Nagyercse
| Nagyercse (Ercea) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Bala |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bala |
| Irányítószám | 547096 |
| SIRUTA-kód | 115628 |
| Népesség | |
| Népesség | 157 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 51″, k. h. 24° 30′ 38″46.730814°N 24.510574°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 51″, k. h. 24° 30′ 38″46.730814°N 24.510574°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagyercse (románul Ercea, németül Groß-Ertschen) falu Romániában, Maros megyében. 1992-ben 242 lakosából 215 román és 4 magyar volt.
Fekvése
[szerkesztés]Szászrégentől 16 km-re délkeletre a Sár-patak jobb oldali mellékvölgyében fekszik. Közigazgatásilag Balához tartozik.
Története
[szerkesztés]1397-ben említik először. Református temploma a 15. század közepén épült, 1924-ben átépítették. 1910-ben 721, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott.
Látnivaló
[szerkesztés]Középkori temploma híveivel együtt a reformáció idején reformátussá vált, és a XVIII. századra anyaegyház lett. A templomról nincs oklevél, a stílusjegyek alapján reformáció előtti, XV. századi lehet. Az 1700-as évek végén átépítették, ami új födémek, tető és berendezés építésére, valamint egy déli portikus építésére szorítkozott. 1924-ben újították fel. A falu egy emelkedettebb pontján áll a templom, tőle keletre a harangláb. A közel négyzetes alaprajzú hajóhoz a nyolcszög felével záródó szentély csatlakozik. A hajó festett kazettás mennyezetű (1772-es dátummal). A nyugati oldalon festett mellvédes karzat épült. A szokásos módon, a diadalív északi oldalához épített szószék gazdag barokk képzésű tükördíszítménnyel van ellátva. A berendezés szépségét emeli a barokk díszítő-faragással ellátott festetlen két padsor. A déli bejáratot csehsüvegboltozatú portikus védi, míg a középkori nyugati kaput befalazták. A szentély tengelyében található egy tábla, a Toldalagi és Losonczi-Bánffy címerrel és latin felirattal az 1762-es átépítésről.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}