1514
| 1514 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1514 |
| Ab urbe condita | 2267 |
| Bahái naptár | -330 – -329 |
| Berber naptár | 2464 |
| Bizánci naptár | 7022 – 7023 |
| Buddhista naptár | 2058 |
| Burmai naptár | 876 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1506 – 1507 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1569 – 1570 |
| Shaka Samvat | 1436 – 1437 |
| Holocén naptár | 11514 |
| Iráni naptár | 892 – 893 |
| Japán naptár | 2174 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4210–4211 |
| Kopt naptár | 1230 – 1231 |
| Koreai naptár | 3847 |
| Muszlim naptár | 919 – 920 |
| Szeleukida naptár | 1825–1826 |
| Örmény naptár | 963 ԹՎ ՋԿԳ |
| Thai szoláris naptár | 2057 |
| Zsidó naptár | 5274 – 5275 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek
Évek: 1509 – 1510 – 1511 – 1512 – 1513 – 1514 – 1515 – 1516 – 1517 – 1518 – 1519
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- április 9. – Bakócz Tamás esztergomi érsek Rómából Budára érkezve meghirdeti a keresztes hadjáratot.[1][2]
- április 16. – Frangepán Gergely kalocsai érsek kihirdeti egyházmegyéjében a keresztes hadjáratot.
- április 24. – Bakócz Tamás a keresztes sereg vezérévé Dózsa Györgyöt nevezi ki.[3]
- május 9–10. – A pesti keresztesek túlnyomó többsége Dózsa vezetésével, a haditerveknek megfelelően elindul délkelet felé. (Cegléd, Tiszavarsány, Mezőtúr, Békés és Gyula érintésével május végére eljutnak Nagylakig.)[4]
- május 15. – Bakócz Tamás – a földesurak és jobbágyaik között kialakult forrongásokról értesülve – leállítja a toborzást. (Parancsának Dózsa nem engedelmeskedett, és tovább vonult déli irányba.)[4]
- május 18. – Dózsa György Cegléden kiáltványt ad ki, melyben felkelésre szólítja a magyarországi jobbágyságot.[3]
- május 23. – Báthori István temesi ispán nemesi hadai rajtaütnek a Maroson átkelő parasztsereg előőrsein, és megsemmisítő vereséget mérnek rájuk.[4]
- május 24.
- Éjjel Dózsa rágyújtatja a nagylaki várat a győzelmüket ünneplő urakra; az elfogott Csáky Miklós csanádi püspököt és több nemesurat karóba húzat, másokat keresztre feszíttetett.[4]
- Bakócz újabb rendeletet ad ki, ezúttal már az egész hadjárat leállításáról és a sereg feloszlatásáról.[4]
- június 6. – A parasztsereg elfoglalja Lippát[1].
- június 11. – A parasztsereg beveszi Solymos várát.[1]
- július 15. – Szapolyai János Temesvár alatt megveri a várat ostromló parasztsereget, Dózsa Györgyöt és társait elfogják.[1]
- augusztus 15. – II. Ulászló magyar király a – Csáky Miklós halálával megüresedett – csanádi püspökség élére Csaholy Ferencet nevezi ki.[5]
- augusztus 23. – A csáldiráni csata, melyben az oszmán törökök döntő győzelmet aratnak a perzsa Szafavidák felett.[6]
- október 18.–november 19. – A magyar országgyűlésen törvénybe iktatják a jobbágyság röghöz kötését.[4][2]
- november 19. – II. Ulászló magyar király jóváhagyja Werbőczy István Hármas-könyvét, de nem hirdeti ki, így ez nem lép hatályba.[2]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- március – XII. Lajos francia király békét köt I. Miksa német-római császárral.
- július – Anglia és Franciaország békét kötnek.
- az év folyamán
- Albrecht Dürer elkészíti híres „Melankólia I” metszetét.
- X. Leó pápa az addig független apátságokból létrehozza a magyar bencés kongregációt a pannonhalmi főapát vezetése alatt.
- Az oszmán hadak sikertelenül ostromolják Knint.[7]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- március 8. – Amago Haruhisa japán szamuráj és hadúr († 1562)
- március 22. – Lorenzaccio de’ Medici, a Medici-család tagja († 1548)
- május 28. – Simazu Takahisa japán szamuráj és hadúr († 1571)
- december 31. – Andreas Vesalius németalföldi orvos, anatómus († 1564)
Halálozások
[szerkesztés]- január 9. – Anna angol hercegnő és francia királyné (* 1477)
- július 20. – Dózsa György, az 1514-es parasztfelkelés vezére (* 1470)
- Dózsa Gergely parasztvezér
- Lőrinc pap parasztvezér
Európai időjárás
[szerkesztés]Tartós hótakaró Svájcban november közepétől február elejéig. A legtöbb folyó, a Boden-tó és a Zürichi-tó befagyott.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996. ISBN 963-361-626-3 [Dózsa-féle parasztháború]
- ↑ a b c Időrendi táblázat. In Engel Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András: Magyarország története. Budapest: Osiris. 2005. 417. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 963 389 815 3
- ↑ a b Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996. ISBN 963-361-626-3 [Dózsa]
- ↑ a b c d e f Romsics Ignác: Székely Dózsa György. Haramia és/vagy népvezér? Rubicon, 3. sz. (2014) 8. o.
- ↑ Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996. 326. o. ISBN 963-361-626-3
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 5. (Christie–Davisson). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2012. 232. o. ISBN 978-963-09-6799-0
- ↑ Varga Szabolcs: Honvesztés és honszerzés. Horvátország és az oszmán hódítás. Rubicon, XXXIII. évf. 382–383. sz. (2022) 71. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Klíma 443. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Klíma: Christian Pfister – Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában: Az utolsó ezer év. Budapest: Osiris. 2024. = osiris társadalomtudományi könyvtár, ISBN 978 963 276 506 8
A Wikimédia Commons tartalmaz 1514 témájú médiaállományokat.