Litvaberzseny
Litvaberzseny (Brezany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Zsolnai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1393 | ||
Polgármester | Iveta Brezianská | ||
Irányítószám | 010 04 | ||
Körzethívószám | 041 | ||
Forgalmi rendszám | ZA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 657 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 144 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 381 m | ||
Terület | 3,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 11′ 22″, k. h. 18° 40′ 20″49.189444°N 18.672222°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 22″, k. h. 18° 40′ 20″49.189444°N 18.672222°E | |||
Litvaberzseny weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Litvaberzseny témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Litvaberzseny (1899-ig Brezani, szlovákul Brezany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 5 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1393-ban „Berzen” néven említik először. 1473-ban „Brezen”, 1474-ben „Brezanw” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Litva várának uradalmához tartozott. 1598-ban 3 ház állt a faluban.
1630. január 23.-án Brezányi Miklós és fivére, János, nemesi adományt szerzett II. Ferdinánd magyar királytól.[2] Miklós unokája, Brezányi Dániel fia, brezányi Brezányi János (1683-1748),[3] a Heves vármegyei Csányban volt birtokos; onnan gyermekei, Gáspár és Miklós Pest megyébe költöztek el. Brezányi Gáspár földbirtokos lett Törtelen, Brezányi Miklós uradalmi tiszttartó és földbirtokos volt Újszászon.
A 17. században 3 uradalmi halastó volt a határában. 1720-ban 6 adózója lakta. 1784-ben 23 házában 28 családban 163 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BREZÁNYI. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Lieravához nem meszsze, mellynek filiája, ’s hozzá hasonlító; határja középszerű, vagyonnyai is olly formák, második Osztálybéli.”[4]
1828-ban 24 háza és 227 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Brezani, tót falu, Trencsén vgyében, 233 kath., és 4 zsidó lak. F. u. a lietavai uradalom. Utolsó p. Zsolna.”[5]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 231, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
- 2001-ben 454 lakosából 452 szlovák volt.
- 2011-ben 524 lakosából 515 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Verseghy Ferenc Könyvtár. Brezányi család. [2018. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 8.)
- ↑ familysearch.org idősebb Brezányi János halála (1748) - Csány - Heves - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.