Mikháza
| Mikháza (Călugăreni) | |
 | |
| Katolikus (ferencesrendi) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Nyárádremete |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nyárádremete |
| Irányítószám | 547211 |
| Körzethívószám | +40 x65[1] |
| SIRUTA-kód | 116616 |
| Népesség | |
| Népesség | 573 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 478 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 436 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 47″, k. h. 24° 52′ 40″46.629819°N 24.877723°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 47″, k. h. 24° 52′ 40″46.629819°N 24.877723°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mikháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mikháza (románul Călugăreni) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. A Felső-Nyárádmenti „Szentföld”-nek nevezett katolikusok lakta vidék legjelentősebb egyházi helye.[3][4] Itt épült fel a mikházi ferences templom és kolostor, melynek alapítója Tholdalagi Mihály volt. Az erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje. Közigazgatásilag Nyárádremete községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Marosvásárhelytől 26 km-re északkeletre, a Nyárád folyó bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Határában egykor római castrum állt, melyet a mai napig Várnak hívnak. 1309-ben már temploma volt a falunak. Boszniából jött ferencesek 1635-ben telepedtek meg a faluban. 1636-ban felépítették első kolostorukat egy kápolnával. Az épületek hamarosan romlásnak indultak, a szerzeteseket pedig 1666-ban elűzték. Ekkor Kájoni János házfőnök új kolostort építtetett, a kápolnát pedig bővítette. Az építkezést 1678-ban fejezték be. Könyvtára mintegy 4000 kötetet számlált. A kolostor volt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium őse, 1785-ben helyezték át. A Ferences temploma 1692-ben épült, 1912-ben átépítették. Kriptájában Erdély sok nemes családjának tagjai nyugszanak. A templomot nagy kegyelet övezte, hamarosan búcsújáróhely lett. 1719-ben a pestisben a lakosság több mint fele elpusztult. Római katolikus kápolnája 1728-ban épült, a falutól keletre a temetőkertben áll. A Mikes családnak várkastélya volt itt, melynek anyagát a kápolna építéséhez használták fel. 1910-ben 664-en lakták, két fő kivételével magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]1992-ben 581 lakosából 468 fő magyar, 107 román, 5 cigány és 1 német volt.
A 2002-es népszámláláskor 612 lakosa közül 504 fő (82,4%) magyar, (17,5%) 107 román, 1 (0,2%) pedig német volt.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1901-ben Kacsó Sándor író, kritikus.
- Itt született 1905-ben Lokodi Gergely ferences pap, tanító.
- Itt élt és dolgozott Kájoni János ferences házfőnök, énekgyűjtő és szerző.
- Itt született 1932-ben Széllyes Sándor rímfaragó, népdalénekes. (Meghalt Marosvásárhelyen 2006-ban.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Magyar néprajzi lexikon. Szerk.Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963 05 1285 8
- ↑ XV. A Szentföld. In Orbán Balázs: A Székelyföld leírása : Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 74 1
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Képek Mikházáról
- Képek Mikházáról – Erdely-szép.hu
- Mikháza 2007[halott link] – Erdélyi Tündérkert Alapítvány
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}