Ugrás a tartalomhoz

Majosfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Majosfalva (Mojš)
Majosfalva zászlaja
Majosfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1419
PolgármesterŠtefan Svetko
Irányítószám010 01
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1311 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség256 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság346 m
Terület2,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 00″49.200000°N 18.816667°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 00″49.200000°N 18.816667°E
Majosfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Majosfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Majosfalva (1899-ig Moys, szlovákul Mojš) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 10 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1419-ben „Vasarfalva”, 1438-ban „Vassanfalua” illetve „Mayusfalwa” néven említik. 1504-ben „Moysfalwa” alakban találjuk.1504-ben Mislenovics Horváth Márk és felesége, Magyar Benigna, valamint Márk testvérei: János, Máté és András megvették Mojsfalva és Felsővadicsó birtokokat a Vásonfalvi- és Záborszky családtól. De amikor Márkot és nejét, továbbá osztályos atyafiait: Jánost, Kolonics Pétert, Mátyást, Mátét és András deákot még ugyanabban az évben be akarták iktatni Majosfalva és Felsővadicsó birtokokba és a rudinai kúriába, a Szunyogh-, Hatnai- és a Rudinai Csicskán családok ellentmondottak. 1509-ben Kereky (Vázsonyi) Gergely feleségével, Magyar Benignával együtt Majosfalva (másképp Vásonfalva) és Felsővadicsó egész birtokokat a majosfalvi kúriával együtt szolgálata fejében Bojnicsics Horváth Györgynek adományozta, majd pedig visszaadták Zsolnának a Benigna előző férje, Horváth Márk által elvett zsolnai soltészságot és Krasznó falut is.[2]

1526-ban "Moys" alakban tűnik fel az oklevelekben. Neve a régi magyar Mojs személynévből származik. A Mojs és a Záborszky család birtoka volt. 1598-ban 8 háza állt. 1720-ban 9 adózó portát számláltak. 1784-ben 26 házában 33 család és 189 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOJS. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tepliczának szomszédságában, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.[3]

1828-ban 26 háza és 267 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Moys, tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh jobb partján, egy szép termékeny sikságon: 248 kath., 4 zsidó lak. F. u. többen. Ut. postája Trencsén.[4]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 226-an lakták, ebből 202 szlovák, 16 német, 3 magyar anyanyelvű és 5 csecsemő volt.

1910-ben 305-en lakták, ebből 302 szlovák, 2 német és 1 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 474 lakosából 473 szlovák volt.

2011-ben 662 lakosából 632 szlovák volt.

2021-ben 1311-en lakták, ebből 1260 (+4) szlovák, 1 (+3) magyar, (+2) ruszin, 12 (+1) egyéb és 38 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Híres személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1803-ban Majorszky János bölcseleti és jogi doktor, ügyvéd.
  • Innen származtatják Moys nádor családját.[6] Két Moys (Mojs) nádor is szolgálta a királyt, I. Mojs (1229-1230) és II. Mojs (1270-1272). Leszármazási táblájuk megtalálható a wikibooks ban. Lásd még: Horkowics-Kovács[7]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában IV. Trencsén vármegye
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ma7.sk
  6. Matching family tree. geni.com. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
  7. Dr. Horkowics-Kovács János: Az árpádházi királyok ma. Magatartástudományi Intézet. (Hozzáférés: 2016. február 1.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]