Occidental nyelv

Occidental (Interlingue)
Balról jobbra: Hanns Hörbiger, Hans Robert Hörbiger, Engelbert Pigal (kiadó), Edgar de Wahl
Kiejtés	[okʦʝdenˈtal (interˈliŋɡwe)]
Alkotó	Edgar de Wahl
Első kiadás dátuma	1922
Nyelvcsalád	mesterséges nyelv
Írásrendszer	latin írás
Forrásai	latin, más indoeurópai nyelvek
Gondozza	Occidental Auxlang Communité (weboldala)
Nyelvkódok
ISO 639-1	ie
ISO 639-2	ile
ISO 639-3	ile
A Wikimédia Commons tartalmaz Occidental nyelv témájú médiaállományokat.

Az occidental egy elemző-levezető módszerrel szerkesztett naturalista mesterséges nyelv, szerkesztője Edgar Alexei Robert de Wahl (1867–1948), revali (ma: Tallinn) középiskolai tanár.

De Wahl 1909-ben adta ki első tervezetét, az aulit. Ezen továbbdolgozva végül 1922-ben készült el az occidental. Nyelvét a művelt Nyugatnak ajánlotta, ezért első nyelvkönyvei is francia, angol és német nyelven jelentek meg. A második világháború után változott meg a nyelv neve Interlingue-re.

A nyelv folyóirata az 1922-ben indított Kosmoglott volt, amely nevét 1928-tól Cosmoglottára változtatta. A nyelv egészen az 1970-es évek végéig élt, az Interlingue Union (Interlingue Szövetség) havi folyóiratot adott ki, de más országokban is adtak ki periodikákat. Ezért elmondhatjuk, hogy az occidental is a jelentősebb sikereket elért nyelvtervezetek közé tartozik.

Az occidental betű- és hangrendszere

Az occidental ábécéje 26 betűből áll:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

Grafikailag is igyekszik megőrizni a „természetességet”. A betű(kapcsolato)k magyartól eltérő hangertéke a következő:

• a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
• c – e, i, y előtt magyar c, máskor magyar k
• cc – e, i, y előtt magyar kc, máskor magyar kk
• ch – magyar cs
• g – e, i, y előtt magyar zs, máskor magyar g
• gg – e, i, y előtt magyar dzs, máskor magyar gg
• gu – magánhangzó előtt magyar gv, máskor magyar gu
• j – magyar zs
• ni – magánhangzó előtt magyar ny, máskor magyar ni
• nu – magánhangzó előtt magyar nv, máskor magyar nu
• ph – magyar f
• qu – magyar kv (csak magánhangzó előtt állhat)
• s – két magánhangzó között magyar z, máskor magyar sz
• sh – magyar s
• sch – magyar s
• t – i + magánhangzó előtt magyar sz, máskor magyar t
• th – magyar t
• w – magyar v
• y – szó elején, magánhangzó mellett magyar j, máskor i
• zz – magyar cc

Hangsúly:

• általában az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón;
• a -bil, -ic, -im, -men, -ul, -um előtti magánhangzón;
• a többes szám -s jele nem befolyásolja a hangsúlyt;
• a rendhagyó hangsúlyt ékezet jelöli.

Szóképzés

Az internacionalizmusok többsége képződmény. Ezek alapján felállítható de Wahl-szabályok:

• a szavak egy része statikus és dinamikus szavakra osztható, ennek megkülönböztetése az -ence/-ion képzőpárral oldható meg;
• a szupinum-szabály:
  • ha a tő magánhangzóra végződik, úgy az utóképző elé egy -t-t kap: fini-t-
  • ha a tő utolsó hangja -d vagy -r, ez -s-re változik: vid- – vis-; curr- – curs-
  • egyébként a tő változatlan: construct-

Az occidentalban annyi képző van, amennyi a különböző internacionális szavakban előfordulhat.

Alaktan

Névelő: li (határozott), lu (semleges), un (határozatlan)

Főnév:

• természetes nemeket végződések jelölik: -o (hímnem), -a (nőnem), -e és -u (elvont főnevek);
• többes szám: -s
• alany és tárgyesete azonos;
• birtokos eset a de li vagy del elöljáróval, a részes eset az a vagy al elöljáróval képződik.

Melléknév és határozószó:

• fokozás:
  • alapfok: a melléknév
  • középfok: plu (pozitív) – min (negatív); a kötőszó a quam
  • felsőfok: max(im) – minim
  • túlzófok: -issim
• rendhagyóak:
  • bon – melior – optim
  • mal – pejor – pessim
  • grand – major – pessim
  • micri – minor – minim

Névmások:

• Személyes névmások:
  • alanyeset: yo, tu, il/ella/it; noi, vu, ili
  • tárgyeset: me, te, le/la/it; nos, vos, les (elöljáróval a tárgyeset áll)
• Birtokos névmás:
  • egyes: mi, tui, su; nor, vor, lor
  • többes: mis, tuis, sus; nores, vores, lores
• Általános névmás: on
• Visszaható névmás: se
• A többi névmást a nemzetközi formákból alakították ki.

Számnevek:

• Tőszámnevek: null, un, du, tri, quar, quin, six, sett, ott, nin, deci; cent, mill; duant (20), …; 456789 = quinantsix mill settcent ottanin
• Sorszámnév: tőszámnév + -esim: unesim (prim), duesim (secund), …
• Törtszámnév: tri settesim (3/7)
• Szorzószámnév: tőszámnév + -uplic: duplic, …
• Gyűjtőszámnév: tőszámnév + -ene: unite, pare, triene, quarene, …

Ige:

• Főnévi igenév: -ar, -er, -ir
• Jelen idő: -a, -e, -i
• Múlt idő: -at, -et, -it
• Jövő idő: va + Fn. in.
• Feltételes mód: vell + Fn. in.
• Felszólító mód: mey + Fn. in.
• Szenvedő szerkezet: esser ragozott formája + múlt idő

Elöljárók:

• a, ad – -ba, -be; -ra, -re; -hoz, -hez, -höz
• along – hosszában
• ante – előtt
• apu – mellett
• avan – előtt (hely)
• caus – miatt
• che – -nál, -nél
• circum – körül
• cis – innen
• con – -val, -vel
• contra – ellen
• de – -tól, -től; -ból, -ből
• desde – óta
• detra – mögött
• durante – alatt (idő)
• ex – -ből, -ből
• except – kivéve
• extra – kívül
• in – -ban, -ben; -ba, -be
• infra – alul
• inter – között
• intra – belül
• malgre – dacára
• med – -val, -vel
• per – -val, -vel (eszköz)
• por – -ért (cél)
• pos – után
• preter – mellette el
• pri – -ról, -ről
• pro – miatt (ok)
• proxim – közel
• secun – szerint
• sin – nélkül
• sub – alatt
• super – felett
• sur – -on, -en, -ön
• til – -ig
• tra(ns) – át, keresztül
• ultra – kívül
• vers – felé
• vice – helyett
• ye – határozatlan értelmű

Kötőszók:

• benque – ámbár, noha
• ca – vajon
• e – és
• ergo – tehát
• esque – vajon
• esti – habár
• ma – de
• nam – mert
• o – vagy
• quam – mint
• que – hogy
• si – ha

Szövegminta

Si on vole constructer un lingue secun rationalistic principies e ne conform al existent psychic natur homan, on deve unesimli transformar li psychic natur de homes por far possibil li function de un tal lingue.

(Ha racionális elvek és nem a létező emberi természet függvényében akarunk nyelvet szerkeszteni, akkor először át kell alakítani az emberek természetét, hogy lehetővé váljon egy ilyen nyelv működése.)

Könyvek

Occidental/Interlingue

• Radicarium Directiv del Lingue International (Occidental). In 8 lingues. – 178 o. – E. de Wahl – A.-S. „Ühiselu” Trükk. Pikk Uul. 42, Tallinn – 1925

Német

• Wörterbuch Deutsch-Occidental. Mit einem Vorwort von E. v. Wahl. – 460 o. – Joseph Gär – Occidental-Union – 1928
• Occidental, die Weltsprache. Einführung samt Lehrkursus, Lesestücken, Häufigkeitswörterverzeichnis u.a. – E. Pigal Herausgeber – Frankh'sche Verlagshandlung Stuttgart. – 1930
• Wörterbuch Occidental-Deutsch und Deutsch-Occidental – 133 o. – A. Matejka – Verlag: Institute Occidental. Chapelle (Vaud) Schweiz – 1945

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia occidental nyelvű változatát!

• Occidental: The International Auxiliary Language
• OCCIDENTAL Auxlang Communité
• Cosmoglotta Biblioteca
• Lingue Auxiliari Interlingue/Occidental