Trencsén vármegye
| Trencsén vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Trencsén | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | szlovákok, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4456 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Pozíció a Magyar Királyság térképén | |||
 | |||
| Domborzati térkép | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsén vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Trencsén vármegye (szlovákul Trenčianska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia része.
Földrajz
[szerkesztés]A vármegye területének nagy része hegyvidék volt, amelyet középen a Vág folyó széles völgye osztott ketté. Hegyei az Északi-Kárpátok csoportjai, azonbelül a Kis-Fátra csoportjai közé tartozott. Legfontosabb folyói a Vág és a Varinka. Északról Morvaország és Galícia, keletről Nyitra, Turóc és Árva vármegyék, délről Nyitra vármegye, nyugatról pedig Morvaország határolta.
Történelem
[szerkesztés]A vármegye a 11. században lett alapítva, az első magyar vármegyék egyike. A honfoglalás utáni időkben rendszeresen volt a vármegye helyszíne a magyar-cseh háborúknak. Az 1244-es tatárbetörés idején a mongol hordák elpusztították a területet, de Trencsén várát nem tudták bevenni. Már a tatárok kivonulása után elkezdődött a terület benépesítése a környékbeli országokból, főként csehekkel és lengyelekkel. Az 1526-os mohácsi vész után, illetve az ország két, majd három részre való szakadása után a vármegye területe a Királyi Magyarország része volt. Jelentős csaták voltak a kuruc felkelés idején is. A vármegye örökös főispáni tisztségét a Csák nemzetség valamint a gróf Cseszneky és Illésházy család tagjai viselték. 1918-tól a vármegye teljes területe Csehszlovákia része lett gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is. A magyar lakosság nagy része ekkor az Alföldre menekült. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét, 1938 és 1944 között az Első Szlovák Köztársaság része volt, német megszállás alatt. A második világháború után kitelepítették és asszimilálták a német lakosságot, ugyanakkor a környéket iparosíották is. 1993-tól a szlovákiai Trencséni kerület területéhez tartozik.
Lakosság
[szerkesztés]A vármegye összlakossága 1910-ben 310.400 lakos volt, ebből:
Közigazgatás
[szerkesztés]
A vármegye kilenc járásra volt felosztva:
- Báni járás, székhelye Bán
- Csacai járás, székhelye Csaca
- Illavai járás, székhelye Illava
- Kiszucaújhelyi járás, székhelye Kiszucaújhely
- Nagybiccsei járás, székhelye Nagybiccse
- Puhói járás, székhelye Puhó
- Trencséni járás, székhelye Trencsén (rendezett tanácsú város)
- Vágbesztercei járás, székhelye Vágbeszterce
- Zsolnai járás, székhelye Zsolna
Híres családok
[szerkesztés]- bellusi Baross család
- trsztyei vagy nádasi Tersztyánszky család
