Ugrás a tartalomhoz

Ultrakonzervativizmus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ultrakonzervativizmus szélsőségesen konzervatív nézetekre utal a politikai vagy a vallási áramlatokban.[1]

A mai politikában

[szerkesztés]

A modern politikában az ultrakonzervatív általában a szélsőjobboldal konzervatívjait jelenti.[2]

Jellemzői, hogy gyakran globalizációellenesek, bevándorlásellenesek, nacionalista és szuverenista álláspontra hivatkozva, populista retorikát folytatnak, politikai polarizációval, azaz hogy a lakosság két, politikai nézetet és a világnézeteket strukturáló pólusra oszlik, azzal, hogy a csoporton belüli és a csoporton kívüli identitásellenzékre játszanak. [3][2][4][5]

A legtöbb ultrakonzervatív csoport elsődleges gazdasági ideológiája a neoliberalizmus.[5] Az összeesküvés-elméletek használata gyakori a körükben.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. szerk.: Stevenson: Ultraconservative, New Oxford American Dictionary, 3rd, Oxford University Press. DOI: 10.1093/acref/9780195392883.001.0001 (2015). ISBN 9780199891535 
  2. a b c John S. Huntington, Far-right Vanguard : The Radical Roots of Modern Conservatism, Philadelphie, University of Pennsylvania Press, 2021 (ISBN 9780812253474)
  3. Barreiros: ¿Qué es el neoconservadurismo? (spanyol nyelven). El Orden Mundial, 2023. január 10. (Hozzáférés: 2023. április 29.)
  4. De Sá Guimarães (2021. március 1.). „Far-right populism and foreign policy identity: Jair Bolsonaro's ultra-conservatism and the new politics of alignment”. International Affairs 97 (2), 345–346. o, Kiadó: Oxford University Press. DOI:10.1093/ia/iiaa220. „ultraconservative governments. This deep conservative identity-set emphasizes three interrelated national role conceptions: (1) an anti-globalist role, composed of narratives in opposition to international institutions; (2) a nationalist role, composed of pro-sovereignty narratives; and (3) an anti-foe role, composed of friend/foe narratives.” 
  5. a b Nelson (2013. szeptember 2.). „Which Americans Are More Equal and Why: The Linguistic Construction of Inequality in America”. Race, Gender & Class 20 (1/2), 294–306. o.