Ugrás a tartalomhoz

Alonso Cano

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alonso Cano
Született1601. március 19.[1][2][3]
Granada[4][2]
Elhunyt1667. szeptember 3. (66 évesen)[5][6][7][8][1]
Granada[4][2]
Állampolgárságaspanyol[9]
Foglalkozása
SírhelyeGrenada
A Wikimédia Commons tartalmaz Alonso Cano témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alonso Cano (Granada, 1601. március 19. – Granada, 1667. szeptember 3.) spanyol barokk festő, szobrász és építész. Gazdag munkásságának fő színhelye Granada volt. Sokoldalúsága miatt spanyol Michelangelónak nevezik.[10] A granadai festőiskola megalapítójának tartják.

Nagy művészi hatást fejtett ki Andalúziában és Madridban. Sebastián Herrera Barnuevo festő, szobrász és építész tanítványa volt, viszont az ő tanítványainak tekinthetők Juan de Sevilla, Pedro Atanasio Bocanegra és Juan Niño de Guevara festők, valamint Pedro de Mena és José de Mora szobrászok.

Életpályája

[szerkesztés]

1638-tól udvari festő volt Madridban. Miután 1644-ben megvádolták a felesége megölésével, Valenciába menekült. 1652-ben a granadai székesegyház kanonokja lett, ám e tisztségétől nem sokkal később, 1655-ben megfosztották. 1657-ben a granadai székesegyház főépítésze lett. Az ő nevéhez fűződik a székesegyház homlokzatának diadalívszerű kialakítása, továbbá a Magdolna-templom.

Művei

[szerkesztés]

Festőként

[szerkesztés]

Alonso Cano a legnagyobb sikerét festőként aratta. Stílusa a sevillai elődökhöz kötődik, mint például [Francesco Pacheco del Rio]]hoz.

Legismertebb festményei

[szerkesztés]
  • A halott Krisztus,
  • Az ülő Madonna (Prado, Madrid),
  • Madonna (Sevilla, székesegyház),
  • Madonna del Rosario (Málaga, székesegyház)

A budapesti Szépművészeti Múzeumban három bibliai tárgyú képe látható, köztük a Noli meg tangere.

Építészként

[szerkesztés]

Ő alkalmazta először az oszlopok, pillérek törzsén függő kartust.[11]

Az ő alkotása a granadai Szűz Mária-katedrális (Catedral de Santa María de la Encarnación) nyugati főhomlokzata.[12]

Szobrászként

[szerkesztés]

Cano a spanyol barokk szobrászat egyik legnagyobb mestere.

Emlékezete

[szerkesztés]

Róla nevezték el a madridi Alonso Cano metróállomást.

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  2. a b c https://www.oxfordreference.com/view/10.1093/oi/authority.20110803095546435
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
  4. a b http://vocab.getty.edu/page/ulan/500115519
  5. Spanyol Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
  6. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Cano, Alonso, Alonso Cano
  8. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  9. https://www.kulturarv.dk/kid/VisKunstner.do?kunstnerId=34617, 2023. június 5.
  10. Hargita Népe, 14. évfolyam, 203. szám, 2002-09-03
  11. Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 1. kötet, 367-368. old.
  12. Szentirmai József: Spanyolország. 289. old.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alonso Cano című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 78–79. o. ISBN 963-85773-0-4  
  • Szentirmai József: Spanyolország. 289. old.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]