Turócszentmártoni járás

Turócszentmártoni járás
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Körzethívószám	43
Forgalmi rendszám	MT
Népesség
Teljes népesség	94 376 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	128,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	736 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 03′ 46″, k. h. 18° 55′ 19″49.06277778, 18.92194444
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócszentmártoni járás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A Turócszentmártoni járás

A Turócszentmártoni járás (szlovákul Okres Martin) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 736 km², lakosainak száma fő 97 110 (2011), székhelye Turócszentmárton (Martin). A járás területe teljes egészében az egykori Turóc vármegyéhez tartozott.

Története

A Turócszentmártoni járás 1922-ig egyike volt az egykori Turóc vármegye két járásának a Stubnyafürdői mellett. Területe azonban kisebb volt a mainál, mivel kilenc délnyugati település akkor a Stubnyafürdői járáshoz tartozott (Turócremete, Znióváralja a ma hozzá tartozó Lazánnyal, Valcsa, Turóctótfalu, Lézsa, Turócszentgyörgy és Szocóc a ma hozzá tartozó Szentmáriával). A megye 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.

1923-ban a Stubnyafürdői járás megszűnt, teljes területét a Turócszentmártoni járáshoz csatolták, melynek területe így azonos lett az addigi Turóc vármegyéével. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Vágmente megyéhez (Považská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1938-ban a járás négy legdélibb községét (Turócnémeti, Felsőstubnya, Alsóturcsek és Felsőturcsek) elcsatolták a Körmöcbányai járáshoz. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, a Turócszentmártoni járás ezek közül Tátra megyéhez (Tatranská župa) tartozott, a Körmöcbányai pedig Garammente megyéhez (Pohronská župa).

A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak. A Turócszentmártoni járás határai is visszaálltak az 1938-as állapotukba, az 1938-ban elcsatolt négy déli községet visszacsatolták.

1949-ben újabb átszervezésre került sor, számos más járással ekkor ismét létrehozták a Stubnyafürdői járást a Turócszentmártoni járás déli részéből. Ennek határai majdnem megegyeztek az 1923 előttivel, Valcsa és Lézsa azonban most a Turócszentmártoni járáshoz került. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, az egykori Turóc megye területén fekvő két járás a Zsolnai kerülethez került.

1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre, a Stubnyafürdői járást ekkor másodszor is beolvasztották a Turócszentmártoniba. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Turócszentmártoni járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Stubnyafürdői járás ismét kivált a Turócszentmártoniból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.

A Turócszentmártoni járás települései

No.	Településnév (magyarul)	Településnév (szlovákul)	Terület (km²)	Népesség (1910, fő)	Magyar nemzetiségűek száma (1910)	Népesség (1991, fő)	Népesség (2001, fő)	Népesség (2011, fő)
1	Alsókálnok	Dolný Kalník	1,33	51	0	49	40	101
2	Bélagyulafalva	Belá – Dulice	51,17	912+205	7+1	1236	1217	1264
3	Benefalva	Benice	2,15	171	4	258	292	324
4	Blatnica	Blatnica	86,18	1057	10	850	861	911
5	Deákfalu	Diaková	2,42	101	0	209	232	268
6	Deánfalva	Ďanová	7,66	447	0	481	485	529
7	Draskócvölgye	Dražkovce	4,38	245+62	15+1	506	519	828
8	Felsőkálnok	Horný Kalník	2,05	130	0	130	140	159
9	Folkusfalva	Folkušová	6,01	276	8	154	122	134
10	Kerpelény	Krpeľany	13,88	391	5	1059	1068	1079
11	Kistorboszló	Trebostovo	13,12	421	15	428	458	487
12	Kisselmec	Turčianska Štiavnička	14,07	744	52	721	741	869
13	Kostyán	Košťany nad Turcom	6,43	488	36	1002	1084	1161
14	Lamosfalva	Lipovec	12,75	354	3	656	784	932
15	Laszkár	Laskár	3,43	117+67	0+1	88	94	107
16	Lézsa	Ležiachov	4,22	222	0	156	148	148
17	Nagyrákó	Rakovo	5,41	277	68	259	287	311
18	Nagyturány	Turany	46,74	1974	85	4689	4444	4395
19	Necpál	Necpaly	42,17	1085	35	826	820	879
20	Nolcsó	Nolčovo	15,01	380	0	330	271	245
21	Pribóc	Príbovce	5,97	659	78	955	999	1091
22	Ruttka	Vrútky	18,65	6262	2164	7523	7298	7539
23	Sutó	Šútovo	16,62	476	0	531	518	521
24	Szklabinya	Sklabiňa	11,06	609	6	583	626	600
25	Szklabinyaváralja	Sklabinský Podzámok	27,14	269	1	172	184	195
26	Szocóc	Socovce	5,1	123+113	1+6	227	251	244
27	Szucsány	Sučany	33,26	2304	156	4502	4604	4673
28	Szucsányváralja	Podhradie	16,39	528+143	0	732	698	669
29	Tarnó	Trnovo	7,44	292	8	196	210	253
30	Turócbeszterce	Bystrička	19,12	635	2	1116	1262	1413
31	Turócjeszen	Turčianske Jaseno	20,46	304+388	3+7	371	354	362
32	Turóckárolyfalva	Karlová	1,83	114	0	126	110	108
33	Turócremete	Vrícko	29,57	2052	14	422	401	469
34	Turócszentgyörgy	Turčiansky Ďur	0,93	74	5	162	188	172
35	Turócszentmárton	Martin	67,73	4113+980+26+1458+86+581	934+40+2+228+4+14	58393	60133	57428
36	Turócszentpéter	Turčiansky Peter	4,61	203	5	275	319	397
37	Turóctótfalu	Slovany	14,3	556	5	388	413	421
38	Vágkelecsény	Turčianske Kľačany	12,2	591	2	856	811	888
39	Vágratkó	Ratkovo	0,9	132	3	190	193	182
40	Valcsa	Valča	32,23	829	14	1430	1435	1532
41	Zábor	Záborie	5,19	152	5	116	119	142
42	Znióváralja	Kláštor pod Znievom	39,02	1117+292	187+0	1516	1457	1510
43	Zsámbokrét	Žabokreky	5,23	435	0	1039	1123	1170

Források

• Žucha, Ján 2019: Protištátna letáková činnosť v okrese Martin v období Slovenského štátu (1939 – 1945). Archívny almanach II.
• Žucha, Ján 2017: Činnosť fašistických spolkov a politických strán v okrese Martin v rokoch 1918 – 1938. Archívny almanach I.
• Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4