Orbaiszék
Orbaiszék egyike a székely székeknek, a XVI. század végétől Háromszék alegységeként szerepel, de hivatalos közigazgatási megnevezése csak az 1870-es években tűnik el. 1876-tól Háromszék vármegye Orbai járása Kovászna központtal. Orbaiszék összetett fogalom, amely alatt elsősorban történelmi régiót, néprajzi kistájat értünk, de a Háromszék egészéhez képest mai napig is sajátos kultúrával rendelkező térséget alkot.[1]
Fekvése
[szerkesztés]Orbaiszék a Feketeügy keleti oldalán húzódik, földrajzi sajátosságai szerint falvai két csoportra oszthatók: mezőföldi és hegyalatti falvak.[2]
Nevének eredete
[szerkesztés]A hagyomány szerint Orbaiszék neve ily nevű székely őstől eredett, kinek ivadéka lehetett az Orbai-család, melyből több jeles ember származott, nevezetesen Orbai Miklós, János Zsigmond főstrázsamestere.
Benkő József, Orbaiszék nevét Orv-tól eredezteti, mivel - mint mondja - sok orv vagy tolvaj tartózkodott régen ott, kik a szomszéd tartományokból csaptak be.[3]
Története
[szerkesztés]A szék (sedes) a vármegyeszervezettől független területi, bíráskodási, közigazgatási és katonai egység, amelyre az önkormányzatiság szintjére eljutott privilegizált népelemek (a székelyeken kívül például az erdélyi szászok vagy a kunok és jászok) rendelkeztek. Eredetének nincs még minden részlete tisztázva, annyi azonban valószínűnek tűnik, hogy az elnevezés a bírói székkel illetve a szabad bíróválasztással áll összefüggésben.[4] Székelyföldön hét ilyen egység alakult ki: Telegdi- (Udvarhely-), Maros-, Csík-, Kézdi-, Orbai-, Sepsi- és a földrajzilag különálló Aranyosszék.
A 17. század elejére Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék egyelőre nem túl erős egységét már Háromszéknek nevezték. Egységüket leginkább főtisztségviselőik azonossága jelentette ez idő tájt. A három egyenrangú szék mindegyike önálló törvényszéket tartott, élükön a közös főkirálybíró állt, aki egyúttal Várhegy várának ( a mai Székelybánja vár) a kapitánya is volt. Az egyes székeknek külön alkirálybírójuk volt, viszont mindhárom élén egy közös főkapitány és alkapitány állt.[5]
Települései
[szerkesztés]Nevezetességei
[szerkesztés]Híres személyek
[szerkesztés]- Kovásznán született Brósz Irma képzőművész
- Zágonban született Csutak Vilmos, a Székely Nemzeti Múzeum múzeumigazgatója
- Kovásznán született Fábián Ernő filozófus, közíró
- Kovásznán született Gazda József író-művelődésszervező
- Csomakőrösön született Havadtőy Sándor lelkész, író
- Zágonban gyermekeskedett Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő
- Orbaiszék leghíresebb szülöttje, Kőrösi Csoma Sándor, 1784-ben látta meg a napvilágot Kőrösön
- Zágonban született Mikes Kelemen
- Zabolán született Mikó Imre, Magyarország és Erdély kiemelkedő 19. századi államférfija, Erdély főkormányzója, közmunka- és közlekedésügyi miniszter
- Kovásznán született Olosz Ella képzőművész
- Papolcon született Sóváry János szobrász
- Zágonban született Szabó Katalin többszörös olimpiai bajnok tornász
- Kovásznán született Tompa László előadóművész, színész
Történelmi családok
[szerkesztés]- zágoni Aranka család
- nagyborosnyói Bartha család[6]
- zágoni Bodola család
- zágoni és kőrösi Csoma család
- zabolai gróf Mikes család
- pávai Vajna család[7]
Látnivalók
[szerkesztés]- gelencei Szent Imre-templom
- zabolai Csángó Néprajzi Múzeum
- zabolai Mikes-kastély
- kovásznai Kádár László képtár[8]
- Kovásznai Városi Művelődési Ház[9]
- kovásznai Pokolsár iszapvulkán
- csomakőrösi Kőrösi Csoma Sándor emlékház[10]
- pákéi Nagy-kúria[11]
- zágoni Mikes-Szentkereszty-kastély[12]
- barátosi református templom[13]kazettás mennyezete[14]
Nevezetes események
[szerkesztés]- Imecsfalván alapította meg Csereyné Zathureczky Emília a Székely Nemzeti Múzeumot[1]
- az 1941-1943 között működő székelyföldi ösztöndíj művészei több alkalommal tettek tanulmányutat Kommandón, Vajnafalván, Papolcon és Zágonban[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Boér, Hunor.szerk.: Kinda István: Orbaiszék változó társadalma és kultúrája – Orbaiszék és a Székely Nemzeti Múzeum. Kovászna Megyei Művelődési Központ, 79-103. o. (2008)
- ↑ Pozsony Ferenc. Orbaiszéki települések társadalmának változása. Acta Siculica, 536-564. o. [2010]
- ↑ Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 9639374741
- ↑ Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14.század). Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.
- ↑ Székelyföld története monográfia. Budapest–Kolozsvár–Székelyudvarhely: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Erdélyi Múzeum Egyesület–Haáz Rezső Múzeum. 2016.
- ↑ Bartha (nagyborosnyói). In Kempelen Béla: Magyar nemes családok. B udapest: Arcanum. 2003. ISBN 9639374725
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: XII. kötet [Vachott - Zichy]. Pest: Ráth Mór. 1865. 13. o.
- ↑ Kádár László Képtár. visitcovasna.com (Hozzáférés: 2024. december 4.)
- ↑ Kovászna Városi Művelődési Ház. www.kvmh.ro (Hozzáférés: 2024. december 4.)
- ↑ Kőrösi Csoma Sándor Emlékház. csomaegyesulet.org (Hozzáférés: 2024. december 4.)
- ↑ A pákéi Nagy-kúria. pakeinagykuria.uw.hu (Hozzáférés: 2024. december 4.)
- ↑ Mikes-Szentkereszty kastély. visitcovasna.com (Hozzáférés: 2024. december 4.)
- ↑ Barátosi Református Egyházközség. www.refbaratos.eu (Hozzáférés: 2024. december 4.)
- ↑ Szőcsné Gazda Enikő, Mihály Ferenc: A barátosi református templom kazettás mennyezeteper=Acta Siculica. 12–13. sz. (2013) 625–644. o. periodika nélkül
- ↑ Murádin Jenő: Székelyföldi ösztöndíjasok 1941-1943. Csíkszereda: Csíkszereda Kiadóhivatal. 2012. ISBN 9786069324318