Csoma család (zágoni és kőrösi)
A zágoni és kőrösi Csoma család egy erdélyi, Orbaiszék területén kiterjedt székely lófő család. Leghíresebb tagja Kőrösi Csoma Sándor, így a családra is főként az ő alakjával foglalkozó szakirodalomban találhatóak említések. A család eredete és megítélése máig vita tárgyát képezi.[1]
A család eredete
[szerkesztés]Pálmay József a család törzsének a gelencei Csoma családot tekinti, akik közül gelencei Csoma Miklós Báthory Istvántól 1576-ban nyert nemességet és címeradományt.[2] Később Szilágyi László mutatott rá Kőrösi Csoma Sándor családjának addig ismeretlen zágoni eredetére.[3] Szilágyi hangsúlyozza a székely rendi jegyzőkönyvek jelentőségét, amelyek arról tanúskodnak, hogy Csoma Balázs Zágonban született és a 17. század második felében költözött át két fiával a közeli Kőrösre.[4] Újabb kutatások rávilágítottak arra, hogy az érdemszerző gelencei Csoma Miklóssal egyidőben Zágonban is éltek Csoma nevű személyek, így a vélhetően közös felmenőkkel rendelkező család már a 16. században két ágon élt. A zágoni Csoma család első okleveles említése 1562-ből származik, amikor a zágoni székelyek és a brassói szászok közötti perben találjuk Csoma Istvánt és Csoma Menyhértet.[5]
Zágoni Csoma család
[szerkesztés]Az 1602-ben készült Basta-féle katonai összeíráson Zágonban Csoma Máté, Csoma András, Csoma Keresztes, Csoma Bálint és Csoma Dávid szabad székelyek.[6]
1614-ben újabb népösszeírásra került sor, a katonarendűek mellett a szolgálónépet is összeírták. Zágonban Csoma István, Csoma Jakab, Csoma Mihály és Csoma Keresztes gyalogpuskások; Csoma Máté, Csoma Péter és Csoma Gergely szabad székelyek; Csoma András, Csoma Péter, Csoma Antal, Csoma János, Csoma Mihály, Csoma Miklós, Csoma István és id. Csoma Mihály jobbágyok.[6]
1635-ben Zágonban a régi gyalog katonák között szerepel az obsitos Csoma Dávid, az ő fia, a szintén obsitos Csoma János és ennek fia a négyéves Balázs. Ugyancsak régi gyalog katona Csoma Máté, ennek fia Ferenc, Ferenc fia Mihály. Ugyanitt szerepel még a családból Csoma Jakab, Csoma Péter, az obsitos Csoma Keresztes András nevű fiával, valamint az obsitos Csoma János. Csoma Györgyné és Csoma Gergelyné katonaözvegyek. Az ún. visszaállítottak (recuperatii) között Csoma Péter, Csoma János és Csoma Jakab özvegye szerepelnek.[7]
A család egyik ága a század közepén a lófőrendbe emelkedett. 1683-ban Csoma György három fiával gyalog katonák, Csoma András fia, Csoma György egy fiával, valamint Csoma János két fiával lófők.[8]
1713-ban zágoni Csoma András és János lófőkként, Csoma István és Csoma Máté gyalog puskásokként esküdnek császári hűségre.[9]
1721-22-ben Zágonban Csoma István és Csoma András lófők, Csoma Márton, Csoma Péter, Csoma András, id. Csoma István, Csoma István, Csoma Dávid, Csoma Ferenc és özvegy Csoma Jánosné jobbágyok.[10]
1750-ben zágoni Csoma János, idősebb és ifjabb Csoma István, valamint idősebb és ifjabb Csoma András szerepelnek az adóösszeírásban.[5]
A 18. században idősebb Csoma István két fia, János és ifjabb István képviselik a zágoni lófő-ágat. Csoma János összekülönbözött apjával és kivált a családból. Csoma István leszármazási táblázata a következőképpen alakult:
- A1. Csoma István (felesége Jánó Borbála)
- B1. Csoma András (felesége Albu Anna)
- B2. Csoma I. József (felesége Albu Zsuzsanna)
- C2. Csoma I. Ferenc (felesége Szigethi Rebeka)
- D2. Csoma II. József (felesége Orbán Anna)
- E1. Csoma Áron (felesége Barabás Ida)
- D3. Csoma II. Ferenc (felesége Antal Zsuzsanna)
- E2. Csoma III. Ferenc (felesége Tamás Rozália)
- E3. Csoma III. József (felesége Csorja Ida, Zsidó Klára)
- E4. Csoma Sámuel
- D2. Csoma II. József (felesége Orbán Anna)
- C2. Csoma I. Ferenc (felesége Szigethi Rebeka)
Csoma I. József (1754-1839) előbb huszár határőr, majd 1815 és 1826 között a zágoni református egyházmegye bírójaként tevékenykedett.
Csoma III. Ferenc (1870-1945) korábban Sósmezőn volt vámtiszt, majd Zágonban végrehajtó és erdőőr.[5]
Kőrösi Csoma család
[szerkesztés]Mint Szilágyi László rámutatott, a kőrösi Csoma család alapítója a Zágonban született lófő Csoma Balázs, aki két fiával 1683-ban Kőrösön lustrál.[3]
1713-ban Kőrösön Csoma István lófő esküszik császári hűségre.[9]
1721-22-ben özvegy Csoma Istvánné szerepel az adóösszeírásban.[10]
1750-ben Kőrösön Csoma György, Csoma János, Csoma István és özvegy Csoma Zsigmondné írattak össze.[3]
A kőrösi lófő Csoma család tagjai a határőr katonaság 1764-es felállítását követően gyalogkatonai szolgálatot teljesítettek.
Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben vagy 1787-ben, esetleg 1788-ban született a gyalogkáplár Csoma András és Gecse Krisztina gyermekeként.[1]
Kőrösi Csoma Sándor közelebbi családjának leírását a tudós hagyatéki tárgyalásán készítették el, amelyet Debreczy Sándor 1934-ben közölt.[13]
Tudományos viták a család körül
[szerkesztés]Kőrösi Csoma Sándor világhírűvé válását követően számos vita bontakozott ki a család eredetéről, társadalmi és vagyoni helyzetéről.[14] Kezdetben még kőrösi Csoma Sándor családját is tévesen a Kőrösi családdal azonosították.[15]
Gyakori álláspont, miszerint a kőrösi Csoma család szegény sorsú lett volna, ám újabb kutatások mind a zágoni-[5], mind a kőrösi[1] ág esetében ezt megcáfolni látszanak.
A múlt században gyakorivá váltak a magukat Kőrösi Csoma Sándorral rokonító személyek megszólalásai a nyilvánosság előtt. Mivel a Csoma név viszonylag gyakori az erdélyi magyar területeken, nehéz az ilyen eseteket igazolni, és megfelelő dokumentáció hiányában nem is lehet.[16]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c Kőrösi Csoma Sándor élete (magyar nyelven). Kőrösi Csoma Sándor Egyesület weboldala. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1901) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ a b c Szilágyi, László (1943). „A székelyföldi Csoma családok és kőrösi Csoma Sándor származása.”. Turul 11, 258-263. o.
- ↑ Székely Oklevéltár. Székely népesség-összeírások 1680-1692 - Új sorozat 8.(Marosvásárhely, 2006). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ a b c d Dima-Csoma, Endre (2024. január 1.). „"Midőn valánk nemes vitézlő Csoma József uram lakóházánál." Fejezetek egy zágoni katonacsalád életéből”. XXVII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia.
- ↑ a b Demény, Lajos. Székely Oklevéltár Új Sorozat IV.
- ↑ Demény, Lajos. Székely Oklevéltár Új Sorozat V.
- ↑ Székely Oklevéltár. Székely népesség-összeírások 1680-1692 - Új sorozat 8.(Marosvásárhely, 2006). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ a b Monumenta Hungariae Historica 2. Scriptores 37.: Br. Apor Péter verses művei és levelei, 1676—1752 (2., Bp., 1903) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ a b Székely székek a 18. században 4. Háromszék 1701-1722 között - Erdély emlékezete (Marosvásárhely, 2011). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Sükösd Sámuel. Ez az élet csalódás. Néhai főhadnagy Jakó Eleknő Csoma Klára ur asszony temetése tisztességtétele alkalmával fejte… | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920 | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Demény, Lajos. „HÁROMSZÉKI HONVÉDEK, NEMZETŐRÖK, HONLEÁNYOK ÉS HONFIAK AZ 1848–1849. ÉVI SZABADSÁGHARCBAN – BARÁTOS”. Acta Siculica 2020-2022.
- ↑ Debreczy Sándor. Debreczy Sándor: Kőrösi Csoma Sándor életéhez, In.: Erdélyi Múzeum Egyesület 1934. évi Emlékkönyve. Erdélyi Múzeum Egyesület (1934)
- ↑ Nagy, Lajos (2017). „Tévedések, legendák, mítoszok nyomában a Kőrösi Csoma Sándor-irodalomban”. Székelyföld 21 (12), 110-127. o.
- ↑ Kádár, László (1974. november 22.). „Adalék Kőrösi Csoma Sándor származási rejtélyének megoldásához”. Keletkutatás, Budapest, 193-211. o.
- ↑ Dima-Csoma Endre A 'rejtélyes' Csoma címer [....pdf]. Google Docs. (Hozzáférés: 2024. június 3.)