Dicsőszentmárton
| Dicsőszentmárton (Târnăveni, Sankt-Martin) | |||
 | |||
| A hajdani megyeháza, ma műszaki kollégium | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Târnăveni | ||
| Beosztott falvak |
| ||
| Polgármester | Sorin Megheșan | ||
| Irányítószám | 545600 | ||
| Körzethívószám | 0x65[1] | ||
| SIRUTA-kód | 114925 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 18 945 fő (2021. dec. 1.)[3] +/- | ||
| Magyar lakosság | 2393 (12%, 2021)[4] | ||
| Község népessége | 20 604 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 430 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 60,39 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 19′ 47″, k. h. 24° 16′ 12″46.329722°N 24.270000°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 47″, k. h. 24° 16′ 12″46.329722°N 24.270000°E | |||
 | |||
| Dicsőszentmárton weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dicsőszentmárton témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében. A Kis-Küküllő-mente központi települése, ipari központ, municípium, az egykori Kis-Küküllő vármegye székhelye.
Fekvése
[szerkesztés]A Kis-Küküllő jobb partján fekszik, Marosvásárhelytől 33 km-re délnyugatra Medgyestől 20 km-re északra.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a „Dicsőséges Szent Márton” tiszteletére emelt templomáról kapta. Mai román neve a Kis-Küküllő román Târnava Mică nevéből ered.[5]
Története
[szerkesztés]Árpád-kori település. Nevét 1278-ban Tysheu Sent Martun néven említette először oklevél.
1322-ben és 1332-ben S. Martino, 1348-ban Tenthmartun, 1386-ban Dychewzenrmartonnak írták.
Első ismert birtokosa 1278-ból ismert; ekkor Nagy Albert fiaié volt, akik a birtokot 50 M-ért eladták szerviensüknek Des fivérének Pálnak, ekkor határát is leiratták.
1390-ben losonci Dezsőfi László erdélyi vajda volt birtokosa.
1403-ban Zsigmond király mivel utolsó birtokosa Losonczi László fia János utód nélkül halt meg; a birtokot Kizdi Sándornak és fiainak adományozta, akik Nápolyi László lázadása idején mellette hűségesek maradtak.
A 15. században több birtokosa is volt, így a Szentléleki, Keszi, Somkeréki Erdélyi, Baládfi, Gerendi, Bánffy családok is.
Dicsőszentmárton 1466-ban már mezőváros, ez év január 2-án az erdélyi nemesek itt tartották közgyűlésüket is. Később az egykori Küküllő vármegyének is székhelye volt.
Az 1690 körül készült Nova et Accurata Transylvaniae Descriptio térképen Kockelsburg néven tűnik fel a település.[6]
1910-ben 4417 lakosából 3210 magyar, 957 román, 118 német volt.
A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye székhelye volt.
1992-ben 28 634 lakosából 20 054 román, 5966 magyar, 2368 cigány és 214 német volt.
Rohamos fejlődése a vasútnak, valamint a környékén feltárt földgáznak köszönhető. A Nitrogénművek 1916-tól üzemel, 1937-ben indult a fémfeldolgozó üzem, majd hőerőmű épült. A vegyi anyagok gyártása a város környékét nagy mértékben szennyezi.
1998-ban kapott municípiumi rangot.[7]
A 2011-es népszámlálás szerint lakosainak száma 22 075 fő, ebből román 16 289, magyar 3163, cigány 923, egyéb 48. Nem nyilatkozott hovatartozásáról 1652 fő.[8] A cigányok valós aránya lényegesen magasabb lehet a népszámlálási adatoknál, az Erdélystat becslése szerint Dicsőszentmárton lakosságának a 23%-a cigány.[9]
Látnivalók
[szerkesztés]- A városnak 13. századi eredetű, a 16. században átépített unitárius temploma van. Ugyancsak a főtéren áll a görögkatolikus, a református, a római katolikus és az evangélikus templom is.
- A város fontosabb műemlékei a Pekry-kastély és a Béldi-ház.
- A főtéren áll a capitoliumi farkas szobrának másolata, mely a románok állítólagos latin eredetére utal.
Ismert emberek
[szerkesztés]- Bényi Árpád festőművész
- Bölöni László labdarúgó
- Demjén Attila festő
- Gyárfás Elemér jogász, közíró, politikus
- Jászberényi Emese újságíró, rádióriporter, szerkesztő
- Katona Ádám irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, újságíró
- Király Károly politikus
- Koródi József tanár, muzeológus, restaurátor
- Kuti Albert (1844-1893) ügyvéd, Kis-Küküllő vármegye főügyésze
- Láday István, csendőr, később államtitkár
- Ligeti György zeneszerző
- Marton Ernő író, szerkesztő, műfordító
- Maurer Gyula matematikus
- Pataki Adorján operaénekes
- Pálffy Tibor színművész
- Ugray György szobrász
- Sipos Domokos író
- Szabó György irodalomtörténész
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 179. o. ISBN 963 05 3346 4
- ↑ Nova et Accurata Transylvaniae Descriptio - Barry Lawrence Ruderman Antique Maps Inc.. web.archive.org, 2021. október 23. [2021. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 23.)
- ↑ LEGE nr. 205 din 11 noiembrie 1998 privind declararea ca municipiu a oraşului Tarnaveni, judeţul Mures. Monitorul Oficial, 429. sz. (1998. november 12.)
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Dicsőszentmárton, Erdélystat
Források
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
