Ugrás a tartalomhoz

Illésházy család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az illésházai báró, illetve gróf Illésházy régi magyar nemesi család a Salamon nemzetségből, melynek férfiága 1838-ban, Illésházy Istvánnal kihalt.

Illésházy István

Története

[szerkesztés]

Két monda is létezik a család eredetét illetően. Az egyik szerint a Salamon nemzetségből ered, mely szerint egy testvérpár egyike az Esterházy, míg másika az Illésházy családot alapította, de a másik hipotézis szerint viszont az Illés nemzetségből származik. Kutatók bebizonyították, hogy az előbbi legendának van valóságalapja, ugyanis e család valóban a Salamon nemzetségből származik. A vathai Salamon családból leszármazott Illés család egyik tagja, Illés alapította az Illésházy családot.[forrás?] Csiba Balázs szerint viszont az Illésházy család nem eredeztethető a Salamon nemzetségből.[1]

1649-ben Illésházy Tamás és testvére, Ferenc bárói rangot nyertek, majd az előbbi Ferenc fia, Miklós emeltetett grófi rangra. Előnevüket ugyanazon településről vették, melyről neveztettek, a szlovákiai Illésháza községről. A családi kripta Trencsén városában található.

Az eddig ismert családfa

[szerkesztés]

Illésházy Illés

A család jelentősebb tagjai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Csiba Balázs 2018: Az óbudai apácák perei az Illésháziakkal. Eruditio-Educatio 13/4
  • Pálffy Géza 2009: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére - Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján. Századok 143/4, 853–882.
  • Vlastimil Hábl - Danuta Učníková 1998: Ilešháziovci - rodová zbierka obrazov.
  • Révai nagy lexikona (VI. kötet)
  • Családfa

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Csiba 2018, 30
  2. Apja: Franz Anton Abensperg-Traun (1674-1745). Anyja: Pálffy Eleonóra Mária Terézia (1682-1729).
  3. Keresztelési anyakönyvben teljes neve: Illésházy Mária Terézia Julianna Carolina Walburga Anna.
  4. Lásd: OSZK Kisnyomtatvány Tárában, Gyászjelentések, Illésházy Johann Baptist.
  5. Batthyány Szidónia halotti címere, a férje Illésházy János címerével. - Beke Margit: A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei (Esztergom, 1995), p. 265 (kép a címerről), p. 391 (a képhez tartozó szöveg).