Elitizmus
Az elitizmus az a felfogás, hogy azok az egyének, akik az ún. elitet alkotják – tehát a kívánatos tulajdonságokkal, gazdagsággal, hatalommal, fizikai vonzerővel, nagyobb képességekkel, tapasztalattal, jó származással rendelkeznek – nagyobb valószínűséggel építő jellegűek a társadalom számára, és nagyobb befolyást érdemelnek. [1][2] Támogatja az elit hatalomra jutását, a „legjobbnak” vagy „felsőbbrendűnek” ítélt embercsoport számára.
Az elitizmus kifejezés olyan helyzet leírására használható, ahol a hatalom egy korlátozott számú ember kezében összpontosul.[2] Az "elit" egyes szinonimája lehet a "felső osztály" vagy "arisztokrata", amely kategóriába tartozó egyének nagy mértékben irányítják a társadalom termelési eszközeit.[2] Az elitbe tartoznak azok is, akik a társadalmi előnyök, nem pedig személyes teljesítményük miatt kerülnek be.[2]
Az elitizmussal ellentétes nézetek közé tartozik az egalitarizmus, az anti-intellektualizmus, a populizmus és a pluralizmus politikai elméletei.[2]
Az elitizmus nézete szorosan összefügg a társadalmi osztályokkal, amit a szociológusok „társadalmi rétegződésnek” neveznek. A modern nyugati társadalmakban a társadalmi rétegződést jellemzően három különálló társadalmi osztály szerint határozzák meg: a felső osztály, a középosztály és az alsó réteg.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ elitist | Definition of elitist in English by Oxford Dictionaries. Oxford Dictionaries | English. [2016. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 4.)
- ↑ a b c d e The Encyclopedia of World Problems & Human Potential. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Saunders, Peter. Social Class and Stratification. Routledge (1990). ISBN 978-0-415-04125-6