Nagyteremi
| Nagyteremi (Tirimia) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Lukafalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Lukafalva |
| Irányítószám | 547264 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 117033 |
| Népesség | |
| Népesség | 859 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 242 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 26′ 57″, k. h. 24° 29′ 30″46.449273°N 24.491622°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 57″, k. h. 24° 29′ 30″46.449273°N 24.491622°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagyteremi (románul Tirimia, korábban Teremia Mare, németül Gross-Wachsdorf) falu Romániában Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Marosvásárhelytől 12 km-re délnyugatra, a Vajdakuta-, Verescserép- és a Botosédi-patakok találkozásánál fekszik a Somosd-tető előterében.[2]
Népessége
[szerkesztés]A Bethlenek a 18. században görögkatolikus románokat telepítettek az addig katolikus, majd unitárius, majd református faluba.[3]
A népesség változása 1850-től:[4]
| Év | Összesen | Román | Magyar | Egyéb |
|---|---|---|---|---|
| 1850 | 1028 | 751 | 255 | 22 |
| 1880 | 1070 | 704 | 338 | 28 |
| 1910 | 1291 | 807 | 478 | 6 |
| 1920 | 1276 | 918 | 349 | 9 |
| 1930 | 1347 | 947 | 382 | 18 |
| 1941 | 1308 | 843 | 460 | 5 |
| 1966 | 1140 | 831 | 309 | - |
| 1977 | 1040 | 752 | 274 | 14 |
| 1992 | 831 | 501 | 230 | 40 |
Története
[szerkesztés]1263-ban Theremy néven említik először. Katolikus lakossága a 16. században unitárius lett, de Bethlen János 1662-ben református hitre térítette őket és 1672-ben megkapták a román kori templomot is. A megmaradt 16 unitárius család új templomhelyet kapott, ahol hamarosan fel is épült templomuk. A régi református templomot 1904-ben bontották le, mivel a falun kívül állott, az újat a faluban építették meg.[3]
A faluban a 16. század végén Sükösd György két udvarházat is építtetett. 1568-ban Bethlen János építtetett udvarházat, melyet a 17. században nagyobb szabású várrá építették ki.[5]
A hagyomány szerint a Galamb-hegyen is vár állott, melyet Törökvárnak neveztek. A 18. század végén gr. Bethlen Kamilló épített kastélyt a lankás hegyoldalba,[6] amely az első világháború után pusztult el, romjai láthatók.[2]
1880-tól Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. 1920-tól Kis-Küküllő megye (jud. Târnava Mică), 1930-tól Maros megye (jud. Mureş), 1941-től Maros-Torda vármegye, 1956-tól a Magyar Autonóm Tartomány, 1966-tól a Maros-Magyar Autonóm Tartomány része volt.[7]
Látnivalók
[szerkesztés]- A Kripta-hegy gr. Bethlen Farkas és gr. Bethlen Lipótné kriptájáról nevezetes, melyek ma is láthatók a temető legmagasabb pontján.[2][6]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ a b c Nagyteremi. www.erdelyiutazas.hu (Hozzáférés: 2014. november 19.) arch
- ↑ a b Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Nagy-Bodó Tibor: Az elpusztult nagyteremi kastély. Központ, (2016. október 21.) arch Hozzáférés: 2018. március 18.
- ↑ a b Orbán Balázs: A Székelyföld leírása : Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 74 1
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992). varga.adatbank.transindex.ro (Hozzáférés: 2014. november 19.) arch
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}