Ugrás a tartalomhoz

Versec

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Versec (Вршац / Vršac)
Verseci panoráma
Verseci panoráma
Versec címere
Versec címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségVersec
Rangvárosi jellegű település
PolgármesterČedomir Živković
Irányítószám26300
Körzethívószám+381 13
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség35 701 fő (2011)
Népsűrűség180 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület198,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 07′ 14″, k. h. 21° 17′ 55″45.120556°N 21.298611°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 14″, k. h. 21° 17′ 55″45.120556°N 21.298611°E
Versec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Versec témájú médiaállományokat.

Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Versec mint település csak a 15. század elején tűnik fel okiratokban, melyek szerint többségében szláv lakossága volt. Neve is szláv eredetű, a podvrsan („orom alatt”) vagy vrhsácz („hegyes hely”) elnevezésekből származtatják. A középkorban volt itt egy erődítmény, amit Érdsomlyónak (Erdesumulu), vagy Érsomlyónak neveztek.[1]

Fekvése

[szerkesztés]

Belgrádtól 85 km-re északkeletre, az Alföld peremén, a Verseci-hegység lábánál, a román határtól 14 km-re fekszik.

Története

[szerkesztés]
A várhegy

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban laktak itt emberek. Később trákok, kelták, szkíták, dákok, gepidák és avarok szállásterülete volt.

A települést 1427-ben Zsigmond egyik oklevelében említik először. 1439-ben Verschecz néven említik. A 15. században szláv település, várát Zsigmond király építtette. A török a falut teljesen elpusztította, 1552-ben pedig Ahmed pasa a várat is bevette. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt.

1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével szerbek települtek le és püspökséget alapítottak. 1699-ben a karlócai béke értelmében 1716-ig ismét török kézre került.

A török kiűzése után

[szerkesztés]

A török uralom megszűnésével a város a Temesi Bánság egyik kerületi székhelye lett. 1717-ben szőlőművelő németek települtek le. A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították első iskoláját, gyógyszertárát és postáját.

1757-ben az ortodox, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel. 1788-ban a város magát csellel védte meg a török ellen. 1817-ben szabad királyi város lett.

1840-ben 15 503 lakosával a Temesi Bánság legnépesebb települése volt.

1851-ben Fényes Elek ezt írta a településről: „Versecz, nagy és népes város, Temes vármegyében, Temesvárhoz délre 10 mérföldnyire, saját postahivatallal. Lakja 13,868 lélek, kik 5596 római katholikus, 180 hébert, 100 protestánst kivéve óhitűek… Székhelye a verseczi görög püspöknek. Van itt postahivatal, sótisztség, kamarai uradalmi tiszttartóság, számos kézműves. A selyemtenyésztés nagy divatban. Gazdag határa első osztálybeli, s van 373 egész úrbéri állománya. Roppant szőlőhegyén jó és sok bort termeszt. Egy hegytetőn valami kastély omladéka most is látható, de kié lehetett, nem tudhatni. Földesura a kamara.”[2]

1848. július 11-én itt zajlott le a szabadságharc első csatája a szerbek ellen. 1849-ben a császári rendelettel létrejött Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része lett.

Versecre a vasút 1858-ban érkezett meg. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és borait Európa szerte ismertté tette.

1910-ben 27 370 lakosából 13 556 német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román, 127 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Verseczi járásának volt a székhelye.

Az első világháború után

[szerkesztés]

1918-ban a Monarchia háborús vereségével a város a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1944-ben a német lakosságot elűzték a városból.

Népesség

[szerkesztés]
  • 1948: 23 038 fő
  • 1953: 26 110
  • 1961: 31 620
  • 1971: 34 256
  • 1981: 37 513
  • 1991: 36 885
  • 2002: 36 623
  • 2011: 36 040

Népcsoportok

[szerkesztés]

2002-ben a város lakosságának 77,5%-a szerb, 4,9%-a magyar, 4,7%-a pedig román nemzetiségűnek vallotta magát.

Látnivalói

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma - 1860-1863. között épült Schulek Frigyes tervei szerint.
  • Határában állnak Érsomlyó várának romjai. A várat 1323-ban említik először királyi várként, majd Perényi Miklós szörényi báné, 1411-ben a szerb despoták kapták meg, 1444-ben Hunyadi János szerezte meg, de 1448-ban visszaadta.
  • A várostorony - a 14. században épített vár maradványa
  • A városi múzeumát 1882-ben alapították, 300 000 kiállítási tárgya van.

Rendezvényei

[szerkesztés]
  • A városban szeptemberben nagy szüreti fesztivált rendeznek.
  • Októberben zenei fesztivált tartanak.

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Szent Gellért Püspök és Vértanú római katolikus templom

[szerkesztés]

Egyéb templomok

[szerkesztés]
  • Az ortodox szerb templom
    Az ortodox szerb templom
  • Az ortodox román templom
    Az ortodox román templom

Középületek

[szerkesztés]
  • A Millenium sportközpont
    A Millenium sportközpont

A vár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Versec&oldid=26938204”