Felsővisnyó

	Felsővisnyó (Višňové)
; Felsővisnyó címere	; Felsővisnyó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	község
Első írásos említés	1393
Polgármester	Marcela Halaganová
Irányítószám	013 23
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	ZA
	Népesség
Teljes népesség	3004 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	173 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	448 m
Terület	15,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 09′ 48″, k. h. 18° 46′ 44″49.163240°N 18.778870°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 48″, k. h. 18° 46′ 44″49.163240°N 18.778870°E
	Felsővisnyó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővisnyó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a Zsolnai járásban található Višňové nevű településről szól. Hasonló címmel lásd még: Višňové (egyértelműsítő lap).

Felsővisnyó (szlovákul Višňové) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

A Zsolnai-medencében, Zsolnától 6 km-re délkeletre, a Rosinka-patak partján fekszik.

Története

1393-ban „posessio Vysnew” alakban említik először. 1438-ban „Wyssnova”, 1439-ben „Felfalu”, 1474-ben „Wysnyewe” néven találjuk. Régi templomát 1514-ben építették gótikus stílusban. 1550 körül a község lakói protestánsok lettek. 1598-ban 24 háza állt, ekkor „Wysnowe” alakban szerepel az oklevelekben. Részben a litvai, részben a sztrecsnói uradalom része volt. Temploma az itt történt csodás gyógyulások hírére már a 17. század végén ismert zarándokhely volt, 1714-ben már egy kis könyvecske is megjelent róla, melyet a szomszédos Harmatos plébánosa írt. 1720-ban 25 adózó háztartása létezett. A régi templom a 18. századra szűknek bizonyult a zarándokok seregéhez, ezért 1782-re felépült a mai kéttornyú kegytemplom. 1784-ben 95 házában 115 családban 821 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VISNYOVE. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik a’ Lietavai Uradalomban; földgye nem igen termékeny, legelője, fája van.”^[2]

1828-ban 92 háza és 1113 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Visnyove, Trencsén vm. tót f. közel Turócz vármegye széléhez. Számlál 1092 kath., 12 zsidó lak. Az idevaló kat. paroch. templomban felállitott Bold. Szüz Mária képéhez nagy bucsujárások történnek; továbbá az itteni hegyekben ezüst és arany érereknek nyomaira akadni; mész pedig igen jó égettetik. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.”^[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1980 és 1991 között Zsolna város része volt.

Népessége

1910-ben 1324, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2477 lakosából 2432 fő szlovák volt.

2011-ben 2620 lakosából 2546 fő szlovák.

Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére 1769 és 1782 között barokk stílusban emelt temploma Északnyugat-Szlovákia leglátogatottabb zarándokhelye, ahova minden év első júliusi hétvégéjén zarándokok ezrei érkeznek. A templom Mária-szobra csodatevő hírében áll.
Kúria a 18. század végéről.
Klasszicista kúria a 19. század közepéről.
A falu végén festő völgyben található a visnyói barlang. A 37 m hosszú barlang ismert geológiai és geomorfológiai látványosság.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővisnyó témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Zsolnai járás m v sz A Zsolnai járás települései
Zsolna (Žilina)
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava)