Ugrás a tartalomhoz

Csoma család (zágoni és kőrösi)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Csoma család (egyértelműsítő lap)

A zágoni és kőrösi Csoma család Orbaiszékben kiterjedt székely család, amelynek leghíresebb tagja Kőrösi Csoma Sándor. Éppen ezért főként a Kőrösi Csoma Sándorral foglalkozó szakirodalomban találunk rá említést, eredete és megítélése máig vita tárgyát képezi.[1]

A család eredete[szerkesztés]

Pálmay József a család törzsének a gelencei Csoma családot tekinti, kik közül gelencei Csoma Miklós Báthory Istvántól 1576-ban nyert nemességet és címeradományt.[2]

Később, a Nagy Vándor születésének évfordulójára emlékezve, Szilágyi László rámutatott Kőrösi Csoma Sándor családjának addig ismeretlen zágoni eredetére.[3] Szilágyi hangsúlyozza a székely rendi jegyzőkönyvek jelentőségét, amelyek arról tanúskodnak, hogy Csoma Balázs Zágonban született és a 17. század második felében költözött át két fiával a közeli Kőrösre.[4]

Újabb kutatások rávilágítanak arra, hogy az érdemszerző gelencei Csoma Miklóssal egyidőben Zágonban is éltek Csoma nevű személyek, így a vélhetően közös felmenőkkel rendelkező család már a 16. században két ágon élt. A zágoni Csoma család első okleveles említése 1562-ből származik, amikor a zágoni székelyek és a brassói szászok közötti perben találjuk Csoma Istvánt és Csoma Menyhértet.[5]

Zágoni Csoma család[szerkesztés]

Az 1602-ben készült Básta-féle katonai összeíráson Zágonban Csoma Máté, Csoma András, Csoma Keresztes, Csoma Bálint és Csoma Dávid szabad székelyek.[6]

1614-ben újabb népösszeírásra került sor, a katonarendűek mellett a szolgálónépet is összeírták. Zágonban Csoma István, Csoma Jakab, Csoma Mihály és Csoma Keresztes gyalogpuskások; Csoma Máté, Csoma Péter és Csoma Gergely szabad székelyek; Csoma András, Csoma Péter, Csoma Antal, Csoma János, Csoma Mihály, Csoma Miklós, Csoma István és id. Csoma Mihály jobbágyok.[6]

1635-ben Zágonban a régi gyalog katonák között szerepel az obsitos Csoma Dávid, az ő fia, a szintén obsitos Csoma János és ennek fia a négyéves Balázs. Ugyancsak régi gyalog katona Csoma Máté, ennek fia Ferenc, Ferenc fia Mihály. Ugyanitt szerepel még a családból Csoma Jakab, Csoma Péter, az obsitos Csoma Keresztes András nevű fiával, valamint az obsitos Csoma János. Csoma Györgyné és Csoma Gergelyné katonaözvegyek. Az ún. visszaállítottak (recuperatii) között Csoma Péter, Csoma János és Csoma Jakab özvegye szerepelnek.[7]

A család egyik ága a század közepén a lófőrendbe emelkedett. 1683-ban Csoma György három fiával gyalog katonák, Csoma András fia, Csoma György egy fiával, valamint Csoma János két fiával lófők.[8]

1713-ban zágoni Csoma András és János lófőkként, Csoma István és Csoma Máté gyalog puskásokként esküdnek császári hűségre.[9]

1721-22-ben Zágonban Csoma István és Csoma András lófők, Csoma Márton, Csoma Péter, Csoma András, id. Csoma István, Csoma István, Csoma Dávid, Csoma Ferenc és özvegy Csoma Jánosné jobbágyok.[10]

1750-ben zágoni Csoma János, idősebb és ifjabb Csoma István, valamint idősebb és ifjabb Csoma András szerepelnek az adóösszeírásban.[5]

A 18. században idősebb Csoma István két fia, János és ifjabb István képviselik a zágoni lófő-ágat. Csoma János összekülönbözött apjával és kivált a családból. Csoma István leszármazási táblázata a következőképpen alakult:

  • A1. Csoma István (felesége Jánó Borbála)
    • B1. Csoma András (felesége Albu Anna)
      • C1. Csoma Klára (főhadnagy Jakó Elekné)[11]
        • D1. Jakó Karolina (Mirtse Ferencné)[12]
    • B2. Csoma I. József (felesége Albu Zsuzsanna)
      • C2. Csoma I. Ferenc (felesége Szigethi Rebeka)
        • D2. Csoma II. József (felesége Orbán Anna)
          • E1. Csoma Áron (felesége Barabás Ida)
        • D3. Csoma II. Ferenc (felesége Antal Zsuzsanna)
          • E2. Csoma III. Ferenc (felesége Tamás Rozália)
          • E3. Csoma III. József (felesége Csorja Ida, Zsidó Klára)
          • E4. Csoma Sámuel

Csoma I. József (1754-1839) előbb huszár határőr, majd 1815 és 1826 között a zágoni református egyházmegye bírójaként tevékenykedett.

Csoma III. Ferenc (1870-1945) korábban Sósmezőn volt vámtiszt, majd Zágonban végrehajtó és erdőőr.[5]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Kőrösi Csoma Sándor élete (magyar nyelven). Kőrösi Csoma Sándor Egyesület weboldala. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  2. ↑ Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1901) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  3. ↑ Hernádi, László Mihály. A Magyar Családtörténeti Szemle repertóriuma 1935-1944 
  4. ↑ Székely Oklevéltár. Székely népesség-összeírások 1680-1692 - Új sorozat 8.(Marosvásárhely, 2006). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  5. ↑ a b c Dima-Csoma, Endre (2024. január 1.). „"Midőn valánk nemes vitézlő Csoma József uram lakóházánál." Fejezetek egy zágoni katonacsalád életéből”. XXVII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia.  
  6. ↑ a b Demény, Lajos. Székely Oklevéltár Új Sorozat IV. 
  7. ↑ Demény, Lajos. Székely Oklevéltár Új Sorozat V. 
  8. ↑ Székely Oklevéltár. Székely népesség-összeírások 1680-1692 - Új sorozat 8.(Marosvásárhely, 2006). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  9. ↑ Monumenta Hungariae Historica 2. Scriptores 37.: Br. Apor Péter verses művei és levelei, 1676—1752 (2., Bp., 1903) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  10. ↑ Székely székek a 18. században 4. Háromszék 1701-1722 között - Erdély emlékezete (Marosvásárhely, 2011). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  11. ↑ Sükösd Sámuel. Ez az élet csalódás. Néhai főhadnagy Jakó Eleknő Csoma Klára ur asszony temetése tisztességtétele alkalmával fejte… | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920 | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  12. ↑ Demény, Lajos. „HÁROMSZÉKI HONVÉDEK, NEMZETŐRÖK, HONLEÁNYOK ÉS HONFIAK AZ 1848–1849. ÉVI SZABADSÁGHARCBAN – BARÁTOS”. Acta Siculica 2020-2022.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csoma_család_(zágoni_és_kőrösi)&oldid=27180606”