Giorgio Basta
| Giorgio Basta | |
 | |
| Született | 1550. január 30. Roccaforzata |
| Meghalt | Prága |
| Állampolgársága | német |
| Rendfokozata | tábornok |
| Csatái | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giorgio Basta témájú médiaállományokat. | |
Giorgio Basta, Basta György (Rocca, 1550. január 30. – Bécs, 1607. augusztus 26.) német-római császári hadvezér.
Életútja
[szerkesztés]Basta albán származású volt, pontosabban egy Dél-Itáliában élő albán eredetű népcsoport, az arberesek népéből került ki. Ezek az albánok a török terjeszkedés miatt menekültek olasz területre, ahol szabadon gyakorolhatták keresztény vallásukat, míg a legtöbb albán muszlim hitre tért át. Zsoldosként harcolt Németalföldön és Franciaországban. Részt vett a németalföldi szabadságharcban a holland felkelők ellen vívott harcban is.
1590-ben belépett II. Rudolf császár hadseregébe, ahol csakhamar a tábornokságig vitte. 1598-ban a császár megbízottjaként Erdélybe ment a Báthory Zsigmond lemondását követő zavarok lecsillapítására. Miriszlónál szétverte a havasalföldi-kozák sereget és székely szövetségeseiket, mert az erdélyi rendek féltették önállóságukat Vitéz Mihály havasalföldi fejedelemtől, aki 1599-ben a fejedelemségre törekvő fiatal Báthory András bíborost legyőzte.
1601. augusztus 3-án Vitéz Mihály havasalföldi vajdával együtt Goroszlónál megverte Báthory Zsigmond seregét, s nem sokkal később, még ez év augusztus 19-én – valószínűleg azért, mert veszélyes ellenfelét látta benne – megölette Vitéz Mihály vajdát is, s a maga kezébe ragadta az hatalmat. Uralma alatt Erdély a legkegyetlenebb zsarnokságnak volt kitéve, aminek az áthelyezése vetett véget(1604. július).[6] Ekkor Esztergomot védte meg sikeresen 10 000 katonával a 80 000 főt felvonultató töröktől. 1604 novemberében a király a Dunántúlról visszahívta és Bocskai ellen küldte,[7] akit 1604. november 14-én Osgyánnál, majd november 24-én Edelénynél megvert. Bocskai csapatai és a tél Bártfára szoritották, a hajdúk elvágták az utánpótlását és 1605 áprilisában kénytelen volt Pozsony felé vonulni. Itt egyrészt a betegségét kellett kezelnie, másrészt a pénztelen és a békekötésre készülő udvar egyre inkább háttérbe szorította. 1606-ban, amikor megkötötték a törökkel a zsitvatoroki békét, Basta visszavonult a magánéletbe, és bár bárói rangot és magas tisztségeket kapott, az udvar nagy összegű zsolddal tartozott neki.[8]
Basta felismerte Erdély fontosságát a monarchiára nézve, s azt német kolóniává akarta átalakítani. Erre vonatkozó tervét egy emlékiratában dolgozta ki.[8] Basta Erdélyt „oly kegyetlenül dirigálá, vagy inkább rontá, pusztítá az országot, hogy ma még a nevét is irtózással, átkozódással említik az erdélyiek”.[9]
Írt két hadtudományi munkát: „II maestro di campo generale” és „Governo della cavalliera”, melyek közül az első 1606-ban, a második 1612-ben jelent meg. Németre fordította Bryms 1614–1617-ben.[8]
A császárhoz írott egyik emlékiratában állandó magyar hadsereg felállítását szorgalmazza, zsoldoshadseregek helyett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
- ↑ NUKAT
- ↑ National Library of Portugal
- ↑ 23. July 1604. Basta levele Mátyás főherceghez az áthelyezéséről. In: Basta György hadvezér levelezése és iratai. II. Kötet . 1602-1607. Szerkesztette: Dr. Veress, Endre. Budapest, 1913. Akadémiai Kiadó (1601. dokumentum )466. p https://archive.org/stream/bastagyrgyhadv02bastuoft#page/466/mode/1up
- ↑ In: Basta György hadvezér levelezése és iratai. II. Kötet. 1602-1607 Szerkesztette: Dr. Veress, Endre. Budapest, 1913. Akadémiai Kiadó 974. p [több levelet közöl például 1604 júliusában Erdélyből áthelyezik Esztergom sikeres védelmére, majd novemberben Bocskai ellen küldték, decembertől 1605 áprilisáig pedig Bártfán telelt és kérte az udvart, hogy küldje az utánpótlást]. https://archive.org/stream/bastagyrgyhadv02bastuoft#page/xxv/mode/1up
- ↑ a b c Básta György, A Pallas nagy lexikona
- ↑ Nagyajtai Cserei Mihály históriája (1661–1711), Pest, 1852
Források
[szerkesztés]- Nagy László Székelyek a hadak útján (1541–1711). Budapest, HM Zrínyi Kht., 2001. ISBN 963 327 344 7
További információk
[szerkesztés]- Basta György hadvezér levelezése és iratai.II. kötet. 1602-1607 Szerkesztette: Dr. Veress Endre. Budapest, 1913. Akadémiai Kiadó 974. p
- Su alcuni dati controversi relativi al generale farnesiano di Mario De Bartolomeis in "Osservatorio Letterario", anno VI, NN. 25/26 2002 pp. 59-60 (2^ pubblicazione della prima versione apparsa sull'Aurea Parma, Anno LVII, Fascicolo III, Settembre- Dicembre 1973.) Archiválva 2013. április 13-i dátummal az Archive.is-en
- Su alcuni dati controversi relativi al generale farnesiano (3^ pubblicazione) in Mario De Bartolomeis: Saggi letterari e storici, Edizione O.L.F.A., Ferrara, 2003, pp. 36 (Collana Quaderni Letterari – Saggistica- ld. az esszéfüzetet az Osservatorio Letterario Pubblicazioni c. web-oldalán) (ld. Idem)
- Cittadini di valore: Italoalbanese Giorgio Basta
- Zsigmond Báthori, Michael the Brave, and Giorgio Basta
- Basta György hadvezér levelezése és iratai. 1597–1607, 1-2.; sajtó alá rend. Veress Endre; Akadémia, Budapest, 1909–1913
- Basta György 1603-iki főjelentése és erdélyi kanczelláriájának formula-könyve. Pótlékul a "Basta György Levelezése és iratai" c. műhöz; kiad. Veress Endre; Athenaeum Ny., Budapest, 1914
.svg){kind=small}
