Aranyosszék
| Aranyosszék | |
| Egyéb nevei | Scaunul Secuiesc al Arieșului |
| Fennállás | 13. század - 1876 |
| Ország |  Románia, Székelyföld |
| Központ | Felvinc |
| Főbb települések | Bágyon, Harasztos, Székelyhidas |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Vallás | görögkatolikus, unitárius, református, ortodox, római katolikus |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 349,88[1] km² |
| Térkép | |
 | |
| Aranyosszék 1769-1773 között | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosszék témájú médiaállományokat. | |
Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Aranyosszék exklávé volt, azaz a többi székkel területileg nem függött össze, attól nyugatabbra feküdt. Nevét a rajta átfolyó Aranyos folyóról kapta, székhelye Felvinc volt.
A feltehetően népes Kézdiszék székelyeiből telepített székelyeket az újonnan alakított Aranyosszékre – mely 1291–93-ban már 29 helységet számlált – V. István király.[2] A tatárjárásnak és hadiutaknak tudható be lakosságának csökkenése a középkorban, emiatt román jobbágyokat telepítettek a térségbe, ezzel megváltoztatva az etnikai összetételt is: a korábban tisztán székely lakosság vegyessé vált.
Aranyosszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor beolvasztották Torda-Aranyos vármegyébe. Jelenleg a szék területei Fehér és Kolozs megyékhez tartoznak.
Történelmi áttekintés
[szerkesztés]V. István király telepített székelyeket az újonnan alakított Aranyosszékre, mely ugyanazokkal a kiváltságokkal rendelkezett, mint a többi székely szék.[2] A szék kiváltságát Károly Róbert egy alkalommal (1313. július 4-én[3]), Zsigmond király két alkalommal (1394. december 23-án[4] és 1436. június 6-án[5]), Mátyás király szintén két alkalommal (1484. január 25-én[6] és 1469. november 9-én[7]) megerősítette.[8] Izabella királyné Felvinc kérésére 1558. október 27-én átírta és megerősítette Mátyás király fentebbi kiváltságleveleit.[9]
Az erdélyi fejedelmek legtöbbje által szintén megerősítést, sőt gyarapítást nyertek Aranyosszék kiváltságai. Ezek közé tartoznak János Zsigmond 1568. december 17-én,[10] Báthory Kristóf 1576. április 24-én,[11] Báthory Zsigmond 1585. április 4-én[12] és Bethlen Gábor 1628. július 22-én kiadott kiváltságlevelei, melyekben biztosították Aranyosszék jogait.[8]
1870-ben 19.680 lakosa volt, melyből 5.755 (29,2%) görög katolikus, 4.964 (25,1%) unitárius, 4.560 (23,2%) református, 3.294 (16,7%) ortodox, 1.048 (5,3%) római katolikus és 77 egyéb vallású volt. 53,5% magyar és 46% román nemzetiségű.
Fekvése
[szerkesztés]
Aranyosszék területe 349,88 km² volt.[1] Központi részének koordinátái: 46° 27' északi szélesség, 23° 45' keleti hosszúság. Az Erdélyi-medence nyugati részén, a tágabban értelmezett Erdély középső részén fekszik. Határai: északon és keleten az Aranyos völgye, délen a Maros, nyugaton a Torockói-hegység. Kiterjedése kelet-nyugat irányban 28 km, észak-dél irányban 17 km. Kolozsvártól délre (35 km), Marosvásárhelytől nyugatra (65 km) található.
Közigazgatása
[szerkesztés]Alapításától közigazgatásilag Székelyföldhöz tartozott ugyanazokkal az előjogokkal. Országgyűlésre Aranyosszék a eleinte három, később két követet küldött.[13]
Aranyosszék a 19. században két járásra volt felosztva: felső és alsó járásra.[14]
A felső járáshoz a következő 10 falu tartozott: Aranyosrákos, Bágyon, Csegez, Kercsed, Kövend, Mészkő, Sinfalva, Várfalva és a későbbiekben Szentmihályfalva néven egyesült Alsószentmihályfalva és Felsőszentmihályfalva.[8]
Az alsó járásban volt a mezővárosi ranggal rendelkező Felvinc, a szék központja, illetve 11 falu, ezek a következőek voltak: Aranyosmohács, Aranyospolyán, Csákó, Dombró, Harasztos, Inakfalva, Marosörményes, Marosveresmart, Székelyföldvár, Székelyhidas és Székelykocsárd.[8]
Területét az 1876-os megyerendezés során beolvasztották Torda-Aranyos vármegyébe,[15] ahol eleinte szintén két (Bágyoni és Felvinci[16]), majd 1880-tól három (Felvinci, Tordai és Torockói[17]) járásba kerültek települései.
Az első világháború után Aranyosszék Romániához került, ahol területét felosztották előbb Torda, későbbiekben Kolozs-Torda (Szentmihályi és Aranyosgyéresi járás) és Fehér (Enyedi, Marosújvári járás) megyék között.[18] Az 1950-es közigazgatási reformmal Kolozs tartomány (Torda és Nagyenyed rajon) része lett.[19] 1952-ben a tartományon belül módosították a rajonok határait, Torda rajon javára.[20]
Az 1968-as megyésítéstől napjainkig a szék települései a Fehér és Kolozs megyékhez tartoznak.[21]
-
Aranyosszék települései a mai Kolozs megye területén -
Aranyosszék települései a mai Fehér megye területén -
Aranyosszék települései a mai Fehér és Kolozs megyék területén
Népesség és felekezeti megoszlás
[szerkesztés]Aranyosszék népessége 1867-ben, Orbán Balázs összeszámolása alapján 19 680 fő volt, ebből 9898 fő férfi és 9782 fő nő volt.[22]
Ugyanaz az összeszámolás szerint a felekezeti megoszlás a következő volt:
| Felekezetek | Népesség | Arány |
|---|---|---|
| Görögkatolikus | 5755 | 29,24% |
| Unitárius | 4946 | 25,13% |
| Református | 4560 | 23,17% |
| Ortodox | 3294 | 16,74% |
| Római katolikus | 1048 | 5,33% |
| Izraelita | 52 | 0,26% |
| Evangélikus[23] | 20 | 0,1% |
| Más[24] | 5 | 0,03% |
| Összesen | 19 680 | 100% |
Az 1870-es hivatalos népszámlálás adatai szerint Aranyosszék népessége 19 800 fő volt,[22] mely különbséget Orbán Balázs a 3 év alatt történt népességnövekedésnek tulajdonított.[25]
Gazdaság
[szerkesztés]Élővilága
[szerkesztés]Aranyosszék élővilágát kiterjedt dombháti legelők, szántóföldek és a közöttük húzódó sűrű lombhullató erdők, bozótok, határozzák meg. A földeken gyakran látni, őzet, mezei-nyulat, rókát, fürjet, fácánt. Félreesőbb területeken mezei-ölyvek vadásznak, a kercsedi tó környékén tavasztól őszig, vadrucák népes csapata táborozik. Felvinc és a Létomtető közötti dombhátakon, árvalányhaj mezők lengenek, a réteken szamócát, ősszel kökényt is csipkebogyót is találhatunk.
Látnivalók
[szerkesztés]
- A Felvinci Református Erődtemplom - freskói, orgonája és a falban talált római téglák.
Eredetileg római katolikus templom volt, amely góth stílusban épült, s így keletkezési idejét a góth stílus elterjedésének idejére, a 14-15. századokra lehet tenni. A szájhagyomány szerint a mai templom helyén egy kisebb templom állott, melyet többrendbeli tűzvész pusztított el. A tűzvész után csak a falak maradtak meg. Az aránylag épségben megmaradt szentély, ahol ma az orgona van, őrizte meg egyedül a góth stílust. Tóth Mózes volt felvinczi lelkész emlékirata szerint, amikor
1848-ban leverték a vakolatot, alatta freskóképek látszottak. Az öreg emberek tanúsága szerint, amikor 1910-ben renoválták a templomot, akkor is freskókat találtak a szentély falain, de leverték azokat. Az 1996 és 2000 között végzett belső, majd külső renoválások során végül kiderült, hogy a szentély freskói mégiscsak nagy felületen megmaradtak. Mi több a külső falon talált freskók alapján az is bebizonyosodott, hogy a templom valójában majdnem mai teljes méreteiben a 14. században vagy előtte épülhetett. A későbbi bővítések során mindössze tornyot építettek, a falakat megemelték 1 méterrel, a főhajót meghosszabbították, 4 méterrel, a tetőszerkezetet újjáépítették, az ablakokat átalakították és a repedések megállítása végett a keleti ablakot befalazták és a falaknak nagyobb, robusztusabb pilléreket támasztottak.
A freskók feltárása során a falban római kori téglákat is találtak, melyet minden bizonnyal a templom építésekor, az egykori földvári római erőd maradványaiból hoztak.
A templom orgonáját Kolonics István orgonaépítő 1858-ban készítette. Az 1910-es renoválás során, Csintalan Gyula restaurálta, mikor az orgonát egy újabb manuállal is ellátták. A háború során az orgona megsérült, sípjait elhordták, így a háborút követő felújítások során már csak egy manuált állítottak helyre.
- Aranyosszéki székelykapuk
A vidék egyik jellegzetessége az aranyosszéki székelykapu, mely a hagyományos székelykaputól eltérően méreteiben jóval kisebb, gerendából, szegecselt deszkából készül, a kiskapu felett pedig többnyire zsindelyes kis fedéllel rendelkezik. A kapufán kis tábla jelzi a házszámot, illetve, hogy az ott lakok esetleges tűz esetén, milyen eszközzel kell a bajbajutottak segítségére siessenek. Eme kapuk gyönyörű példányait találhatjuk, Kercseden, Kövenden, Várfalván, Csegezen és Székelyhidason.
- Terméskőből épült házak, kerítések
Egykor Székelyhidas igen híres volt kőbányájáról, így a környéken igencsak elterjedt építőanyagként használták az itt kitermelt követ. A kőből épült házak, kerítések legszebb példáit főként a közeli Csegezen találhatjuk. Viszont sok más környékbeli épület, fal és templom építésénél is felhasználták a hidasi köveket. Ajtó, ablak kereteket, alapköveket, Felvincen a református templom szószékét és úrasztalát faragták belőle. Még a Bukaresti parlament építésére is vittek a székelyhidasi bányából kitermelt kövekből.
Túrázási lehetőségek
[szerkesztés]A gyönyörű kilátásért érdemes megmászni a Felvinc és Inakfalva mellett található Cserehegyet. Könnyű rátalálni, hisz a tetőn egy antenna jelzi a célt. A tető akár biciklivel is megközelíthető. Gyönyörű kilátás nyílik innen a Maros kanyargó völgyére, és mivel más magaslat nem áll utunkba, látható innen a Tordai hasadék, a Székelykő, a nagyenyedi Őrhegy, a Pilis és a Csáklyakő, a Maros mentén pedig fellátni Ludasig, a Harasztos mögött húzódó dombhátakon az istenhegyi erdő és a Létomtető is látható. A szemközt magasló Szőlőhegy egykori szőlősei fölött levő kis tetőre is érdemes felsétálni, hisz innen is hasonló kilátás nyílik. Az Istenhegye felé barangolva nyáron árvalányhajat gyűjthetünk. Amennyiben bevállalják a Várfalva Csegez közti kavicsozott utat, érdemes egy sétát tenni Csegezen is. Megcsodálhatjuk a csendes kis falu múltat idéző kőházait, kerítéseit, régi kapuit. A biciklizők a Várfalva - Bágyon, Bágyon - Kercsed gyér forgalommal rendelkező aszfaltozott útvonalán megtekinthetik Kövend és Kercsed jellegzetes aranyosszéki székelykapuit. Amennyiben Bágyonból tartanak Kercsed felé, a száguldást élvező bicikliseknek ajánlott figyelni, hisz a meredek kanyargós lejtő élesebb kanyarokkal is rendelkezik. Aki inkább a sziklás dombokra kíváncsi, annak ajánlott az aranyos túlsó partjáról nyíló Csukás vízesés felé vezető völgyben és a vízesés fölött levő dombon egy kis sétát tenni. A völgy bejáratáról magasló dombtetőről gyönyörű kilátás nyílik az Aranyos mentére.
Képgaléria
[szerkesztés]-
A felvinci vígadó -
A várfalvi unitárius templom -
Az aranyospolyáni református templom (műemlék, LMI: CJ-II-m-B-07790) -
Székelyhidas látképe -
Székelyhidas látképe télen -
A székelykocsárdi (ma székelyföldvári) állomás 1910-ben -
A székelyföldvári állomás napjainkban -
A szentmihályfalvi római katolikus templom (műemlék, LMI: CJ-II-m-B-07711) -
A szentmihályfalvi unitárius templom (műemlék, LMI: CJ-II-m-B-07712) -
Bágyon látképe -
A székelykocsárdi református templom -
Jellegzetes torockói ház -
A torockószentgyörgyi vár
.JPG)
.JPG)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Pallas nagy lexikona szerint
- ↑ a b Szádeczky Kardoss Lajos: A székely székek. (Hozzáférés: 2014. január 15.)
- ↑ Közli Fejér Cod. dipl. VIII. I. 500–501 és Szereday Not. Cap. Alb. 23 és Series Epp. Tr. 1. lap.
- ↑ A János esztergomi érsek és korlátnok keze által kelt és kettős pecséttel megerősített okmányban szóról szóra be van iktatva IV. László és III. Endre fenn közölt kiváltságlevele. Közli Kemény József App. Dipl. Tran. IV. 80.
- ↑ A Bataloncz Mátyás pécsi prépost és korlátnok keze által kelt okmány, melybe Zsigmond adománylevele szóról szóra ismételve van, egész terjedelmében megvan Mátyás király 1484-ben kelt confimationalisában.
- ↑ A Péter kalocsai érsek és udvari korlátnok keze által kelt és az ország nagyjai által aláirt okmány egészen be van iktatva Mátyás 1496-ki confirmationalisába.
- ↑ Hiteles másolatban a kolozsvári ref. collegium levélt. Collec. Ms. Comit. Székelyiana. T. III. 375. lap. Közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. VI. 217.
- ↑ a b c d Orbán Balázs: Székelyföld leírása – Aranyosszék előismertetése. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Kemény József App. dipl. Tran. XII. 20.
- ↑ Egész terjedelmében megvan Maros-Vásárhelyt a Teleki-könyvtárban, honnan közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. XI. 40. Töredékesen közölve volt Nemz. Társ 1830. 165–166. lapján. Ugyszintén ez és a fennebbiek is egész terjedelemben megvannak a kolozsm. conv. egy 1634-ben kelt hiteles transumt., melyből a Felvinczet érdeklőket kiadta ujból a conv. 1742-ben, ez megvan a Gub. levélt. Priv. et const. Civitatum T. II. G. 18.
- ↑ Eredet. a kolozsm. conv. levélt., töredékesen közölve Nemz. Társ. 1830. 165. lap.
- ↑ Lásd Kemény Józs. App. dipl. Tran. XIII. 31.
- ↑ Így az 1692-ki országgyülésre Aranyosszék követekül Szilágyi Andrást, Demien Mózest és Szász Jánost választotta. Lásd ez év márcz. 4-én Kövenden tartott közgyülési jegyzőkönyvét az Atilla 15. lapján. Ezután azonban mindig csak két országgyülési követ jelenik meg.
- ↑ Aranyosszék települései és járásai (Alsó és Felső járás) 1806-ban. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Aranyosszék - Elveszített székely öntudat. (Hozzáférés: 2014. január 27.)[halott link]
- ↑ Aranyosszék települései és járásai (Bágyoni és Felvinci járás) Torda-Aranyos vármegyében 1877-ben. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Aranyosszék települései és járásai (Felvinci, Tordai és Torockói járás) Torda-Aranyos vármegyében 1880-1918 között. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Aranyosszék települései Torda (Szentmihályi és Aranyosgyéresi járás) és Fehér (Enyedi, Marosújvári járás) megyében 1925-1932 között. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Aranyosszék települései Kolozsvár Tartományban (Torda és Nagyenyed rajon) 1950-1952. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Aranyosszék települései Kolozsvár Tartományban (Torda és Nagyenyed rajon) 1952-1968. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Aranyosszék települései Kolozs és Fehér megyében 1968-ban. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ a b Orbán Balázs: Székelyföld leírása. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Az Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház és Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház tagjait együttesen számolva.
- ↑ Beleértve az ateistákat, illetve a nem nyilatkozókat is.
- ↑ „Ezen egybehasonlitásból kitünik, hogy az én kimutatásom alapos volt, mert a hiv. kimutatásban mutatkozó 2826 lélek többlet (egész Székelyföldön – szerk megj.) az azutáni népszaporodás eredménye, mivel az én számitásom ezelőtt 3 évvel készült.”
.svg){kind=small}