Litvailló

	Litvailló (Lietavská Lúčka)
	; Litvailló zászlaja
	; Litvailló zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	község
Első írásos említés	1393
Polgármester	Marian Sliviak
Irányítószám	013 11
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	ZA
	Népesség
Teljes népesség	1878 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	267 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	363 m
Terület	6,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 10′ 31″, k. h. 18° 43′ 20″49.175278°N 18.722222°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 31″, k. h. 18° 43′ 20″49.175278°N 18.722222°E
	Litvailló weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Litvailló témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Litvailló (szlovákul Lietavská Lúčka, 1910-ig Illove) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Litvailló és Litvamező települések egyesítésével jött létre.

Fekvése

Zsolnától 4 km-re délre fekszik.

Története

Litvamező

Litvamezőt 1393-ban „Luchka” alakban említik először. A későbbiekben 1474-ben „Lwchka”, 1598-ban „Luczka” alakban szerepel az írott forrásokban. Litva várának uradalmához tartozott. 1598-ban 38 házában 41 család és 244 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Lucska Lietava. Elegyes tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lietava hajdani nevezetes Vár alatt, ’s a’ birtokos Uraknak épűleteik által jelesíttetik, földgye termékeny, legelője, erdeje is van.”^[2]

1828-ban 29 háza és 327 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, méhészettel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lucska (Lieteva), tót falu, Trencsén vmegyében, 295 kath., 4 evang., 3 zsidó lak. A lietavai uradalom birja. Ut. p. Trencsén.”^[3]

Cementgyára 1901-től működik. 1907-ben egyesült Litvaillóval.

Litvailló

Litvailló 1439-től szerepel a forrásokban. Sztrecsény várának uradalmához tartozott. 1598-ban hat ház állt a faluban. 1720-ban négy adózó portája volt. 1784-ben 18 házában ugyanennyi családban 149 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ILLOVE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Porubka mellett, legelője, fája van, piatzozása is.”^[2]

1828-ban 17 háza és 165 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Illove, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Zsolnához délre 1 1/2 órányira, egy patak mellett. Van 170 kath., 3 evang., 2 zsidó lak. F. u. h. Eszterházy.”^[3]

Litvaillót és Litvamezőt 1907-ben egyesítették. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Cementgyárában 1920-ban és 1924-ben hatalmas sztrájkok voltak. A településen hagyományosan erős a munkásmozgalom. A kommunista párt helyi szervezete 1926-ban alakult. Munkásai 1940-től részt vettek az antifasiszta ellenállásban, közülük sokan csatlakoztak a szlovák nemzeti felkeléshez. Később Zsolnához csatolták, ma újra önálló község.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népessége

1910-ben 756, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1801 lakosából 1788 szlovák volt.

2011-ben 1735 lakosából 1704 szlovák volt.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog-2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Zsolnai járás m v sz A Zsolnai járás települései
Zsolna (Žilina)
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava)