Ugrás a tartalomhoz

Nógrád vármegye története

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nógrád vármegye (11. század-1918)
Az egykori vármegyeháza Balassagyarmaton
Az egykori vármegyeháza Balassagyarmaton
Nógrád vármegye címere
Nógrád vármegye címere

OrszágMagyarország
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek75,6% magyarok
22,3% szlovákok
1,2% németek
Földrajzi adatok
Terület4 133 km²
Térkép
Nógrád vármegye térképe
Nógrád vármegye térképe
Nógrád vármegye domborzati térképe
Nógrád vármegye domborzati térképe

Nógrád vármegye (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva.

Földrajz

[szerkesztés]

A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén találhatóak szűk völgyek és a Nógrádi-medence. Hegységei a Kárpátok északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a Duna, az Ipoly és a Zagyva. Északról Zólyom vármegye, keletről Gömör-Kishont és Heves vármegyék, délről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Hont vármegye határolta.

Történelem

[szerkesztés]

A vármegyét Szent István hozta létre Nógrádvár központtal, és egészen 1920-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét. Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a második világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. 1950-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét Pest megye területéhez csatolták, maradék része pedig Nógrád megye lett. Az egykori vármegye északi, szlovákiai része 1996-tól a Besztercebányai kerülethez tartozik.

Közigazgatás

[szerkesztés]

A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:

Ugyanakkor rendezett tanácsú város csupán egy volt a területén: Losonc.

Források

[szerkesztés]
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye, 1911 MEK online
  • Miskolczy Simon János 1911: Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrádvármegye levéltárában. Balassagyarmat.
  • Pongrácz György 1920: Nógrádvármegye panaszirata a határt megállapitó bozottsághoz. Balassagyarmat.
  • Pálmány Béla 1985: Nógrád vármegye nemességének átrétegeződése (1542–1848). Századok

További információk

[szerkesztés]