Ibériai-félsziget
| Ibériai-félsziget | |
 | |
| Műholdfotó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Andorra Portugália Spanyolország |
| Legnagyobb település | Madrid |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Madrid népessége | 3 332 035 fő (2023)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 582 860 km² |
| Legmagasabb pont | Mulhacén (3478 m) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Ibériai-félsziget
Pozíció Európa térképén
| |
 é. sz. 40° 18′, ny. h. 3° 43′40.300000°N 3.716667°WKoordináták: é. sz. 40° 18′, ny. h. 3° 43′40.300000°N 3.716667°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ibériai-félsziget témájú médiaállományokat. | |
Az Ibériai-, Hispániai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is. Északról a Pireneusok és az Atlanti-óceán, nyugatról szintén az Atlanti-óceán, délről és keletről pedig a Földközi-tenger határolja. 582 860 km²-es területével Európa második legnagyobb félszigete a Balkán-félsziget után.
Földrajz
[szerkesztés].jpg)
Domborzat
[szerkesztés]Az Ibériai-félsziget mintegy négyötödén variszkuszi kőzetek találhatóak, ezek a középidő végén, a harmadidőszak elején történő kéregmozgások darabolták fel. Középső részén a Mezeta fekszik, a Mezeta peremén emelkednek a 2000 méternél magasabb Kantábriai-hegység, az Ibériai-hegység és a Katalóniai-hegység. A Mezeta közepén húzódik végig a Kasztíliai-választóhegység, peremén pedig három üledékkel fedett medence fekszik: Ebro-medence, Tajo-medence, Guadalquivir-medence.
A félsziget északkeleti és délkeleti részén fiatal lánchegységek húzódnak: Bettikai-hegység, Sierra Nevada és a Pireneusok. A Sierra Nevada és az Ibériai-félsziget legnagyobb csúcsa a 3481 méter magas Mulhacén.[2]
Éghajlat
[szerkesztés]Az Ibériai-félsziget a mediterrán övben fekszik, az északnyugati részén az óceán felől érkező szelek miatt az éghajlat hűvösebb, csapadékos. Az óceáni hatás alatt álló partvidéken bőséges csapadék (1600–2000 mm/év), enyhe tél és hűvösebb nyár a jellemző. A félsziget belsejében száraz kontinentális éghajlat uralkodik, itt a nyár forró, a tél hűvös, az évi közepes hőingás mértéke 20 °C, a csapadék mértéke 300 mm/év alatti.[3] A félsziget nagy részén vízhiány figyelhető meg, a szárazság fokozatosan délkelet felé növekszik.
Vízrajz
[szerkesztés]
A félszigeten a vízhálózat aránytalan és szélsőséges, emiatt a nagyobb folyók is csak rövid szakaszon hajózhatók. Területének 70%-a az Atlanti-óceán vízgyűjtőjéhez, 30%-a Földközi-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik. A folyók vízjárása változó, az atlanti partvidéken a bőséges csapadék miatt kiegyenlített a vízhozam, az itt található folyók rövidek. Kasztília és a déli területek folyói ezzel szemben nyáron szinte kiszáradnak. Az öt leghosszabb folyója a Tajo (1010 km), az Ebro (910 km), a Guadiana (820 km), a Guadalquivir (650 km) és a Duero/Douro (640 km).[4]
Élővilág
[szerkesztés]Az eredeti növényvilág (főképp az erdők) nagy részben megfogyatkozott. Jelenleg a félsziget nyugati peremén 15% az erdők aránya, a szárazföld belsejében pedig 4-5% az erdők aránya, ezekből jelentős mennyiség a telepített eukaliptuszerdő. A középső és déli területeken a szárazság miatt csak gyér puszták fekszenek, a délkeleti partvidéken pedig datolyapálmák is megjelennek már.
A Kantábriai-hegységben jellemző állatfaj a farkas, a barnamedve. Dél felé haladva egyre nő az afrikai bevándorló fajok mértéke, pl: kaméleon, dögkeselyű.[5]
Történelme
[szerkesztés]A Római Birodalomban Hispania provincia volt. A 8. században muszlimok foglalták el és létrehozták a Córdobai Kalifátust, de a reconquista során a keresztények kiűzték a mórokat.
Országai
[szerkesztés]
Spanyolország a félsziget területének 85%-át foglalja el.
Portugália a félsziget nyugati partjának nagy részén terül el, átlagban 160 km-ig nyomul be a szárazföldre (14%).
Andorra egy miniállam a Pireneusokban, a spanyol-francia határon.
Külbirtok:
Gibraltár a félsziget déli részén helyezkedik el. Területe mindössze 6,5 km². Brit fennhatóság alatt álló terület.
Nyelvei
[szerkesztés]
Az Ibériai-félszigeten az alábbi nyelveket beszélik:
Andorra:
Gibraltár:
Portugália:
Spanyolország:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ Forrás: Európa regionális földrajza 1. Természetföldrajz (ELTE Eötvös Kiadó, 2007) 85. oldal.
- ↑ Forrás: Európa regionális földrajza 1. Természetföldrajz (ELTE Eötvös Kiadó, 2007) 86. oldal.
- ↑ Forrás: Európa regionális földrajza 1. Természetföldrajz (ELTE Eötvös Kiadó, 2007) 88. oldal.
- ↑ Forrás: Európa regionális földrajza 1. Természetföldrajz (ELTE Eötvös Kiadó, 2007) 89. oldal.
Források
[szerkesztés]- Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula: Európa regionális földrajza 1–2. (ELTE Eötvös Kiadó, 2007)
További információk
[szerkesztés]- Az Ibériai-félsziget Digitális Klimatikus Atlasza Archiválva 2011. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Portugáliai szállás.lap.hu – Linkgyűjtemény
