Nagyborosnyó
| Nagyborosnyó (Boroșneu Mare) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Nagyborosnyó |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 527040 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 63946 |
| Népesség | |
| Népesség | 1578 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1448 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 35,8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 528 m |
| Terület | 44,08 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 09″, k. h. 26° 00′ 28″45.819232°N 26.007836°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 09″, k. h. 26° 00′ 28″45.819232°N 26.007836°E | |
 | |
| Nagyborosnyó weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagyborosnyó (románul Boroșneu Mare, németül Gross-Weindorf): falu Romániában Kovászna megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre, a Borosnyó-patak hordalékkúpján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a bolgárszláv borosnyo (= nyírjes) főnévből ered.
Története
[szerkesztés]1332-ben Burizno néven említik először. A Kovászna-patak Borosnyó felőli teraszán 2-3. századi római castrum állott. A Kispatak völgyében Borzvára területén rézkori, dák és középkori telepek voltak. Középkori templomát a 18. században bontották le, helyette 1762 és 1791 között épült temploma. Régen a Horváth, a Kónya és a Bartha családnak volt itt udvarháza, ezeket azonban már lebontották. 1847-től vásártartási jogot kapott, híres hetivásárai voltak. Az Oltárhegyen állt a középkori Székelynéz nevű őrtorony, melyet 1353-ban Nagy Lajos király bontatott le. 1562-ben, amikor a János Zsigmond elleni székely lázadást leverték két vár építését rendelték el, melyek közül az egyik itt épült fel. 1599-ben Mihály vajda betörésekor a székelyek lerombolták a gyűlölt várat, de 1600-ban az erdélyi rendek ismét felépítését rendelték el azonban nem épült újjá. Köveit más építkezésekhez használták fel. 1880-ban a falunak 1345 lakosa volt. 1910-ben 1544, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1442 lakosából 1301 magyar, 106 cigány és 35 román volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Lécfalva felé emelkedő Várhegy tetején állnak Székelybánja várának maradványai.
- Mai református templomát 1853 és 1856 között építették.
- Római katolikus temploma a Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve.
- A faluban ortodox templom is található.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1828-ban Benedek Áron egyházi író.
- Itt született dr. N. Bartha Károly (1889–1956) tanító, író és etnográfus.
- A Lantos-fivérek a francia ellenállás mártírjai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
Hivatkozások
[szerkesztés]Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}