Trencsénpéteri

	Trencsénpéteri (Petrovice)
	A templom.
	; Trencsénpéteri zászlaja
	; Trencsénpéteri zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Nagybiccsei
Rang	község
Első írásos említés	1312
Polgármester	Anton Pláňavský
Irányítószám	013 53
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	BY
	Népesség
Teljes népesség	1614 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	49,61 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	371 m
Terület	32,536 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 32′49.266667°N 18.533333°EKoordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 32′49.266667°N 18.533333°E
	Trencsénpéteri weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénpéteri témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencsénpéteri (1899-ig Petrovicz, szlovákul Petrovice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. Visszhang tartozik hozzá.

Fekvése

Nagybiccsétől 4 km-re északnyugatra, a Petrovicska-patak partján fekszik.

Története

A falut a zsolnai német jog alapján alapították. 1312-ben „Petry villa” alakban említik először. 1468-ban „Petrovecz”, 1592-ben „Petrowicze” néven szerepel a korabeli forrásokban. A nagybiccsei uradalom része volt. 1784-ben 150 házában 900 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PETRÓCZ. Petrovicze. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bitséhez 3/4 mértföldnyire, határjának minéműségéhez képest, második osztálybéli.”^[2]

1828-ban 160 háza és 725 lakosa volt, akik erdei munkákkal, mezőgazdasággal, drótos mesterséggel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petrovicz, tót falu, Trencsén vmegyében, a hegyek közt: 896 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Van fűrészmalma és tágas fenyves, és bikkes erdeje. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

A háború után lakói a mezőgazdaság mellett kosárfonásból, seprűkötésből éltek. 1944-ben a németek a Magale településrészt felgyújtották. 1960-ban csatolták hozzá Visszhangot.

Népessége

1910-ben 1005, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1443 lakosából 1424 szlovák volt.

2011-ben 1518 lakosából 1475 szlovák volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma a 18. század közepén épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Lásd még

Visszhang

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]