Ugrás a tartalomhoz

Lótos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lótos (Lutiše)
Lótos zászlaja
Lótos zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1662
PolgármesterAnton Štefko
Irányítószám013 05
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség761 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság568 m
Terület20,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 57′ 20″49.291667°N 18.955556°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 57′ 20″49.291667°N 18.955556°E
Lótos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lótos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lótos (szlovákul Lutiše) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 27 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai község területét 1438-ban királyi adományként Hatnai György és László kapták. A falu a 17. század első felében keletkezett, az 1662. évi urbáriumban „Litisse” néven említik először. Sztrecsno várának uradalmához tartozott. 1784-ben 122 házában 128 családban 740 lakos élt. Első templomát 1789-ben építették, ekkor lett önálló plébánia is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LITITZA. vagy Litise. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bellának szomszédságában, mellyhez határja is hasonlító.[2]

1828-ban 150 háza volt 1040 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lutissa, tót falu, Trencsén vmegyében, elszórva a hegyek közt fekszik. Számlál 1291 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Legelője jó lévén, sok juhot tartanak, s vajat, sajtot készitnek. F. u. gr. Nyáry. Ut. posta Zsolna.[3]

Elemi iskolája 1890-ben épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

1928-ban nagy tűzvész pusztított a községben, a plébánia épülete is leégett. 1930-ban új iskolát építettek, az új plébánia pedig 1937-ben készült el. Az iskola 1960-ig működött, melynek helyén épült fel 1986-ban a kultúrház.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 958, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 848 lakosából 847 szlovák volt.

2011-ben 761 lakosából 755 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent István tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1903 és 1907 között épült. Tornya röviddel elkészülte után ledőlt, később újjá kellett építeni.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]