Ugrás a tartalomhoz

Tholdalagi Mihály (erdélyi főúr, 1580 k. – 1642)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az erdélyi főúrról és diplomatáról szól. Hasonló címmel lásd még: Tholdalagi Mihály (egyértelműsítő lap).
Tholdalagi Mihály
Tholdalagi Mihály az 1630-as években
Tholdalagi Mihály az 1630-as években
Született1580-as évek
Nagyercse[1]
Elhunyt1642. március 24.[1]
Gyulafehérvár[1]
Állampolgárságaerdélyi
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyercsei és gelencei Tholdalagi Mihály (Nagyercse, 1580-as évek – Gyulafehérvár, 1642. március 24.) erdélyi főúr, naplóíró, portai ügyvivő (1614 – 1615), követ, Marosszék főkapitánya (1633–1642), az Erdélyi Országgyűlés és az Erdélyi Fejedelmi Tábla elnöke (kisebb megszakításokkal 1635–1642),[2] tanácsúr, Bethlen Gábor, Brandenburgi Katalin és I. Rákóczi György diplomatája. Első felesége gelencei Miháltz Erzsébet. Második felesége Petki Erzsébet (1605–1647 előtt).[3] Unitárius vallású volt, majd áttért a katolikus vallásra.[4]

Életpályája

[szerkesztés]
Tholdalagi-kastély (Koronka)

Apja Toldalagi Balázs, anyja Bessenyei Borbála volt.

1603-ban Székely Mózes küldötteként Giorgio Basta emberei elfogták. Mivel életével és vagyonával kezeskedett azért, hogy elpártol Székely Mózestől, Basta elbocsátotta. Ennek ellenére részt vett a brassói csatában, ahol Radu Şerban havasalföldi fejedelem fogságába esett. 1614–15-ben ismét portai ügyvivő, 1633-tól a fejedelmi tábla ülnöke volt; ugyanettől az évtől halálági viselte a marosszéki főkapitány tisztséget.

1622-ben a török porta és a lengyelek között közvetített. 1624-ben Marosszék főkapitánya és a konstantinápolyi követség tagja volt. 1625-ben illetve 1627-ben a szőnyi békekötésben vett részt. 1628 tavaszán, majd őszén a török Portán tárgyalt a svéd szövetségről.[5] 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt szolgálta, portai követként az ő jogait védte Bethlen István ellenében. 1635-től haláláig az erdélyi fejedelmi tanács tagja, a fejedelmi tábla és az országgyűlés elnöke volt; ezt a tisztséget Haller Istvánnal váltakozva töltötte be. 1638-ban ő elnökölt a dési terminusnak nevezett perben, ahol a szombatosokat fej és -jószágvesztésre ítélték.[6] 1639-től Udvarhelyszék főkapitánya is. 1640. július 31-én Erdőszentgyörgyön [7] tartotta [8] lakodalmát második feleségével, Petki Erzsével, amelyen részt vett I. Rákóczi György, Erdély fejedelme, a moldvai és a havasalföldi vajda követe is.[9][10]

Gyulafehérváron, a római katolikus székesegyházban temették el.[11] Tholdalagi Mihálynak és első feleségének, Gelenczei[12] Miháltz Erzsébetnek életnagyságú portréi a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban találhatók.[13]

Diplomáciai küldetései

[szerkesztés]
  • Állandó ügyvivő a Török Portán (1614-1615) [14]
  • Bethlen Gábor erdélyi fejedelem követe a budai basához 1615-ben.[15]
  • Balassi Ferenccel és Korlát Istvánnal Bethlen Gábor fejedelem követe a Török Portához 1619-ben.[16]
  • Balassi Ferenccel, Dóczi Istvánnal, Rimai Jánossal Bethlen Gábor erdélyi fejedelem portai követe 1620-ban.[17]
  • Bethlen Gábor erdélyi fejedelem követe Deák Menhet basához, Landor-Fejérváron 1621-ben.[18]
  • Bethlen Gábor erdélyi fejedelem követe a portán 1623-ban [19]
  • Bethlen Gábor erdélyi fejedelem követe a portán 1624-ben [20]
  • Bethlen Gábor erdélyi fejedelem követe Kamuti Farkassal és Borsos Tamással Budára 1624-ben [20]
  • 1625-ben Kamuthy Farkassal és Borsos Tamással részt vesz a török és a császár közötti hidasgyarmati tárgyalásokon.[21]
  • 1626-ban portai követségben jár Borsos Tamással.[21]
  • 1627-ben a császár és a Porta közötti tárgyalásokon vett részt.[21]
  • 1632 február elején Brandenburgi Katalin Tholdalagi Mihályt és Serédyt a török portára küldi azzal a feladattal, hogy Gusztáv Adolf svéd király portai követét, Strassburg Pált támogassák.[22]
  • Tholdalagi Mihály vezeti az Erdélyi Fejedelemség követeit Budára 1632 szeptember-októberében [23]
  • Tholdalagi Mihály követsége a Budai Basához 1633 szeptember - október havában.[24]

Művei

[szerkesztés]
  • Emlékirata (Erdélyi Történelmi Adatok I. 223–243. és innen: Erdély Öröksége IV. 47–64.)
  • Bővebb követi naplói 1613–1615. és 1619. évi konstantinápolyi útjáról. (Kiadta Szilágyi Sándor: Történelmi Tár 1881. 1–11.[25] és 1882. 470–475.[26])
  • Naplója a szőnyi béketárgyalásokon való részvételéről (Kiadta Salamon Ferenc: Két magyar diplomata a XVII. században. Pest, 1867.)
  • Tholdalagi Mihálynak fejedelem Bethlen Gábor által rendeltetett Konstancinápoli követségéről való naplója 1628. Octob. 15-dikétől 1628. Febr.20-káig (Kézirat)[9]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2021. június 29.)
  2. ↑ A koronkai székely szabadrendek és a Toldalagiak pere in: Imreh István: Erdélyi eleink emlékezete (1550-1850) Teleki László Alapítvány, Budapest. Polis Könyvkiadó Kolozsvár, 1999)
  3. ↑ Geni Petki Erzsébet https://www.geni.com/people/Erzs%C3%A9bet-Petki/6000000085118811865 Hozzáférés: 2022.02.03
  4. ↑ Az erdélyi Tholdalagi és Toroczkay családokról https://muvelodes.net/enciklopedia/az-erdelyi-tholdalagi-es-toroczkay-csaladokrol Hozzáférés: 2022.02.03
  5. ↑ http://real.mtak.hu/14181/1/1268847.pdf 9.old. Hozzáférés: 2023.03.21
  6. ↑ Kohn Sámuel: A szombatosok: történetük, dogmatikájuk és irodalmuk, különös tekintettel Péchi Simon főkanczellár életére és munkáira. Budapest: Athenaeum. 1889. 220–221. o.  
  7. ↑ Haller Gábor naplója 1629-1644 in: Erdélyi Történelmi Adatok IV. Kolozsvárt, 1862 - https://mek.oszk.hu/06800/06860/pdf/erdely4.pdf 65.old: (július) 31 Szent-György Volt az Tholdalagi Mihály uram lakodalma Szentpáliné asszonyommal Petki Erzsébettel. Urunk is jelen volt és az moldvai és havasalföldi vajdák követe
  8. ↑ Arday Pál: Nagyercsei Tholdalagi Mihály élete és történeti szereplése 16.old. Stief Jenő és Társa, Kolozsvár, 1910 http://mek.oszk.hu/16900/16949/16949.pdf Hozzáférés: 2022.02.02
  9. ↑ a b G. Kemény József Új Magyar Múzeum 5. kötet 26,27,28.old. https://books.google.hu/books?id=8KZEAAAAIAAJ&pg=PA417&lpg=PA417&dq=petki+erzsebet&source=bl&ots=BXIS88eX9j&sig=ACfU3U0R3oOOuPYtq2QPjQWwvcV_vyJItw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwit_aWd4eP1AhWJgv0HHdj-DmoQ6AF6BAhFEAM#v=onepage&q=petki%20erzsebet&f=false Hozzáférés 2022.02.03
  10. ↑ Tholdalagi család. (Nagy-Ercsei gróf és n.-iklódi †) https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenegyedik-kotet-B410/tholdalagi-csalad-nagy-ercsei-grof-es-n-iklodi-B879/ Hozzáférés: 2022.02.03
  11. ↑ Arday Pál: Nagyercsei Tholdalagi Mihály élete és történeti szereplése Stief Jenő és Társa, Kolozsvár, 1910 17.old. http://mek.oszk.hu/16900/16949/16949.pdf Hozzáférés: 2022.02.02
  12. ↑ https://mek.oszk.hu/16900/16949/16949.pdf 19.old. Hozzáférés: 2023.12.18
  13. ↑ Toldalagi Mihályt és Miháltz Erzsébetet ábrázoló festményekről. erdelyimuveszet.ro. [2007. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
  14. ↑ Bethlen Gábor Krónikásai Gondolat Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963 280 918 1 137. old.
  15. ↑ <Bethlen Gábor Krónikásai Gondolat Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963 280 918 1 139. old.
  16. ↑ <Bethlen Gábor Krónikásai Gondolat Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963 280 918 1 140. old.
  17. ↑ <Bethlen Gábor Krónikásai Gondolat Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963 280 918 1 141. old.
  18. ↑ <Bethlen Gábor Krónikásai Gondolat Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963 280 918 1 146. old.
  19. ↑ <Bethlen Gábor Krónikásai Gondolat Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963 280 918 1 150. old.
  20. ↑ a b <Bethlen Gábor Krónikásai Gondolat Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963 280 918 1 151. old.
  21. ↑ a b c Balogh Judit - A székely nemesség kialakulásának folyamata http://real-eod.mtak.hu/12191/1/EME_ETF_254.%20Balogh%20Judit_A%20sz%C3%A9kely%20nemess%C3%A9g%20kialakul%C3%A1s%C3%A1nak%20folyamata_viz.pdf 103.old. Hozzáférés: 2023.12.03
  22. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Books_04_TorokkorErdelyiFejedelemseg_0211_I_Rakoczy_Gyorgy_keleti_osszekottetesei_94/?query=Tholdalagi+Mih%C3%A1ly+&pg=11&layout=s Hozzáférés: 2023.06.10
  23. ↑ Arday Pál: Nagyercsei Tholdalagi Mihály élete és történeti szereplése 36-37 old. Stief Jenő és Társa, Kolozsvár, 1910 http://mek.oszk.hu/16900/16949/16949.pdf Hozzáférés: 2022.02.02
  24. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Books_04_TorokkorErdelyiFejedelemseg_0211_I_Rakoczy_Gyorgy_keleti_osszekottetesei_94/?query=Tholdalagi+Mih%C3%A1ly+&pg=174&layout=s Hozzáférés: 2023.06.10
  25. ↑ Lásd itt[halott link]
  26. ↑ és itt. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 7.)
  27. ↑ Polis KÖnyvkiadó, Kolozsvár, 1999 - https://kisebbsegkutato.tk.hu/uploads/files/olvasoszoba/magyarsagkutataskonyvtara/Erdelyi_eleink_emlekezete_1550_1850.pdf Hozzáférés: 2023.12.05

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tholdalagi_Mihály_(erdélyi_főúr,_1580_k._–_1642)&oldid=27656493”