Suja (Szlovákia)
| Suja (Šuja) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1393 | ||
| Polgármester | Marta Veselá | ||
| Irányítószám | 015 01 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 327 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 128 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 467 m | ||
| Terület | 2,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 03″, k. h. 18° 37′ 42″49.067500°N 18.628333°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 03″, k. h. 18° 37′ 42″49.067500°N 18.628333°E | |||
| Suja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Suja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Suja (szlovákul Šuja) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 20 km-re délnyugatra, a Rajec-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai Suja területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra települése állt.
Suját 1393-ban „Chya” alakban említik először. 1474-ben „Schwgye”, 1496-ban „Swya”, 1598-ban „Suya” néven találjuk. 1598-ban 11 háza állt. 1720-ban 8 adózója volt. 1784-ben 45 házában, 59 családban 304 lakos élt. Lakói állattartással, méhészettel foglalkoztak. 1786-ban „Sujo” néven említik a korabeli források. A zsolnalitvai uradalomhoz tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SUJA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Rajecznek szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, legelője, fája elég van, piatza közel.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szuja, tót falu, Trencsén vmegyében, Rajecztől délre 1 fertálynyira: 348 kath., 17 zsidó lak. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1828-ban 30 háza és 409 lakosa volt.
1910-ben 346, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 335 lakosából 333 szlovák volt.
2011-ben 310 lakosából 304 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 5.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |  | |
|
Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
