1601
| 1601 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1601 |
| Ab urbe condita | 2354 |
| Bahái naptár | -243 – -242 |
| Berber naptár | 2551 |
| Bizánci naptár | 7109 – 7110 |
| Buddhista naptár | 2145 |
| Burmai naptár | 963 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1593 – 1594 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1656 – 1657 |
| Shaka Samvat | 1523 – 1524 |
| Holocén naptár | 11601 |
| Iráni naptár | 979 – 980 |
| Japán naptár | 2261 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4297–4298 |
| Kopt naptár | 1317 – 1318 |
| Koreai naptár | 3934 |
| Muszlim naptár | 1009 – 1010 |
| Szeleukida naptár | 1912–1913 |
| Örmény naptár | 1050 ԹՎ ՌԾ |
| Thai szoláris naptár | 2144 |
| Zsidó naptár | 5361 – 5362 |
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek
Évek: 1596 – 1597 – 1598 – 1599 – 1600 – 1601 – 1602 – 1603 – 1604 – 1605 – 1606
Események
[szerkesztés]- február 25. – A felségárulás vádjával perbe fogott Robert Devereuxt, Essex grófját Londonban kivégzik.[1]
- április 3. – A kolozsvári országgyűlés újból Báthory Zsigmondot választja fejedelemmé.[2]
- június 23. – A kokkenhauseni csata: a lengyelek legyőzik a Livóniára rátört svéd sereget.
- szeptember 19. – A Mercœur hercege által vezetett szövetséges keresztény haderő általános támadást indít a török kézen lévő Székesfehérvár ellen.[3]
- augusztus 3. – A goroszlói csatában a Habsburg Birodalom hadserege Giorgio Basta parancsnoksága alatt legyőzi Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem seregét.[4]
- szeptember 20. – A szövetségesek kezére kerül Székesfehérvár.[3] (A város bevétele után felrobban a magyar királyok koronázó és temetkezési helye, a lőporraktárként hasznosított Szűz Mária-székesegyház. Mindezek ellenére a várost 1602 augusztusában – háromheti ostrom után – a törökök visszafoglalják.)[5]
- október 10–15. – A Fehérvár körüli csatákban a keresztények vereséget mérnek Székesfehérvár visszaszerzésére felvonuló török hadakra.[6]
- december 24. – A Kinsale-i csatában a Hugh O’Neill, Tyrone-i gróf vezette ír felkelő csapatok vereséget szenvednek a Lord Mountjoy vezette angol erőktől. (A háború még 15 hónapig elhúzódott, míg végül O’Neill megadta magát Mountjoynak Mellifontban, 1603-ban.)[1]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- január 8. – Baltasar Gracián spanyol barokk prózaíró († 1658)
- március 19. – Alonso Cano, spanyol építész, szobrász († 1667)
- augusztus 17. – Pierre de Fermat francia matematikus († 1665)
- szeptember 13. – Ifj. Jan Brueghel flamand tájkép-, virág- és állatfestő († 1678)
- szeptember 22. – Ausztriai Anna francia királyné (1615–1643), majd Franciaország régense (1643–1651) († 1666)
- szeptember 27. – XIII. Lajos francia király (1610–1643) († 1643)
Halálozások
[szerkesztés]- február 25. – Robert Devereux, Essex 2. grófja, I. Erzsébet angol királynő egykori kegyence (* 1567)
- október 24. – Tycho Brahe dán csillagász (* 1546)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Morgan, Hiram: Ír felkelés Erzsébet ellen. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. VII. évf., 8. sz., 80-81. p. – 2017. augusztus
- ↑ Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 240-241. p.
- ↑ a b 1601 - Székesfehérvár visszafoglalása (magyar nyelven). szigethvar.hu, 2012. szeptember 19. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ Kronológia. In Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 980. o. ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑ Cserményi Vajk–Lakat Erika–Szívósné Csorba Erzsébet: A Szűz Mária-prépostság és temploma. In.: A Szent István Király Múzeum Közleményei. D. sorozat, 290. sz., 28. oldal, ISSN 1216-7991, ISBN 963 9279 34 X
- ↑ Kelenik József: A tizenöt éves háború kudarca. Miért nem sikerült korábban? In.: Rubicon. XXX. évf., 340. (2019/11.) sz., 8. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1601 témájú médiaállományokat.