Marsófalva
| Marsófalva (Maršová-Rašov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Nagybiccsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1400 | ||
| Polgármester | Dagmar Karasová | ||
| Irányítószám | 013 51 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | BY | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1022 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 9,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 18° 30′ 50″49.180700°N 18.513800°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 18° 30′ 50″49.180700°N 18.513800°E | |||
| Marsófalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marsófalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Marsófalva (1899-ig Rassó-Marsófalu-Urbanó, szlovákul Maršová-Rašov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybiccsétőltól 6 km-re délnyugatra, a Vág bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai község területén a történelem előtti időkben a puhó kultúra népe lakott. A 8. században szlávok népesítették be ezt a vidéket.
Rassó
[szerkesztés]Rassó falut 1439-ben „Rasov”, 1458-ban „Rassow”, 1471-ben „Rassowa” néven említik. A vágbesztercei váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 21 háza állt. 1784-ben 47 házában 340 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÁSOV. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gr. Balassa, és Gr. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Predmérhez közel, mellynek filiája, földgye termékeny, legelője, fája van, első osztálybéli.[2]”
1828-ban 63 háza volt 363 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rassov, tót falu, Trencsén várcsén vmegyében, Predmir mellett: 355 kath., 7 zsidó lak. és termékeny kis határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.[3]”
A 19. század végén egyesítették Marsófalvával és Urbanóval.
Urbanó
[szerkesztés]Urbanót 1269-ben „Urbano” néven említik először. 1406-ban „Urbanow”, 1504-ben „Wrbanowcz”, „Urbanfalva” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1598-ban 4 ház állt Urbanón. 1784-ben 9 házában 72 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Urbanov. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Kis-Jeszeniczhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.[2]”
1828-ban 7 háza és 75 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Urbanov, Trencsén m. tót falu, a Vágh bal partján, termékeny kies rónaságon. Táplál 58 kath., 2 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.”[3]
A 19. században egyesítették Marsófalvával és Rassóval.
Marsófalva
[szerkesztés]A mai települést 1400-ban „Marsowafalwa” néven említik először. 1462-ben „Marsofalva”, 1477-ben „Marsowa”, 1488-ban „Marsy” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Vágbeszterce várának uradalmához tartozott, később helyi nemes családok birtoka. 1598-ban 12 ház állt a faluban. 1784-ben 21 házában 134 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MARSOVA. Tót falu Trentsén Várm. Ura földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Predmithez nem meszsze, és annak filiája, földgye termékeny, vagyonnyai külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van.”[2]
1828-ban 20 háza és 139 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Marsova, tót falu, Trencsén vmegyében, Predmir mellett, 145 kath. lak., kicsiny de termékeny határral. F. u. többen.[3]”
A 19. század végén egyesítették Rassóval és Urbanóval.
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1924-ben, 1958-ban és 1960-ban nagy árvizek pusztítottak a településen. Később Marsófalva és Rassó különváltak, ma újra egy község, szlovákul Maršová-Rašov néven.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 467, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 764 lakosából 762 szlovák volt.
2011-ben 814 lakosából 799 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A temetőben álló klasszicista kápolnája 1848-ban épült.
- Késő gótikus kastélya a 18. század utolsó harmadában épült. A kastélyt övező parkban 100-200 éves hársfákból álló fasor található, a fák törzse 150-360 cm átmérőjű.
- Útikápolnája a 19. század második felében épült.
- A rassói részen álló kápolna a 18. század végén épült. A harangláb a 19. század közepén készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Nagybiccsei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagybiccse (Bytča) Almásfalu (Jablonové) · Fűrészfalu (Hvozdnica) · Kolaróc (Kolárovice) · Kotessó (Kotešová) · Marsófalva (Maršová) · Mélyesd (Hlboké nad Váhom) · Nagyróna (Veľké Rovné) · Peredmér (Predmier) · Szulyóváralja (Súľov–Hradná) · Trencsénpéteri (Petrovice) · Trencsénselmec (Štiavnik) |  | |
