Ricsóváralja
| Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1265 | ||
| Polgármester | Jarmila Dobroňová | ||
| Irányítószám | 013 41 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 354 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 181 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 323 m | ||
| Terület | 2,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 17″, k. h. 18° 37′ 20″49.221389°N 18.622222°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 17″, k. h. 18° 37′ 20″49.221389°N 18.622222°E | |||
| Ricsóváralja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ricsóváralja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ricsóváralja (szlovákul Hričovské Podhradie) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 10 km-re nyugatra, a Vág bal oldalán fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]A falu a felette emelkedő várról, az pedig a Ricsó-patakról kapta a nevét.
Története
[szerkesztés]Ricsó várát 1254 és 1265 között építtette Farkas fia Tolus mester. Kisméretű hegyivár. Az 1280-as évektől a Balassáké, majd a Podmaniczkyaké, 1526 után rablóvár, sőt hamispénz verőhely is volt. Később a Thurzóké, majd az Erdődyeké, akik az 1670-es években sorsára hagyták, azóta pusztul.
A falut 1208-ban említik először „Ryzoi” néven. A középkorban több birtokosa volt. A 13. század elején a nyitrai püspökség, a század végén a Bitter és a Csák nemzetség, később a Podmaniczkyak tulajdonában állt. 1265-ben „Hricou” néven szerepel először abban az oklevélben, melyben IV. Béla király Hricsó várát Miklósnak, a Beych nemzetség ivadékának adományozza. 1271-ben „Hrychov” néven találjuk. 1282-ben két részből, Alsó- és Felsőricsóból állt. 1392-ben „Hrichov”, 1469-ben „Waralya” alakban írják. A 16. század közepén rablólovagok, a Podmaniczky testvérek uralták, majd a Thurzók voltak a birtokosai. 1598-ban 7 ház állt a településen, ekkor „Podhradie” néven említik. A 17. században az egész korábbi ricsói uradalom a nagybiccsei uradalom része lett. 1784-ben 29 házában 40 családban 192 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel.”[2]
1828-ban 29 háza és 256 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Podhrágy, tót falu, Trencsén vmegyében, Hricsó mellett, a Vágh bal partján. Számlál 251 kath., 4 ev. lak. Urasági majorság. Szép gyümölcsös kert. A helység felett egy hegyen láthatni a régi Hricsó várának omladékát. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben a falunak 233, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 372 lakosából 366 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu feletti 564 m magas várhegyen állnak Hricsó várának romjai.
A Vár legendája: Hricsó vár urai régen a Lahar lovagok voltak. Az utolsó várúr a várat és a birtokot feleségére hagyta. A gazdag özvegyet számtalan kérő ostromolta, de ő mindenkit kikosarazott. A szomszéd földbirtokost, a nála sokkal fiatalabb Túrzó Ferencet mágnesként vonzotta a hatalmas vagyon. Az özvegy nem tudott ellenállni a heves udvarlásnak. Királyi engedéllyel a férfit tette meg örökösének. Az asszony a szerelemtől valósággal megfiatalodott. A kapzsi Túrzó úgy látta, hiába várja a nő halálát, az örökség még nagyon sokáig nem lesz az övé. Egy éjszaka szolgáival a vár tömlöcébe záratta az asszonyt. Kihirdette, hogy őrület tört ki rajta, ezért kellett elzárni. Az asszony, amikor helyzetét megértette, haragjában és csalódottságában megátkozta Túrzót és a várat is. Ettől kezdve síró, kiáltozó szellemek költöztek a várba. Egy napon a vár elé egy barát érkezett, aki fennhangon hirdette Túrzó bűnét, és vezeklésre szólította fel a várbelieket. A barátot Túrzó a vár tornyába záratta be és ott tartotta étlen-szomjan, amíg csak meg nem halt. Másnapra azonban a vár előtt egy hatalmas szikla keletkezett, amely pontosan a barátra hasonlított, és amelyet semmilyen erővel sem tudtak eltávolítani. A rémítő szikla láttán Túrzó és a vár népe elmenekült a várból. Amikor az utolsó ember is távozott, a vár magától lángra gyulladt, és leégett. Csak a kő barát áll ma is sértetlenül a kapuval szemben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]- Ricsó vára (szlovák nyelven)
- Községinfó
- E-obce.sk
- Ricsóváralja Szlovákia térképén
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
