Kis-Küküllő vármegye
| Kis-Küküllő vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 47,9% román, 30,1% magyar, 17,5% német (1910)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1714[2] km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Kis-Küküllő vármegye térképe | |||
 | |||
| Kis-Küküllő vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-Küküllő vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.png)
Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része.
Földrajz
[szerkesztés]Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros.
Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, Északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék.
Történelem
[szerkesztés]
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyesszék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával.[3][4] Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként.
1920-tól Románia része. 1940-ben a második bécsi döntéssel újra magyar fennhatóság alá került hajdani területéből Balavásár és környéke, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben megszűnt, amikor visszaállt az 1940 előtti állapot.
Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta Maros, Fehér és Szeben megyék között van felosztva.
Lakosság
[szerkesztés]Kis-Küküllő vármegyének 1880-ban 92 214 lakosa volt,[5] ebből 48,1% román, 23,4% magyar, 18,4% német.[1] 1910-ben 116 091 lakosa volt,[5] ebből 47,9% román, 30,1% magyar, 17,5% német.[1]
Közigazgatás
[szerkesztés]1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Dicsőszentmártoni járás, székhelye Dicsőszentmárton (rendezett tanácsú város)
- Erzsébetvárosi járás, székhelye Erzsébetváros (rendezett tanácsú város)
- Hosszúaszói járás, székhelye Hosszúaszó
- Radnóti járás, székhelye Radnót
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 13–14. o. ISBN 9632151046
- ↑ Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1911.
- ↑ 1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, 1. §. 8. és 9. pont. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 15.)
- ↑ 1877. évi I. törvénycikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról, 2. §. 8. és 9. pont. [2007. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 7.)
- ↑ a b Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 234. o. ISBN 9632154193
Források
[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Kis-Küküllő, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
