Ugrás a tartalomhoz

Glagolita ábécé

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Glagolica szócikkből átirányítva)
Glagolita ábécé
Nyelvek
ISO 15924Glag
A Wikimédia Commons tartalmaz Glagolita ábécé témájú médiaállományokat.
Egy dalmát kolostor falának glagolita felirata

A glagolita egy negyven önálló és egy kiegészítő jelből álló szláv ábécé.

A glagolita írás története

[szerkesztés]

Egyes források szerint Cirill találta fel a glagolita írást, míg a cirill írást az ő tanítványai.[1]

Metód 885-ben bekövetkezett halála után V. István pápa betiltotta a szláv liturgikus nyelvet, Metód tanítványai ezért Borisz/Mihail (852888) bolgár fejedelem udvarába menekültek. Évekkel később, már I. Simeon bolgár cár (893927) udvarában, Preszlavban komoly irodalmi központ alakult ki. Itt alkotott Kliment Ohridszki (†916), majd Konsztantin presbiter és Ioann exarcha. Ők Cirill betűtípusát továbbfejlesztve kidolgoztak az új ábécét egy 10. századi görög unciális írástípus alapján. Ez viszonylagos elszigeteltsége miatt megőrizte eredeti kirillica formáját, melyet A. Vaillant kutatásai szerint később megkülönböztetésül róluk neveztek el. A glagolica terminus ugyanis a horvát szerkesztésű egyházi szláv nyelvből származik, mivel a horvát (katolikus) papok neve: glagoljasi (a beszél = glagoljati igéből).

A glagolita írás jelei

[szerkesztés]

A glagolita írásnak két változata alakult ki. Az úgynevezett obla glagoljica, mely jelentése "kerek, kerekített" (fölső táblázat) és az uglata vagy hrvatska glagoljica, azaz szögletes illetve horvát glagolita írás (alsó kép).

azъ buky vědi glagolъ dobro jestъ žvitěte dzělo zemlja iže
i děrv kako ľudьja myslite našь onъ pokojь rьci slovo
tvъrdo ukъ fertъ chěrъ otъ šta ci ča ša jerъ
jery jerь jať jo ju ęsъ jęsъ ǫsъ jǫsъ thita
yžica

A glagolita írás eredetével kapcsolatban találhatók adatok a Rovás Atlaszban is.[2]

A glagolita és a mai cirill ábécé összehasonlítása (felül a glagolita betűk, alattuk a cirill betűk)

Unicode

[szerkesztés]

A glagolita ábécé a Unicode-szabványba 2005 márciusában került a 4.1-es verzió kiadásával. A hozzá tartozó Unicode-blokk az U+2C00 és az U+2C5F közti tartomány.[3] A glagolita kiegészítő karakterek a Unicode szabvány 9.0 verziójában jelentek meg 2016 júniusában.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Öt tévhit a cirill írással kapcsolatban – Nyest.hu, 2010. október 7.
  2. Dr. Hosszú Gábor. Rovás Atlasz. Budapest: Rovás Info, 160 (terjedelem). o. (2013). ISBN 9789630858120 
  3. Hivatalos Unicode-kódtáblázat a glagolita ábécéhez (PDF)
  4. Hivatalos Unicode-kódtáblázat a glagolita ábécéhez tartozó kiegészítő karakterekhez (PDF)

Források

[szerkesztés]
  • Cserepin, Lev Vlagyimirovics: Russzkaja paleografija. Moszkva, 1956. 616 p.
  • Fucic, Branko: Glagoljski natpisi. (In: Djela Jugoslavenske Akademije Znanosti i Umjetnosti, knjiga 57.) Zagreb, 1982. 420 p.
  • Fullerton, Sharon Golke: Paleographic Methods Used in Dating Cyrillic and Glagolitic Slavic Manuscripts. (In: Slavic Papers No. 1.) Ohio, 1975. 93 p.
  • Gosev, Ivan: Rilszki glagolicseszki lisztove. Szofia, 1956. 130 p.
  • Jachnow, Helmut: Eine neue Hypothese zur Provenienz der glagolitischen Schrift – Überlegungen zum 1100. Todesjahr des Methodios von Saloniki. In: R. Rathmayr (Hrsg.): Slavistische Linguistik 1985, München 1986, 69-93.
  • Jagic, Vatroslav: Glagolitica. Würdigung neuentdeckter Fragmente, Wien, 1890.
  • Kiparsky, Valentin: Tschernochvostoffs Theorie über den Ursprung des glagolitischen Alphabets In: M. Hellmann u.a. (Hrsg.): Cyrillo-Methodiana. Zur Frühgeschichte des Christentums bei den Slaven, Köln 1964, 393-400.
  • Miklas, Heinz (Hrsg.): Glagolitica: zum Ursprung der slavischen Schriftkultur, Wien, 2000.
  • Püspöki Nagy Péter: Nagymorávia fekvéséről. Thessalonikéi Szent Methodios, Sirmium érseke. New York, 1982. 30 p.
  • Steller, Lea-Katharina: A glagolita írás In: B. Virághalmy Lea: Paleográfiai kalandozások. Szentendre, 1995. ISBN 963-450-922-3
  • Vais, Joseph: Abecedarivm Palaeoslovenicvm in usum glagolitarum. Veglae, 1917. XXXVI, 74 p.
  • Vajs, Josef: Rukovet hlaholske paleografie. Uvedení do knizního písma hlaholskeho. V Praze, 1932. 178 p, LIV. tab.

További információk

[szerkesztés]