Kolaróc
| Kolaróc (Kolárovice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Nagybiccsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1312 | ||
| Polgármester | Jozef Hruštinec | ||
| Irányítószám | 013 54 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | BY | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1824 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 578 m | ||
| Terület | 27,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′ 23″, k. h. 18° 31′ 58″49.272936°N 18.532783°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 23″, k. h. 18° 31′ 58″49.272936°N 18.532783°E | |||
| Kolaróc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolaróc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kolaróc (1899-ig Kollárovicz, szlovákul Kolárovice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybiccsétől 4 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1312-ben „Henrici villa” néven említik először, amikor Csák Máté uralta ezt a területet. A hricsói, majd a nagybiccsei váruradalomhoz tartozott, később a nyitrai püspökség faluja volt. 1469-ben „Kolarow”, 1525-ben „Kolárowcze”, 1598-ban „Kolarowicze” néven említik. 1598-ban malma és 38 háza volt. 1784-ben 439 házában 2020 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLAROVECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bicséhez közel, határja közép termékenységű, réttye, legelője meglehetős.”[2]
1828-ban 436 háza volt 2065 lakossal. Lakói drótozással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolárovicz, Trencsén m. tót falu, a hegyek közt elszórva. 2612 kath., 21 zsidó lak., kik zsindellel, fával nagy kereskedést üznek. Kath. paroch. templom. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2141, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1915 lakosából 1898 szlovák volt.
2011-ben 1826 lakosából 1807 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1882-ben Štefan Gallo római katolikus plébános, fogoly, embermentő.
- Itt született 1890-ben Tauszk Ervin MÁV-hivatalnok, szakszervezeti vezető, bankhivatalnok, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank üzemi bizottságának elnöke.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1873-ban épült. Szent Miklóst, Szent Andrást és Szűz Máriát ábrázoló oltárképei 1872-ben készültek.
- A plébánia épülete a 19. század elején épült. A falu alapításának 690. évfordulójára avatták fel 2002-ben a plébánia kertjében található galériát.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. október 4.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Nagybiccsei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagybiccse (Bytča) Almásfalu (Jablonové) · Fűrészfalu (Hvozdnica) · Kolaróc (Kolárovice) · Kotessó (Kotešová) · Marsófalva (Maršová) · Mélyesd (Hlboké nad Váhom) · Nagyróna (Veľké Rovné) · Peredmér (Predmier) · Szulyóváralja (Súľov–Hradná) · Trencsénpéteri (Petrovice) · Trencsénselmec (Štiavnik) |  | |
