Fotosmartonos
Fotosmartonos (Fotoș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Gidófalva |
Rang | falu |
Községközpont | Gidófalva |
Irányítószám | 527097 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64372 |
Népesség | |
Népesség | 346 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 360 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 580 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 53′ 54″, k. h. 25° 52′ 12″45.898201°N 25.870076°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 54″, k. h. 25° 52′ 12″45.898201°N 25.870076°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fotosmartonos (románul: Fotoș) település Romániában, Kovászna megyében.
Története
[szerkesztés]A Bodoki-hegység déli előterében nyújtózik végig az egykori Sepsimartonos, az Olt vizébe bal oldalon beleereszkedő Martonos-patak völgyében, míg ikerpárja, Fotos, a közeli Fotos-patak völgyét uralja.
1407-ben Fothos néven írják az oklevelek. (C. Suciu: Dicționar istoric.)
Az 1567-i regestrumban Fotos 10 kapuval, Martonos 11 kapuval szerepel. (Orbán: Székelyföld. III. 48.) 1602-ben Fotos (C. Suciu: i.m.) a neve. 1899-ben egyesült a két falu, akkor lesz a hivatalos neve Fotosmartonos, 1910-ben a már egyesült településen 432-en éltek.. Középkori templomról nincs adat.
A 18. században református anyaegyház, Fotos és Martonos közös egyháza. Templomépítésről 1811-ből van adat, de lévén anyaegyház és társegyház már előbb, régebbi temploma is kellett hogy legyen, legalábbis 1678 után, ameddig csak filia. (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.)
Martonos és Fotos közötti dombon magasodik református templomuk, melyet 1821-ben épített a többségében református vallású lakosság, mindössze 12 hét alatt. Fehérre meszelt falai hívogatóak, messze ellátszó tornyában műkincs értékű harang zengi az isteni dicsőséget. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz.
E század elején csak református egyháza van. A templomkert 1998-ban szentelt emlékműve az 1848-49-es magyar szabadságharc, valamint a két világháború hősei előtti tiszteletadás jelképe. A tengerszintől 600 méteren van.
Etnikai összetétele
[szerkesztés]2002-ben 364 lakosa egy kivétellel magyar volt. 2008-ban az összes lakója magyar. 2012- ben 366 lakossa volt, amiből 362 magyar nemzetiségü, 334 református.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1930. február 9-én Berde Zoltán irodalomtanár, irodalomtörténész, kritikus.
- Berde Sándor (1856--1894) teológiai tanár, egyházi író (Berde Mária édesapja)
- Porzsolt Benjámin (1816--1865) jogász, teológus és közíró.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- [1] Archiválva 2020. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben