Küküllőpócsfalva
| Küküllőpócsfalva (Păucișoara) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Vámosgálfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vámosgálfalva |
| Irányítószám | 547256 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 116965 |
| Népesség | |
| Népesség | 157 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 104 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 21′ 03″, k. h. 24° 21′ 04″46.350889°N 24.351188°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 03″, k. h. 24° 21′ 04″46.350889°N 24.351188°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Küküllőpócsfalva (románul Păucișoara) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Vámosgálfalva községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Dicsőszentmártontól 6 km-re keletre a Kis-Küküllő jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Küküllőpócsfalva nevét 1314-ben említette először oklevél t. Wyfalu néven.
1314-ben Gergely fia Pouch nevét említették egy oklevélben, kinek 22 M-t kellett fizetnie az alvajdának, hogy birtokába, Újfalu 2/3 részébe bevezessék, majd ugyancsak 1314-ben birtoka 2 részének visszaváltásáért Ehelleus erdélyi alvajdának. (Mivel fiainak 1357-ben Abosfalván volt birtokrészük, kétségtelen, hogy az Abosfalva melletti Pócsfalva névadójáról van szó). Pócsfalváról annyit tudunk, hogy Dicsőszentmárton 1278 évi határjárásakor még nem állt, mert a Küküllő ide eső határán csak "Szamársziget"-et említették.
1500-ban Pócsfalva Rákosi, Bíró, Nagy, Kis, Batiz, Sánta, Filep, Pócsfalvai ~ Pócsi, Csulai ~ Gálfalvi Vancsa családok birtoka volt.
1439-ben a néhai Pochy-i Lukács tulajdonából rájuk szállott Sályi birtok ötödrészét a Sályiak zálogba adták Balad fia Péternek
1492-ben Pochfalwa-i Nagy Fülöp – felesége Margit és gyermekeik: Péter, Máté, Anna, továbbá Pochfalwa-i néhai Kis Imre gyermekei Pál, György, Orsolya és Pochfalwa-i Nagy Péter fia Mihály nevében is – tiltja a Batizokat Pochfalwa-i birtokrészük elidegenítésétől, majd ugyancsak 1492-ben Ugyanő ugyanazok nevében tiltja Székely Kelemen özvegyét: Pochfalwa-i néhai Sánta Gergely leányát: Katalint, hogy Pochfalwa-i részét elidegenítse.
1532-ben Gerendi László özvegye: néhai Váncsa Jánosnak néhai Haranglábi Ilonától született leánya: Márta Pochfalwa birtokbeli anyai birtokrészét, másokkal együtt, leányának: Bánffy László feleségének: Erzsébetnek ajándékozta.
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Györffy György: Küküllő vármegye (3: 562)
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
