Ugrás a tartalomhoz

Orbaiszék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Orbaiszék egyike a székely székeknek, a XVI. század végétől Háromszék alegységeként szerepel, de hivatalos közigazgatási megnevezése csak az 1870-es években tűnik el. 1876-tól Háromszék vármegye Orbai járása Kovászna központtal. Orbaiszék összetett fogalom, amely alatt elsősorban történelmi régiót, néprajzi kistájat értünk, de a Háromszék egészéhez képest mai napig is sajátos kultúrával rendelkező térséget alkot.[1]

Fekvése

[szerkesztés]

Orbaiszék a Feketeügy keleti oldalán húzódik, földrajzi sajátosságai szerint falvai két csoportra oszthatók: mezőföldi és hegyalatti falvak.[2]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A hagyomány szerint Orbaiszék neve ily nevű székely őstől eredett, kinek ivadéka lehetett az Orbai-család, melyből több jeles ember származott, nevezetesen Orbai Miklós, János Zsigmond főstrázsamestere.

Benkő József, Orbaiszék nevét Orv-tól eredezteti, mivel - mint mondja - sok orv vagy tolvaj tartózkodott régen ott, kik a szomszéd tartományokból csaptak be.[3]

Története

[szerkesztés]

A szék (sedes) a vármegyeszervezettől független területi, bíráskodási, közigazgatási és katonai egység, amelyre az önkormányzatiság szintjére eljutott privilegizált népelemek (a székelyeken kívül például az erdélyi szászok vagy a kunok és jászok) rendelkeztek. Eredetének nincs még minden részlete tisztázva, annyi azonban valószínűnek tűnik, hogy az elnevezés a bírói székkel illetve a szabad bíróválasztással áll összefüggésben.[4] Székelyföldön hét ilyen egység alakult ki: Telegdi- (Udvarhely-), Maros-, Csík-, Kézdi-, Orbai-, Sepsi- és a földrajzilag különálló Aranyosszék.

A 17. század elejére Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék egyelőre nem túl erős egységét már Háromszéknek nevezték. Egységüket leginkább főtisztségviselőik azonossága jelentette ez idő tájt. A három egyenrangú szék mindegyike önálló törvényszéket tartott, élükön a közös főkirálybíró állt, aki egyúttal Várhegy várának ( a mai Székelybánja vár) a kapitánya is volt. Az egyes székeknek külön alkirálybírójuk volt, viszont mindhárom élén egy közös főkapitány és alkapitány állt.[5]

Települései

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres személyek

[szerkesztés]

Történelmi családok

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]

Nevezetes események

[szerkesztés]


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Boér, Hunor.szerk.: Kinda István: Orbaiszék változó társadalma és kultúrája – Orbaiszék és a Székely Nemzeti Múzeum. Kovászna Megyei Művelődési Központ, 79-103. o. (2008) 
  2. Pozsony Ferenc. Orbaiszéki települések társadalmának változása. Acta Siculica, 536-564. o. [2010] 
  3. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 9639374741  
  4. Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14.század). Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.
  5. Székelyföld története monográfia. Budapest–Kolozsvár–Székelyudvarhely: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Erdélyi Múzeum Egyesület–Haáz Rezső Múzeum. 2016.  
  6. Bartha (nagyborosnyói). In Kempelen Béla: Magyar nemes családok. B udapest: Arcanum. 2003. ISBN 9639374725  
  7. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: XII. kötet [Vachott - Zichy]. Pest: Ráth Mór. 1865. 13. o.  
  8. Kádár László Képtár. visitcovasna.com (Hozzáférés: 2024. december 4.)
  9. Kovászna Városi Művelődési Ház. www.kvmh.ro (Hozzáférés: 2024. december 4.)
  10. Kőrösi Csoma Sándor Emlékház. csomaegyesulet.org (Hozzáférés: 2024. december 4.)
  11. A pákéi Nagy-kúria. pakeinagykuria.uw.hu (Hozzáférés: 2024. december 4.)
  12. Mikes-Szentkereszty kastély. visitcovasna.com (Hozzáférés: 2024. december 4.)
  13. Barátosi Református Egyházközség. www.refbaratos.eu (Hozzáférés: 2024. december 4.)
  14. Szőcsné Gazda Enikő, Mihály Ferenc: A barátosi református templom kazettás mennyezeteper=Acta Siculica. 12–13. sz. (2013) 625–644. o. periodika nélkül
  15. Murádin Jenő: Székelyföldi ösztöndíjasok 1941-1943. Csíkszereda: Csíkszereda Kiadóhivatal. 2012. ISBN 9786069324318