Nagybiccsei járás
| Nagybiccsei járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 31 154 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′ 23″, k. h. 18° 33′ 31″49.223056°N 18.558611°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 23″, k. h. 18° 33′ 31″49.223056°N 18.558611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybiccsei járás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
A Nagybiccsei járás (Okres Bytča) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 282 km², lakosainak száma 30 609 (2011), székhelye Nagybiccse (Bytča). A járás területe teljes egészében az egykori Trencsén vármegyéhez tartozott.
Története
[szerkesztés]A Nagybiccsei járás 1922-ig egyike volt az egykori Trencsén vármegye járásainak. Területe azonban eltért a maitól, mivel északon ide tartozott a mai Csacai járásból Hegyeshely, Trencsénmakó, a ma Turzófalvához tartozó Turková és az akkor még nem létező Dlhavölgy egy része, északkeleten a mai Zsolnai járásból Trencsénhosszúmező és a ma Szedernyéhez tartozó Köblös, viszont délen a Vágbesztercei járáshoz tartozott a Vág túlpartján fekvő Almásfalu, Marsófalva, Peredmér és Szulyóváralja, valamint a ma egymással egyesült Alsómélyesd és Felsőmélyesd, illetve a Nagybiccséhez tartozó Rabó. Trencsén megye és vele a Nagybiccsei járás 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.
1923-ban, Csehszlovákia közigazgatási felosztásának átszervezésekor a Nagybiccsei járás határai jelentősen megváltoztak. Északon Hegyeshelyt és Trencsénmakót átcsatolták a Csacai járáshoz, a Vágbesztercei járástól viszont idecsatolták a fentebb felsorolt hét községet, továbbá Alsóricsó, Felsőricsó, Pásztorzávod, Ricsóváralja és Szurkos községeket is a Vág balpartjáról. A járás így kialakult területe ezután 1949-ig változatlan maradt. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Vágmente megyéhez (Považská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1938-ban ismét hat megyét hoztak létre, a Nagybiccsei járás ezek közül Trencsén megyéhez (Trenčianska župa) tartozott, majd amikor 1939-ben Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában a beosztás változatlan maradt. A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak.
1949-ben újabb átszervezésre került sor, ekkor azonban a Nagybiccsei járás határai csak kis mértékben változtak: északon a Csacai járással közös határát áthelyezték a Vág és a Kiszuca vízválasztójára, aminek következtében az ekkor létrehozott Dlhavölgy községet, továbbá a ma Turzófalvához tartozó Turková településrészt elcsatolták innen. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, a Nagybiccsei járás pedig a Zsolnai kerülethez került.
1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre, a Nagybiccsei járást beolvasztották a Zsolnaiba. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Zsolna járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.
1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Nagybiccsei járás ismét kivált a Zsolnaiból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.
A Nagybiccsei járás települései
[szerkesztés]| No. | Településnév (magyarul) | Településnév (szlovákul) | Terület (km²) | Népesség (1910, fő) | Népesség (1991, fő) | Népesség (2001, fő) | Népesség (2011, fő) | Szlovák (1910) | Magyar (1910) | Magyar (2011) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Almásfalu | Jablonové | 4,23 | 278 | 819 | 854 | 861 | 272 | 2 | 0 |
| 2 | Fűrészfalu | Hvozdnica | 8,73 | 602 | 1084 | 1117 | 1176 | 567 | 11 | 0 |
| 3 | Kolaróc | Kolárovice | 27,53 | 2141 | 1993 | 1915 | 1826 | 2108 | 23 | 0 |
| 4 | Kotessó | Kotešová | 20,33 | 775 + 561 | 1756 | 1842 | 1897 | 727 + 532 | 8 + 1 | 2 |
| 5 | Marsófalva | Maršová-Rašov | 9,61 | 467 | 743 | 764 | 814 | 449 | 7 | 0 |
| 6 | Mélyesd | Hlboké nad Váhom | 5,35 | 204 + 217 | - | 927 | 937 | 197 + 217 | 1 + 0 | 0 |
| 7 | Nagybiccse | Bytča | 43,16 | 794 + 484 + 3122 + 443 + 811 | 12139 | 11550 | 11318 | 776 + 478 + 2298 + 386 + 704 | 1 + 3 + 438 + 32 + 14 | 3 |
| 8 | Nagyróna | Veľké Rovné | 40,6 | 3918 | 4089 | 4042 | 3886 | 3849 | 36 | 0 |
| 9 | Peredmér | Predmier | 10,89 | 868 | 1240 | 1347 | 1371 | 781 | 65 | 0 |
| 10 | Szulyóváralja | Súľov–Hradná | 22,95 | 726 | 952 | 904 | 939 | 709 | 12 | 1 |
| 11 | Trencsénpéteri | Petrovice | 32,53 | 1005 | 1340 | 1443 | 1518 | 997 | 3 | 0 |
| 12 | Trencsénselmec | Štiavnik | 55,68 | 3591 | 3928 | 4083 | 4066 | 3543 | 12 | 1 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Források
[szerkesztés]- Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4
- Soznam obcí v Republike Československej. Diel II. Soznam obcí na Slovensku podľa správneho rozdelenia z 1. februára 1949 (A Csehszlovák Köztársaság községeinek jegyzéke. II. rész. Szlovákia községeinek jegyzéke az 1949. február 1-jei közigazgatási felosztás szerint) (szlovák nyelven). Bratislava: Slovenský plánovací úrad (Szlovák Tervhivatal) (1949)
