Sovinizmus
A sovinizmus a saját nép vagy csoport felsőbbrendűségébe vagy uralmába vetett ésszerűtlen hit,[1] vagy olyan politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik,[2] a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.
Az eredeti értelmében gyakran szélsőséges nacionalizmus, amelyben az egy nemzet tagjai felsőbbrendűnek érzik magukat más nemzetekhez képest. A szociológiában gyakran használják a kifejezést más felsőbbrendű attitűdök jellemzésére, mint például a szociális vagy nem-specifikus sovinizmus.
Köznapi használatban gyakran keveredik a nacionalizmussal és a hazafiság fogalmával, de ezek a fogalmak nem ugyanazt jelentik: a nacionalizmus és a sovinizmus politikai ideológia, míg a hazafiság inkább erkölcsi nézet és érzület, ami a haza eszményét erkölcsi hivatkozási pontnak állítja be.
A sovinizmus a mi-ők ellentétből indul ki, amikor a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával.
A szó tágabb értelemben bármi másra irányuló fanatikus, ellentmondást nem tűrő rajongást is kifejezhet, például nyelvi sovinizmus, nemi sovinizmus stb. Sovén, soviniszta az, akire a sovinizmus jellemző.
Az 1960-as és 1970-es években a soviniszta kifejezést a feminista mozgalom használta, hogy a családrendszert férfiközpontúsággal vádolja.
Etimológia
[szerkesztés]A magyar kifejezés a francia chauvinisme (ejtsd: [ʃovinizm]) szóból ered. Az eredeti szó a legendás francia katona, a túlzottan hazafias újonc, Nicolas Chauvin nevéből származik, aki Bonaparte Napóleon hadseregében szolgált. [4]
A Cogniard-fivérek (Charles-Théodore és Jean-Hippolyte Cogniard) La Cocarde tricolore (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka[5] alapján terjedt el, amelynek egyik szereplője, Nicolas Chauvin a túlzott hazafiságot személyesíti meg; vakon, ellentmondást nem tűrő módon imádja Napóleont és mindazt, ami tőle ered. A szereplő nevével ([ʃovæɳ]) illették a túlzottan hazafias katonákat az első császárság idején, akik Napóleon hódító politikájának lelkes hívei voltak.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Global politics | WorldCat.org (angol nyelven). search.worldcat.org. (Hozzáférés: 2024. július 20.)
- ↑ Chauvinism | Gender Inequality, Patriarchy & Misogyny | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. július 12. (Hozzáférés: 2024. július 20.)
- ↑ Définition du chauvinisme, de chauvin, toupie.org
- ↑ Nicolas Chauvin, derivation of chauvinism, Encyclopædia Britannica.
- ↑ La Cocarde tricolore, épisode de la guerre d'Alger, vaudeville en 3 actes, par MM. Théodore et Hippolyte Cogniard., gallica.bnf.fr
- ↑ Chauvin – CNRTL Français
Források
[szerkesztés]- Nacionalista-e a soviniszta?, kronika.ro
- A román sovinizmusnak nincs határa, magyaridok.hu
- Nyelvi sovinizmus Mumbaiban, nyest.hu
- Korunk „népbetegsége”, a hímsovinizmus, femcafe.hu
- Luis Bonino-Szil Péter: Hétköznapi hímsovinizmus, luisbonino.com
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Csepeli György–Örkény Antal: Nemzet és migráció; ELTE Társadalomtudományi Kar, Budapest, 2017
|
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |