Lazány

	Lazány (Lazany)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	Znióváralja településrésze
Első írásos említés	1282
Polgármester	Maroš Halahija
Irányítószám	038 43
Körzethívószám	043
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 58′ 43″, k. h. 18° 47′ 51″48.978498°N 18.797517°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 43″, k. h. 18° 47′ 51″48.978498°N 18.797517°E
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lazány (szlovákul: Lazany) Znióváralja településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásában.

Fekvése

Znióváralja központjától 1 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1282-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LAZÁN. Tót falu Túrócz Várm. az Uritza vizénél, földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Znió Várállyának szomszédságában, és annak filiája, lakosai leg inkább olaj ütők, határja közép termékenységű, réttye jó, legelője elég, fája mind a’ két féle van.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lazán, tót falu, Thurócz vmegyében, Znió-Váralja mellett. Számlál 429 kath. lak. Jó rét és legelő, erdő. Lakosai sok olajat sajtólnak s avval kereskednek. F. u. a pesti universitas. Ut. posta Rudnó.”^[2]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

A 2. világháború után csatolták Znióváraljához.

Népessége

1880-ban 293 szlovák anyanyelvű lakta.
1890-ben 314 szlovák és 6 magyar anyanyelvű élt itt.
1900-ban 296 szlovák és 1 magyar anyanyelvű lakta.
1910-ben 292 lakosa volt, ebből 241 szlovák, jelentős német kisebbséggel.
1921-ben 279 csehszlovák lakosa volt.
1930-ban 282 csehszlovák és 1 magyar élt a faluban.

Külső hivatkozások

Lazány Szlovákia térképén

Lásd még

Znióváralja

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]