Izlandi nyelv

Izlandi nyelv íslenska
Beszélik	Izland, Dánia, USA, Kanada
Terület	Észak-Európa
Beszélők száma	kb. 300 000 fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Germán nyelvek     északi germán nyelvek      nyugati skandináv csoport       izlandi nyelv
Írásrendszer	Latin írás (izlandi variáns)
Hivatalos állapot
Hivatalos	Izland
Gondozza	Stofnun Árna Magnússonar í íslenskum fræðum
Nyelvkódok
ISO 639-1	is
ISO 639-2	isl (T)ice (B)
ISO 639-3	isl
A Wikimédia Commons tartalmaz íslenska témájú médiaállományokat.

Egy férfi izlandi nyelven beszél

Egy könyv

Az izlandi nyelv ( íslenska) a germán nyelvek északi ágához tartozó nyugati skandináv nyelv.

Eredete

Egy lap a Landnámabókból

Izland első indoeurópai lakosai a 8–9. században a mai Norvégia területéről útnak indult kalandozó vikingek voltak. A viszonylag szélsőséges éghajlat, valamint a földrajzi távolság elszigetelte a nyelvet, melyet így nem ért külső hatás a 20. századig, és sajátos változáson ment át, azonban nagy mértékben megőrizte az óészaki nyelv egykori állapotát.

Rokonai a feröeri nyelv és a kihalt grönlandi norvég nyelv, valamint a Shetland- és Orkney-szigeteken beszélt norn nyelv.

A legrégibb fennmaradt izlandi nyelvű szövegeket a 12. században írták. Legtöbbjük valamilyen törvényről szól, de vannak közöttük versek, sagák is, melyeket a régi szájhagyomány őrzött meg. A leghíresebbek ezek közül a 13. században íródott izlandi sagák, Snorri Sturluson és az edda-költészet.

A sagák nyelve az óizlandi, annak az óészaki nyelvnek az egyik nyugati nyelvjárása, ami a viking korban Skandinávia közös nyelve volt. Az óizlandi ezen felül kelta elemekkel is keveredett, amely a szigeten a vikingekkel párhuzamosan megtelepedett ír és skót telepesek révén jutott a nyelvbe. Az 1380-tól 1918-ig tartó dán uralom kevés befolyással volt az izlandi nyelv fejlődésére, mindennapi nyelv volt, a dánt nem is használták Izlandon, még a hivatalos ügyintézésben sem. Ugyanez volt a helyzet az angollal is az amerikai fennhatóság idején a második világháborúban.

A nyelv

Az izlandi nyelvet kb. háromszázezren beszélik, Izland hivatalos nyelve.

Legközelebbi rokonságban a feröeri nyelvvel áll, azonban közel áll a norvéghoz is, és elszigeteltsége miatt sokat megőrzött az ónorvégból, melyből kifejlődött. Ez a jelenség lehetőséget nyújt a skandináv nyelvek nyelvtörténetének tanulmányozásához.

Az izlandi nyelv írásmódja latinbetűs írás, azonban az angol írásmódokhoz szokott szemnek talán érdekesnek tűnhetnek az izlandi által használt sajátos karakterek, mint például:

þ, ð, ý, í, á, ó, é, ú, ö

az utóbbiak a magyartól eltérő hangértékkel.

Az izlandi nyelvnek nincsenek valódi nyelvjárásai, a különböző területeken használt tájszólások között nagyon aprócska fonetikai eltérések vannak. November 16-a Jónas Hallgrímsson 19. századi költő születésnapja az 1995 óta minden évben megrendezett izlandi nyelv napja.

Nyelvi purizmus

A 18. század folyamán az izlandi hatóságok meghirdették a nyelvi purizmus politikáját. Ennek a politikának a következményeként számos író és terminologista egy új szókincset alkotott, hogy az izlandi nyelvet az élet minden területén alkalmazni lehessen, az új kihívásokkal szemben is. Nem engedtek az új szavak kölcsönzésének. Számos, régen elfeledett szót hoztak vissza a köztudatba, és az óészaki gyökerekből alkottak új szavakat. Például a rafmagn szó („elektromosság”) szó szerint azt jelenti, hogy borostyánkő erő (a görög elektron „borostyánkő” mintájára). Hasonlóan a sími („telefon”) szó is azt jelentette eredetileg, hogy „kötél”, és a tölva („számítógép”) is eredetileg a tala („adat, szám”) és a völva („látás”) kombinációjából származik.

A hagyományőrzés jegyében az izlandi személynevek keresztnévből és apai – esetleg anyai – névből állnak, családi nevet általában nem használnak.

Névszóragozás

A névszók élő (hestur „ló”), élettelen (hús „ház”) és elvont (synd „bűn”) dolgokra utalnak. Az izlandi főneveket a határozott névelő végződése (-inn, -in, vagy -ið) szerint a legkönnyebb megkülönböztetni. Az izlandi nyelvben három nem van: hímnem, nőnem és semlegesnem, és négy eset: alanyeset (Nom.), tárgyeset (Akk.), részes eset (Dat.) és birtokos eset (Gen.), valamint két szám: egyes és többes szám. Ha az egyes számú ragozásban mind a négy esetnél mássalhangzóra végződik a ragozott alak, akkor gyenge ragozású főnevekről beszélünk, ha van benne magánhangzós végződés is, erős ragozású főnevekről.

Az első ragozási formába a következő főnevek tartoznak:

• az összes hímnemű (hesturinn, síminn)
• erős ragozású nőnemű (syndin)

Erős ragozású főnevek

		hestur („ló”), hn.		sími („telefon”), hn.		synd („bűn”), nn.
szám	eset	határozatlan	határozott	határozatlan	határozott	határozatlan	határozott
egyes	nom.	hestur	hesturinn	sími	síminn	synd	syndin
	akk.	hest	hestinn	síma	símann	synd	syndina
	dat.	hesti	hestinum	síma	símanum	synd	syndinni
	gen.	hests	hestsins	síma	símans	syndar	sindarinnar
többes	nom.	hestar	hestarnir	símar	símarnir	syndir	syndirnar
	akk.	hesta	hestana	síma	símana	syndir	syndirnar
	dat.	hestum	hestunum	símum	símunum	syndum	syndunum
	gen.	hesta	hestanna	síma	símanna	synda	syndanna

A második ragozás formába a következő főnevek tartoznak:

• gyenge ragozású nőmemű (tungan);
• az összes semlegesnemű (húsið, auga).

Gyenge ragozású főnevek

		tunga („nyelv”), nn.		hús („ház”), sn.		auga („szem”), sn.
szám	eset	határozatlan	határozott	határozatlan	határozott	határozatlan	határozott
egyes	nom.	tunga	tungan	hús	húsið	auga	augað
	akk.	tungu	tunguna	hús	húsið	auga	augað
	dat.	tungu	tungunni	húsi	húsinu	auga	auganu
	gen.	tungu	tungunnar	húss	hússins	auga	augans
többes	nom.	tungur	tungurnar	hús	húsin	augu	augun
	akk.	tungur	tungurnar	hús	húsin	augu	augun
	dat.	tungum	tungunum	húsum	húsunum	augum	augunum
	gen.	tunga	tunganna	húsa	húsanna	auga	auganna

Melléknévragozás

Melléknevek esetében is van erős és gyenge ragozás, mint a főneveknél. Mint más nyelveknél, az izlandiban is a jelző és a jelzett szó együtt ragozódik:

• Hann á ríka konu „Gazdag felesége van”
• Ég þekki ríku konuna „Ismerem a gazdag nőt”

Az alábbi táblázatban az első két oszlop a hímnemű (erős, valamint gyenge ragozású), a harmadik-negyedik a nőnemű (erős és gyenge), az utolsó kettő pedig a semlegesnemű (erős és gyenge ragozású) melléknevek ragozását mutatja be:

Melléknév

		hímnem		nőnem		semlegesnem
szám	eset	erős	gyenge	erős	gyenge	erős	gyenge
egyes	nom.	ríkur	ríki	rík	ríka	ríkt	ríka
	akk.	ríkan	ríka	ríka	ríku	ríkt	ríka
	dat.	ríkum	ríka	ríkri	ríku	ríku	ríka
	gen.	ríks	ríka	ríkrar	ríku	ríks	ríka
többes	nom.	ríkir	ríku	ríkar	ríku	rík	ríku
	akk.	ríka	ríku	ríkar	ríku	rík	ríku
	dat.	ríkum	ríku	ríkum	ríku	ríkum	ríku
	gen.	ríkra	ríku	ríkra	ríku	ríkra	ríku

A melléknevek fokozása a következő:

nem	rag	alapfok	középfok	felsőfok
hím	-ari / -ast	ríkur	ríkari	ríkast
nő	-ari / -ust	rík	ríkari	ríkust
semleges	-ara / -ast	ríkt	ríkara	ríkast

Igeragozás

Az izlandiban három igeidő (jelen, múlt és jövő), két szám (egyes és többes), három személy (első, második és harmadik), három mód (kijelentő, kötő és felszólító), két igenem (cselekvő és „mediopassive”) van. Két melléknévi igenév (folyamatos és befejezett) is van. A múltidő esetében van régmúlt, folyamatos és befejezett múlt, amelyek a hafa birtoklást kifejező ige megfelelő alakjaival vannak képezve.

Ige változhatásának szempontjából, csaknem minden ige Erős Igékbe vagy Gyenge Igékbe tartozhoz. Az erős ige olyan, mint szőtöve múlt igeidőben változtat. Az gyenge ige szőtöve nem változtat.

Erős ige példájuk:

kjósa („választani”), cselekvő igenem

		kijelentő mód		kötő mód		felszólító mód
szám	személy	jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő	jelen idő
egyes	1.	kýs	kaus	kjósi	kysi
	2.	kýsur	kaust	kjósir	kysir	kjós(tu)
	3.	kýsur	kaus	kjósi	kysi
többes	1.	kjósum	kusum	kjósum	kysum
	2.	kjósið	kusuð	kjósið	kysuð	kjósið
	3.	kjósa	kusu	kjósi	kysu
folyamatos melléknévi igenév		kjósandi
befejezett melléknévi igenév		kosinn

þrífast („gyarapodni”), „mediopassive” igenem

		kijelentő mód		kötő mód		felszólító mód
szám	személy	jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő	jelen idő
egyes	1.	þrífst	þreifst	þrífist	þrifist
	2.	þrífst	þreifst	þrífist	þrifist	þrífst(u)
	3.	þrífst	þreifst	þrífist	þrifist
többes	1.	þrífumst	þrifumst	þrífumst	þrifumst
	2.	þrífist	þrifust	þrífist	þrifust	þrífist
	3.	þrífast	þrifust	þrífist	þrifust

vinna („dolgozni; győzni”), cselekvő igenem

		kijelentő mód		kötő mód		felszólító mód
szám	személy	jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő	jelen idő
egyes	1.	vinn	vann	vinni	ynni
	2.	vinnur	vannst	vinnir	ynnir	vinn(du)
	3.	vinnur	vann	vinni	ynni
többes	1.	vinnum	unnum	vinnum	ynnum
	2.	vinnið	unnuð	vinnið	ynnuð	vinnið
	3.	vinna	unnu	vinni	ynnu
folyamatos melléknévi igenév		vinnandi
befejezett melléknévi igenév		unninn

fara („menni”), cselekvő igenem

		kijelentő mód		kötő mód		felszólító mód
szám	személy	jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő	jelen idő
egyes	1.	fer	fór	fari	færi
	2.	ferur	fórst	farir	færir	far(ðu)
	3.	ferur	fór	fari	færi
többes	1.	förum	fórum	förum	færum
	2.	farið	fóruð	farið	færuð	farið
	3.	fara	fóru	fari	færu
folyamatos melléknévi igenév		farandi
befejezett melléknévi igenév		farinn

Gyenge ige példájuk:

borða („enni”), cselekvő igenem

		kijelentő mód		kötő mód		felszólító mód
szám	személy	jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő	jelen idő
egyes	1.	borða	borðaði	borði	borðaði
	2.	borðar	borðaðir	borðir	borðaðir	borða(ðu)
	3.	borðar	borðaði	borði	borðaði
többes	1.	borðum	borðuðum	borðum	borðuðum
	2.	borðið	borðuðuð	borðið	borðuðuð	borðið
	3.	borða	borðuðu	borði	borðuðu
folyamatos melléknévi igenév		borðandi
befejezett melléknévi igenév		borðaður

vaka („ébren lenni”), cselekvő igenem

		kijelentő mód		kötő mód		felszólító mód
szám	személy	jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő	jelen idő
egyes	1.	vaki	vakti	vaki	vekti
	2.	vakir	vaktir	vakir	vektir	vak(tu)
	3.	vakir	vakti	vaki	vekti
többes	1.	vökum	vöktum	vökum	vektum
	2.	vakið	vöktuð	vakið	vektuð	vakið
	3.	vaka	vöktu	vaki	vektu
folyamatos melléknévi igenév		vakandi
befejezett melléknévi igenév		vakaður

A létige (vera) és a birtoklást kifejező ige (hafa) ragozása rendhagyó:

vera

		kijelentő mód		kötő mód		felszólító mód
szám	személy	jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő	jelen idő
egyes	1.	er	var	sé	væri
	2.	ert	varst	sért	værir	ver(tu)
	3.	er	var	sé	væri
többes	1.	erum	vorum	séum	værum
	2.	eruð	voruð	séuð	væruð	verið
	3.	eru	voru	séu	væru
folyamatos melléknévi igenév		verandi

hafa

		kijelentő mód		kötő mód		felszólító mód
szám	személy	jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő	jelen idő
egyes	1.	hef	hafði	hafi	hefði
	2.	hefur	hafðir	hafir	hefðir	haf(ðu)
	3.	hefur	hafði	hafi	hefði
többes	1.	höfum	höfðum	höfum	hefðum
	2.	hafið	höfðuð	hafið	hefðuð	hafið
	3.	hafa	höfðu	hafi	hefðu
folyamatos melléknévi igenév		hafandi
befejezett melléknévi igenév		hafður

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia izlandi nyelvű változatát!

Nézd meg a Kategória:magyar-izlandi szótár címszót a Wikiszótárban!

• Omniglot.com
• Izlandi mininyelvtan
• BRAGI
• www.izlandi.hu Archiválva 2007. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Papp Kornélia honlapja hasznos linkekkel
• Mímir
• Mentalconde
• Icelandic Online: Dictionary
• Izlandi-angol szótár
• Standard izlandi nyelv
• Néhány izlandi ige ragozása

Kapcsolódó szócikkek

• Magasizlandi nyelv