Réty
Réty (Reci) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Székelyföld | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Kovászna | ||
Község | Réty | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 527145 | ||
Körzethívószám | 0267 | ||
SIRUTA-kód | 64782 | ||
Népesség | |||
Népesség | 1468 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 1408 (2011)[1] | ||
Népsűrűség | 36,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 520 m | ||
Terület | 39,92 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 50′ 25″, k. h. 25° 55′ 46″45.840265°N 25.929373°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 25″, k. h. 25° 55′ 46″45.840265°N 25.929373°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Réty témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Réty (románul Reci) falu Romániában, Kovászna megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Sepsiszentgyörgytől 12 km-re délkeletre, a Feketeügy jobb oldali teraszán fekszik, a DN13E főút mentén. 1964-ben Komollóval egyesítették. Bita, Egerpatak és Szacsva tartozik hozzá.
Története
[szerkesztés]1334-ben Reech néven említik először. A falu déli végében neolit-, bronz- és vaskori leletek kerültek elő. A Feketeügy jobb partján 10. századi telep és temető volt. Temploma 13. századi eredetű, 1857-ben bővítették és átépítették. Egykori védőfalából csak a torony maradt meg. A faluban 1615 és 1716 között 9-szer tartottak széki gyűlést.
1910-ben 903 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1417 lakosából 1392 magyar, 17 román, 4 cigány, 1 német volt. A 2002-es népszámlálás adatai alapján 2234 lakosból 2209 magyar.
Látnivalók
[szerkesztés]- A falu melletti dombtetőn, a Dobolykán áll az Árpád-kori, egykor erődített templom. Orgonája 1909-ben készült a brassói Einschenk Károly műhelyében.
- A faluban számos 18. és 19. századi udvarház található.
- Határában a híres Rétyi Nyír, az Orbán Balázs által Háromszék Szaharájának nevezett homokos, természetvédelmi területe fekszik, ritka növényekkel, tavakkal, gazdag állatvilággal.
- A műút túloldalán, a Rétyi Nyírrel szemben az 1896-ban telepített millenniumi fenyves (emlékerdő) áll hétvégi házakkal. Mögötte a kedvelt halászóhely, a Rétyi-tó található, mely a mesterségesen duzzasztott Feketeügyből alakult ki. Partjára épült a Tavirózsa motel, mely vendégszobákkal és tágas vendéglővel várja a turistákat, kirándulókat.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1621-ben Gazda Péter, naplóíró.
- Itt született 1809-ben Székely Dávid, 1848-as honvéd százados.
- Itt született 1819-ben Antos János, 1848-as honvéd alezredes.
- Itt született 1822-ben Antos Ferenc, 1848-as honvédőrnagy.
- Itt született 1829-ben Székely Dénes 1848-as mérnök-százados, a Sepsibükszádot Torjával összekötő útszakasz tervezője.
- Itt született 1860-ban Imecs Béla erdészeti szakíró, a Magyar Erdész című lap főszerkesztője.
- Itt született 1945-ben Salamon Anikó etnográfus.
- Itt élt a Csíkszeredában született Kozma István (1896–1951) vezérezredes, a Székely Határőrség parancsnoka, akit a korabeli kommunista magyar rezsim kivégeztetett. 1991-ben – posztumusz – rehabilitálták.
Testvérvárosok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Réty község hivatalos weboldala
- Szász András: Réty
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Réty
- Képek Rétyről – Erdély szép.hu