nemzetnek joga van saját nyelvhez. Ezt megerősítendő, a horvát és a bosnyák nyelv példáját hozták fel. Nem tagadták, hogy a montenegrói ugyanahhoz a közép-délszláv diarendszerhez tartozik, mint a többi három nyelv, de azt követelték, hogy nyelvüket hivatalosan montenegróinak nevezzék.[12]
A montenegrói nyelv eszméjének legfőbb szószólója Vojislav Nikčević volt, a Nikšići Egyetem professzora, aki 1968 óta foglalkozott ezzel. Ugyancsak ő volt a szerzője az első montenegrói nyelvre vonatkozó normatív munkáknak (lásd lentebb #A montenegrói nyelv intézményesítése). Támogatói közé tartoztak Vuk Minić, Sreten Zeković, Jevrem Brković , Rajko Cerović stb.[13]
Egyik érvük a „montenegrói nyelv” szócsoport létezése többé-kevésbé régi dokumentumokban.
- A montenegrói nyelv első megemlítése Vuk Stefanović Karadžićtól származik, aki egyébként azt vallotta, hogy az egész közép-délszláv területen beszélt nyelv a szerb. 1837-ben leírta egy 1813-ban Montenegrót látogató francia ezredes szavait, aki azt hitte, hogy a „montenegrói nyelv” a görög nyelv egyik dialektusa.[14]
- 1857-ben, Ljubomir Nenadović szerb író a következőket jegyezte meg egy montenegrói utazás kapcsán: „Minden iskolában a nyelv a montenegrói, ami különbözik attól a szép elismert nyelvtől, amelyre a Biblia le van fordítva.[15] Ha a montenegróiak így folytatják iskoláikban, akkor száz év múlva a két nyelv között nagyobb különbség lesz, mint a portugál és a spanyol között.”[16]
- A „montenegrói nyelv” elnevezés egy másik szerb írónál is megjelent. Simo Matavulj idézte egy montenegrói szavait, aki azt mondta, hogy a legjobb szerb színészek sem tudnak beszélni po naški („a mi nyelvünkön”), čisto crnogorski („tisztán montenegrói nyelven”).[17]
- Helén, montenegrói hercegnő, aki 1896-ban Olaszország királynéja lett, Janjić szerb miniszterrel beszélgetett egy alkalommal, aki megdicsérte a szép szerb beszédéért. A királyné azt válaszolta neki, hogy montenegrói nyelven beszél.[18]
- Az Encyclopædia Britannica 1911-es kiadása is montenegrói nyelvről ír, bár rögtön megjegyzi, hogy ez gyakorlatilag azonos a szerbhorváttal.[19]
A montenegrói nyelv eszméjének ellenzői ugyanakkor a Szerbiával való egység hívei is, például Mihajlo Sćepanović,[20] Branislav Brborić, Slobodan Remetić, Drago Ćupić, Mato Pižurica [21] és Ranko Bugarski [22] nyelvészek. Fő érvük az, hogy nincs jelentősebb különbség a Montenegróban és a Szerbiában beszélt nyelv között.
Más érvük az, hogy az egész történelmük során a montenegróiak általában szerbeknek tekintették magukat, bár országuk hosszú időszakokban független volt. Valóban, Montenegrónak sikerült megőriznie autonómiáját az Oszmán Birodalom keretén belül, sőt, gyakorlatilag független lett a 17. század végén, miközben Szerbia tényleges török megszállás alatt állt, mielőtt a 19. század elején autonóm lett. A két ország függetlenségét az 1878-ban megtartott berlini békekongresszuson ismerték el, és Montenegró 1918-ig volt független, amikor a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) része lett. Az, hogy a montenegróiak általában szerbeknek tekintették magukat abból is kitűnik, hogy az 1911-es oktatásügyi törvény értelmében kötelező volt a szerb állami vagy magán elemi iskola, és a legfontosabb tantárgyak között a szerb történelem és a szerb nyelv volt.[23]
Általában a volt Jugoszlávián kívüli nyelvészek, akik nem érzelmileg közelítik meg a kérdést, világosan elkülönítik a szociolingvisztikai szempontot a tisztán nyelvészetitől. Például Paul-Louis Thomas professzor, a Párizs-Sorbonne Egyetem tanára, akinek szakterületei hivatalosan a „bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv és irodalmak (BHMSz)”,[24] 2001-ben elfogadta a montenegrói nyelv fogalmát, megjegyezve, hogy ez csupán a szociolingvisztika területéhez tartozik, és hogy nyelvészeti szempontból a szerbhorvát nyelv fogalmat preferálja, mely már meghonosodott a nyelvészetben.[25]
A montenegrói nyelv intézményesítése
[szerkesztés]A montenegrói nyelv normáinak kialakítása 1997-ben kezdődött, amikor megjelent az első helyesírást szabályozó munka.[26] Ezt az első nyelvtan követte.[27]
2003-ban megalakult Cetinjében a Montenegrói Nyelv és Nyelvészet Intézete, Vojislav Nikčević igazgatása alatt. Ez kormányon kívüli szervezet volt, de a művelődésügyi minisztérium támogatta anyagilag.
2004-ben a kormány módosította az iskolák tantervét, így az addig „szerb nyelv” elnevezésű tantárgy neve „anyanyelv (szerb, montenegrói, horvát, bosnyák)” lett.[28]
2005-ben nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a montenegrói nyelv sztenderdizálásáról Podgoricában.[29]
A függetlenségről szóló népszavazás és a függetlenség kikiáltása után, 2007. október 22-én elfogadott új alkotmány hivatalos nyelvként a montenegróit nevezte meg.
2008-ban az oktatásügyi minisztérium bejelentette, hogy az iskolai tankönyveket 2009-től már montenegrói nyelven nyomtatják. Ugyanabban az évben megalakították A montenegrói nyelv sztenderdizálásának a tanácsát.[30]
2009-ben megjelent a helyesírást szabályozó hivatalos dokumentum (lásd #Források).
2010 augusztusában a kormány elfogadta a hivatalos montenegrói grammatikát, és az ezt összefoglaló kötet szeptember 4-én jelent meg (lásd #Források).
2016 áprilisában megjelent a montenegrói nyelv első szótárának első kötete, a Montenegrói Tudományos és Művészeti Akadémia kiadásában,[31] amely felháborodást keltett. Egyrészt az előbb megjelent helyesírást és grammatikát szabályozó munkák egyik fő szerzője, Adnan Čirgić nyelvész szerint tudománytalan,[32] másrészt a montenegrói muszlimok (bosnyákok és albánok) őket sértő, soviniszta elemeket találtak benne, és 114 montenegrói muszlim és nem muszlim értelmiségi nyílt levélben kérte a kötet visszavonását.[33]
Még 2008-ban a montenegrói hivatalosságok kérelmet nyújtottak be az ISO 639 bizottságához kód megadása érdekében a montenegrói nyelvnek. Ezt a bizottság elutasította azzal, hogy nem tekinti a montenegróit másnak, mint a szerb nyelv egyik változatának, majd 2015-ben a montenegróiak teljes dokumentáció mellékelésével felújították a kérelmet, és hosszas procedúra után 2017 decemberében az ISO 639 megadta a nyelvnek a [cnr] kódot.[2][3]
A montenegrói sztenderd sajátosságai
[szerkesztés]A montenegrói nyelv sztenderdizálását két vonáskategória alapján végzik. Ezek egyrészt a štokavski dialektus azon vonásai, melyek közösek a bosnyákok, a horvátok, a szerbek és a montenegróiak nyelvhasználatában, másrészt pedig a montenegrói štokavski nyelvjárások közös vonásai.[34] Ezek három csoportot alkotnak: délkeleti, északnyugati és a Szandzsák Montenegróhoz tartozó részében beszéltek.[35] A montenegrói sztenderdnek nemcsak mind a három többi sztenderddel vannak közös vonásai, hanem egyesek csak a horváttal közösek, mások pedig csak a szerbbel.
Hangtan és írás
[szerkesztés]A montenegrói sztenderdben is megvannak a diarendszerhez tartozó többi sztenderdben található fonológiai vonások (lásd Horvát nyelv és Szerb nyelv). Ezek mellett normaként adja meg a horvátban is szabályos (i)jekavski kiejtést, valamint néhány csak a montenegróira jellemző vonást.
Mássalhangzók
[szerkesztés]Normaként van megszabva a jekavski kiejtés okozta palatalizáció.[36] Ez két specifikus mássalhangzót produkál, a /s/ és a /z/ ilyen palatalizációja nyomán:
- [ɕ] (alveolopalatális, zöngétlen réshang), például a śever ['ɕever], (horvátul) sjever, (szerbül) sever ’észak’ szóban;
- [ʑ] (alveolopalatális, zöngés réshang): iźelica ['iʑelit͡sa], (horvátul) izjelica, (szerbül) izelica ’falánk’.
Két másik mássalhangzót is kivált a jekavski palatalizáció, melyek megvannak ugyan a többi sztenderdben is, de nem az ilyen típusú palatalizáció által okozottak:
- t > ć: poćernica, (horvátul) potjernica, (szerbül) poternica ’letartóztatási parancs’;
- d > đ: đevojka, (horvátul) djevojka, (szerbül) devojka ’lány’.
A montenegrói sztenderd elfogadja ugyanakkor e négy mássalhangzó horvát sztenderdbeli megfelelőit is: sj, zj, tj, dj.[37]
Az ije hangcsoport
[szerkesztés]Az (i)jekavski kiejtés általában közös a horvát sztenderddel, de a montenegróiban az ije, két szótagban kiejtett hangcsoport olyan szavakban is szabályozott, amelyekben nincs meg a horvátban. Példák:[38]
- zasijedanje, (horvátul) zasjedanje, (szerbül) zasedanje ’értekezlet, gyűlés’;
- kolosijek, (horvátul) kolosjek, (szerbül) kolosek ’vasútvonal’.
Egyéb jelenségek
[szerkesztés]A /l/ kiesése a hímnemű főnevek alanyeset egyes számú alakja végéről /o/ után a szerb sztenderddel közös: so, (szerbül) so, (horvátul) sol ’só’.
Az ao hangcsoport, mely például a cselekvő melléknévi igenév hímnem egyes számú alakjának végén található, egyes nyelvjárásokban a-ra redukálódik, másokban o-ra: reka sam, illetve reko sam vs. rekao sam. Ezek a jelenségek csak néhány területre korlátozottak, ezért nincsenek normaként elfogadva.[39]
Írás
[szerkesztés]Akárcsak a szerb nyelvet, a montenegróit is mind cirill, mind latin ábécével írják, amit az alkotmány is rögzít. A 21. században egyre inkább a latin ábécét használják.[40] Mindkét ábécé ugyanaz, mint a szerb nyelvben használt (lásd Szerb nyelv. Kiejtés és írás), azzal a különbséggel, hogy a montenegrói ábécében kettővel több betű van, a két sajátos mássalhangzó írására. Ezek a latin ábécében a Ś és a Ź, ugyanazok, mint a lengyel nyelv írásában, mely nyelvben ugyancsak megvannak az illető mássalhangzók. A cirill ábécében e betűk megfelelői a Ć, illetve a З́.[41] Mivel a megfelelő mássalhangzók jekavski palatalizáció nélküli változatai is elfogadottak, ezek írása sj-ként (cirill cj), illetve zj-ként (cirill зj) is elfogadott.[37]
Akárcsak a szerb nyelvben, az idegen tulajdonneveket fonetikusan írják át a latin ábécével is, kivéve a postai használatban. Egyes esetekben, amikor szükségesnek tartják, például térképeken, fonetikusan is, és mellette úgy is, mint az eredeti nyelvben írhatók, ha ez a latin vagy a cirill ábécét használja.[42]
Grammatika
[szerkesztés]A montenegrói sztenderd alaktan és mondattan csak néhány sajátossággal rendelkezik a diarendszerhez tartozó többi sztenderdhez viszonyítva (lásd Szerb nyelv. Grammatika).
Egyes sajátos alakok az ije hangcsoport a montenegróiban nagyobb gyakoriságának tudhatók be. Ezért a biti létige kijelentő mód egyes szám tagadott alakjai csak ije-vel vannak szabályosakként elfogadva: nijesam, (horvátul) és (szerbül) nisam ’nem vagyok’.[43]
A melléknevek, a névmások és a számnevek mindhárom nem többes szám részeshatározói-eszközhatározói-határozói esetű alakja a horvátban és a szerbben szabályos i-s esetragjai ma már gyakoribbak a montenegróiban is, mint az i-nek megfelelő ije-vel, mégis az utóbbit is beleiktatták a sztenderdbe:[44]
- dobri (hn.), dobra (s. n.), dobre (nn.) ’jók’: részeshatározói-eszközhatározói-határozói eset dobrijem(a) vagy dobrim(a);
- ti, ta, te ’azok’: tijem(a) vagy tim(a);
- prvi, prva, prve ’az elsők’: prvijem(a) vagy prvim(a).
Számosabbak a sajátos jelenségek a montenegrói nyelv fesztelen nyelvi regiszterében, például:
- hangsúlytalan alakú személyes névmások:[45]
- fesztelen ni vs. szokásos nam „nekünk”, fesztelen ne vs. nas „minket”;
- vi vs. vam „nektek”, ve vs. vas „titeket, magukat, önöket”;
- a főnévi igenév képzője i nélkül: Idem malo odmorit vs. Idem se malo odmoriti „Megyek pihenni egy kicsit”;[46]
- a visszaható névmás gyakori elhagyása (az előbbi példa).
A fesztelen regiszter egyes vonásai megvannak a mai szépirodalomban is, de a szokásos regiszterben, a hivatalos nyelvezetben és a publicisztikáéban nem. Ilyenek például:
- A fesztelen regiszterben használják a folyamatos múlt időt, amely a diarendszer többi nyelvében csak irodalmi, archaikus színezettel: Jedni se igrahu, drugi razgovarahu… ’Egyesek játszottak, mások beszélgettek…’[47]
- Ebben a regiszterben van egy potencijal imperfekta ’folyamatos múlt feltételes alakja’ nevű igealak, amely a htjeti (šćeti változattal is) ’akarni’ segédige folyamatos múltú alakjából és a lexikális (fogalmi) jelentésű ige főnévi igenevű alakjából képződik. Ez a magyar feltételes mód múlt idejének felel meg pontosan. Ezzel szemben a szokásos regiszterben a feltételes mód nevű alakot használják, melynek jelen idejű és múlt idejű jelentése is van: Hoćah vam se javiti da sam imao vremena vs. Javio bih vam se da sam imao vremena ’Adtam volna hírt magamról nektek/magának/önnek/maguknak/önöknek, ha lett volna időm’.[48]
Egyes, a régi montenegrói irodalomban használt kötőszók mára csak a fesztelen regiszterben maradtak fenn:
- ma vs. ali ’de’;[49]
- a…, a vs. bilo…, bilo ’akár…, akár’: A došli, a ne došli, isto im se piše ’Akár jönnek, akár nem jönnek, a sorsuk ugyanaz lesz;[50]
- e vs. da ’hogy’: Ovo vi pišem da ne možete reći e nijeste znali ’Ezt azért írom nektek, hogy ne mondhassátok, hogy nem tudtátok’.[51]
Szókincs
[szerkesztés]A montenegrói nyelv szókincse nem különbözik lényegesen a diarendszerétől általában, de előfordulnak eltérő szavak.[52]
Azonos eredetű, de a szerbtől és a horváttól különböző alakú szavak:
| Montenegrói | Szerb | Horvát | Magyar |
|---|---|---|---|
| cklo | staklo | staklo | üveg (az anyag) |
| đetić | dečak | dječak | fiúcska |
| kostanj | kesten | kesten | gesztenyefa |
| mrtac | mrtvac | mrtvac | holttest |
| omraziti | mrzeti | mrziti | gyűlölni |
| śutra | sutra | sutra | holnap |
| znaven | poznat | poznat | ismert |
Ugyanazt jelentő, de különböző szavak a montenegrói, a szerb és a horvát nyelvben:
| Montenegrói | Szerb | Horvát | Magyar |
|---|---|---|---|
| izvanjac | stranac | stranac | külföldi |
| glib | blato | blato | sár |
| cukar | šećer | šećer | cukor |
| oriz | pirinač | riža | rizs |
| razuriti | srušiti | srušiti | lerombolni |
A jövevényszavak a nyelvbe való illesztése is különbözhet a montenegróiban:
| Montenegrói | Szerb | Horvát | Magyar |
|---|---|---|---|
| -tada képző: kvalitada | -tet: kvalitet | -teta: kvaliteta | minőség |
| -an képző: Austrijan | -anac: Austrijanac | -anac: Austrijanac | osztrák |
| -dur(ica) képző: štimadur(ica)) | procenitelj(ica) | procjenitelj(ica) | becsűs |
Akárcsak az Adriai-tenger partján beszélt horvát nyelvjárásokban, a montenegrói nyelvben is több az olasz eredetű szó, mint a szerbben. Példák:
- bastadur(ica) ’aki megelégelt vmit’ < basta
- durati ’tartani’ (időben) < durare;
- kaseta ’láda’ < cassetta;
- kušin ’párna’ < cuscino;
- lencun ’lepedő’ < lenzuolo;
- medig ’orvos’ < medico;
- pjat ’tányér’ < piatto;
- skala ’létra’ < scala;
- taulin ’asztal’ < tavolino.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A montenegrói, szerbiai és horvátországi 2011-es népszámlálásokon magukat montenegrói anyanyelvűekként deklaráló személyek összesített száma.
- ↑ a b ISO 639.2 Registration Authority. Codes for the Representation of Names of Languages (ISO 639.2 Beiktatási Hatóság. Nyelvnevek kódjai) (Hozzáférés: 2018. április 30)
- ↑ a b Ethnologue. Montenegrin oldal (Hozzáférés: 2018. április 30)
- ↑ Az adatok forrása: Zavod za Statistiku (a montenegrói statisztikai hivatal 2011. július 12-i közleménye a népszámlálás eredményéről. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- ↑ A 2011-es népszámlálás adatai, 21. o. (Hozzáférés: 2019. április 13.). Megjegyzendő, hogy a szerb hatóságok nem végezték el a népszámlálást Koszovóban is. Itt ezt a helyi hatóságok tették.
- ↑ A 2011-es népszámlálás adatai, 16. o. (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ A 2011-es népszámlálás] adatai – Lakosság nemzetisége szerint (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ A 2011-es népszámlálás] adatai – Lakosság anyanyelve szerint (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ A 2002-es népszámlálás adatai (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ A 2011-es népszámlálás adatai, 71. o.
- ↑ Ustav Crne Gore (Montenegró alkotmánya), 13. cikkely. (Hozzáférés: 2018. április 30).
- ↑ Jezik kao domovina. Deklaracija crnogorskog P.E.N. centra o ustavnom položaju crnogorskog jezika (A nyelv mint haza. A montenegrói PEN-központ nyilatkozata a montenegrói nyelv alkotmányos helyzetéről) (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Általuk írt cikkek a Montenegrina portál Nauka. Jezik (Tudomány. Nyelv) honlapján (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Az 1837-ben Stuttgartban megjelent, német nyelven írt és utólag szerbre lefordított Montenegro und die Montenegriner (Montenegró és a montenegróiak) című munkájában (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ A Vuk Karadžić által sztenderdizált szerb nyelvről van szó.
- ↑ Eredeti szöveg itt (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ A belgrádi Letopis Matice srpske folyóiratban 1898 és 1903 között folytatásokban megjelent Bilješke jednog pisca (Egy író jegyzetei) című befejezetlen életrajzában (Montenegrina) (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Prvi pomen crnogorskog jezika (A montenegrói nyelv első megemlítése). Montenegrina (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Encyclopedia Britannica. 18. kötet, 773. o.; az interneten: XVTII (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.).
- ↑ Vö. Mihajlo Sćepanović és Vojislav Nikčević vitája. Radio-Most. 1998. április 5. (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Violeta Arsenić. Govorite li crnogorski? (Beszél-e montenegróiul?). Vreme. 478. sz. 2000. március 4. (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Tóth Elvira. A montenegrói nyelv elismerése par excellence politikai döntés. VÁLASZ. Vajdaságma. Délvidéki hírportál. 2018. január 18. (Hozzáférés: 2018. április 30)
- ↑ Az 1911-es Zakon o narodnijem školama u Kraljevini Crnoj Gori (A Montenegrói Királyság népi iskoláiról szóló törvény) (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Paul-Louis Thomas oldala az egyetem honlapján (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Aleksandar Manić. Crnogorski na Sorboni (A montenegrói nyelv a Sorbonne-on) (interjú Paul-Louis Thomas-val). Glas javnosti. Belgrád. 2001. június 5. (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Nikčević, Vojislav P. Pravopis crnogorskog jezika (A montenegrói nyelv helyesírása). Cetinje: PEN-központ. 1997
- ↑ Nikčević, Vojislav P. Gramatika crnogorskog jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Dukljanska akademija nauka i umjetnosti. 2001.
- ↑ (angolul) Mirko Boskovic. Montenegro Says Farewell to ‘Mother Tongue’ (Montenegró búcsút mond az 'anyanyelv'-nek). BalkanInsight.com. 2010. szeptember 14. (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Međunarodni naučni skup Norma i kodifikacija crnogorskog jezika. Zbornik radova („A montenegrói nyelv sztenderdizálása” nemzetközi tudományos konferencia. Közlemények gyűjteménye). Cetinje: Institut za crnogorski jezik i jezikoslovlje. 2005.
- ↑ Odluka o obrazovanju Savjeta za standardizaciju crnogorskog jezika (Határozat A montenegrói nyelv sztenderdizálása tanácsának a megalakításáról). Službeni list Crne Gore (Montenegró Hivatalos közlönye). 2008. 10. sz. (Hozzáférés: 2018. április 30)
- ↑ Majda Šabotić. CANU objavila prvi dio Rječnika crnogorskog narodnog i književnog jezika (Az MTMA megjelentette a Montenegrói népi és irodalmi nyelv szótárának első részét). Vjesti online. 2016. április 8 (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Adnan Čirgić. Rječnik CANU – crnogorskoj nezavisnosti na dar (Az MTMA szótára – ajándék a montenegrói függetlenség jubileumára). Matica. 2016. 66. sz. 526–532. o. (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Otvoreno pismo CANU: izvinite se gradjanima i povucite rjecnik (Nyílt levél az MTMA-hoz: Kérjetek bocsánatot a polgároktól, és vonjátok vissza a szótárt!). ULINFO. 2016. június 7. (Hozzáférés: 2018. április 30.).
- ↑ Perović 2009, 5. o.
- ↑ Čirgić 2011, 51. o.
- ↑ Čirgić 2010, 50–51. o.
- ↑ a b Perović 2009, 38–39. o.
- ↑ Perović 2009, 36. o.
- ↑ Perović 2009, 44. o.
- ↑ Csak ezt például az államelnökség honlapján, ezt és a cirill ábécét is a parlamentén és a kormányén (Hozzáférés: 2018. április 30).
- ↑ Perović 2009, 8. o.
- ↑ Perović 2009, 30–31. o.
- ↑ Čirgić 2010, 129. o.
- ↑ Čirgić 2010, 57. o.
- ↑ Čirgić 2010, 84. o.
- ↑ Čirgić 2010, 355. o.
- ↑ Čirgić 2010, 174. o.
- ↑ Čirgić 2010, 178. o.
- ↑ Čirgić 2010, 296. o.
- ↑ Čirgić 2010, 297. o.
- ↑ Čirgić 2010, 303. o.
- ↑ Sreten Zeković. Razur crnogorskoga jezika i njegova revitalizacija (A montenegrói nyelv lerombolása és újraélesztése) nyomán szerkesztett szakasz.
Források
[szerkesztés]- Čirgić, Adnan. Crnogorski jezik u prošlosti i sadašnjosti (A montenegrói nyelv a múltban és a jelenben). Podgorica: Institut za crnogorski jezik i književnost. 2011. ISBN 978-9940-579-12-8 (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- Perović, Milenko A. – Silić, Josip – Vasiljeva, Ljudmila (szerk.) Pravopis crnogorskoga jezika i rječnik crnogorskoga jezika (pravopisni rječnik) (A montenegrói nyelv helyesírása és helyesírási szótára). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2009 (Hozzáférés: 2018. április 30.)
További információk
[szerkesztés]- (angolul) Language in Montenegro (Nyelv Montenegróban) (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- Lingua Montenegrina (Montenegrói nyelv) – nyelvészeti, irodalmi és művelődési folyóirat (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- (angolul) Lowen, Mark. Montenegro embroiled in language row (Nyelvi csetepatéba keveredett Montenegró). BBC News. 2010. február 19. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- Montenegrina – Montenegrói kulturális portál (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- (angolul) Ramusovic, Aida. What Language Do Montenegrins Speak? (Milyen nyelven beszélnek a montenegróiaik?), Transitions Online: Regional Intelligence (TOL). 2003. április 16. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- Szerbhorváth György. Hogyan ne találjuk ki: nyelvburjánzás a jugoszláv utódállamokban. Pismány Barátainak Egyesülete (Hozzáférés: 2018. április 30.)
