Torda-Aranyos vármegye

Torda-Aranyos vármegye (1876–1920)
Torda-Aranyos vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	románok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület	3514 km²
Térkép
Torda-Aranyos vármegye térképe
Torda-Aranyos vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Torda-Aranyos vármegye témájú médiaállományokat.

Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén. Jelenleg Románia része.

Földrajza

A vármegye nyugati fele hegység, a keleti viszont dombság és síkság volt. A nyugati, hegyvidéki területet a Bihar-hegység alkotta, a keleti részt pedig az Aranyos folyó síksága foglalta el, amely az Erdélyi-medence része. A vármegye ásványkincsekben különösen gazdag, illetve a Tordai-hasadék híres látványosság. Északról Kolozs vármegye, keletről Maros-Torda vármegye, délről Kis-Küküllő és Alsó-Fehér vármegyék, nyugatról pedig Bihar vármegye határolta. Legfontosabb folyói a Maros és az Aranyos.

Történelem

A vármegye 1876-ban alakult Torda vármegye nyugati részének és Aranyosszéknek, továbbá Alsó-Fehér vármegye egy részének az összevonásával, székhelye Torda.

1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A vármegye területét 1960-ban a romániai Kolozs, Fehér és Maros megyék között osztották fel.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1910-ben 174 375 személy volt, ebből:

• 125 668 (72,07%) román
• 44 630 (25,59%) magyar

Közigazgatás

A vármegye a következő hat járásra volt felosztva:

• Alsójárai járás, székhelye Alsójára
• Felvinci járás, székhelye Felvinc
• Marosludasi járás, székhelye Marosludas
• Topánfalvai járás, székhelye Topánfalva
• Tordai járás, székhelye Torda (rendezett tanácsú város)
• Torockói járás, székhelye Torockó