Illésházy család
Az illésházai báró, illetve gróf Illésházy régi magyar nemesi család a Salamon nemzetségből, melynek férfiága 1838-ban, Illésházy Istvánnal kihalt.
Története
[szerkesztés]Két monda is létezik a család eredetét illetően. Az egyik szerint a Salamon nemzetségből ered, mely szerint egy testvérpár egyike az Esterházy, míg másika az Illésházy családot alapította, de a másik hipotézis szerint viszont az Illés nemzetségből származik. Kutatók bebizonyították, hogy az előbbi legendának van valóságalapja, ugyanis e család valóban a Salamon nemzetségből származik. A vathai Salamon családból leszármazott Illés család egyik tagja, Illés alapította az Illésházy családot.[forrás?] Csiba Balázs szerint viszont az Illésházy család nem eredeztethető a Salamon nemzetségből.[1]
1649-ben Illésházy Tamás és testvére, Ferenc bárói rangot nyertek, majd az előbbi Ferenc fia, Miklós emeltetett grófi rangra. Előnevüket ugyanazon településről vették, melyről neveztettek, a szlovákiai Illésháza községről. A családi kripta Trencsén városában található.
Az eddig ismert családfa
[szerkesztés]Illésházy Illés
- A1 Mihály, (*1444)
- B1 György, (*1505); 1. neje: Tankházy Margit; 2. neje: Vajas-Vattai Magdolna
- C1 György, (1. házasságból) (+1526)
- C2 Ferenc, (1. házasságból); neje: (1540) Csorba Ilona
- D1 Farkas, (*1540)
- D2 Pál
- D3 Anna
- C3 Katalin; (1. házasságból) férje: Ilméri Ferenc
- C4 Zsófia; (1. házasságból) 1.férje: Oszlány János; 2. férje: Marsovszky Mihály
- C5 Tamás, (1. házasságból) 1. neje: Csebi Pogány Anna; 2. neje: Földes Zsófia
- D1 Ferenc, (1. házasságból) (*1556); neje: Pataky Zsófia
- E1 Ferenc; neje: Szirmay Katalin
- F1 Tamás, Illésházai Illésházy báró
- F2 Ádám
- F3 Ferenc, Illésházai Illésházy báró; 1.neje: Peklér Mária; 2. neje: (1675) Ákosházai Sárkány Erzsébet
- G1 Miklós, Illésházai Illésházy gróf, főispán, kancellár, (1653 - 1723); neje: kékkeöi gyarmati Balassa Erzsébet grófnő
- H1 Anna Mária, (1694. július 4. - 1765. szeptember 14.); férje: (1719. október 3.) monoszlói monyorókeréki Erdődy László gróf (1693 - 1751. november 5.)
- H2 József, Országbíró, (1700 - 1766); 1.neje: körösszeghi és adorjáni Csáky Franciska grófnő (+1728); 2.neje: (1739) Abensberg-Traun Mária Terézia Petronella[2] grófnő (1710 - 1790)
- I1 Mária Terézia,[3] (2. házasságból) (1734. december 9. - 1807. április 29.); férje: (1749. szeptember 25.) németújvári Batthyány Ádám (1722. március 27. - 1787. október 25.)
- J1 ismeretlen fiú (Batthyány)
- K1 Fülöp
- J1 ismeretlen fiú (Batthyány)
- I2 János, (2. házasságból) (1736-1799);[4] neje: németújvári Batthyány Szidónia (elhunyt: Pozsony, 1816. márc. 8.) grófnő[5]
- J1 István, (Pozsony, 1762. április 30. – Baden bei Wien, 1838. július 30.); neje: Szalay Barkóczy Terézia grófnő
- J2 Josepha; férje: (1786) Franz Joseph von Windischgraetz gróf (1752 - 1828)
- J3 Mária; férje: Galánthay Fekete ? gróf
- J4 Júlia; férje: dénesfalvai cziráky Cziráky Antal gróf (1772 - 1852)
- J5 Ferenc (Elhunyt gyermekkorában, 1789. január 23-án. Temetés helye: Érd-óváros, Szent Mihály templom)
- I3 Júlia; férje: gyarmaty Balassa János gróf (+1772)
- I4 Mária Franciska, (1740 - 1817); férje: (1765) németújvári Batthyány József gróf (1737 - 1806)
- I1 Mária Terézia,[3] (2. házasságból) (1734. december 9. - 1807. április 29.); férje: (1749. szeptember 25.) németújvári Batthyány Ádám (1722. március 27. - 1787. október 25.)
- G1 Miklós, Illésházai Illésházy gróf, főispán, kancellár, (1653 - 1723); neje: kékkeöi gyarmati Balassa Erzsébet grófnő
- F4 Zsófia; férje: Ocskay Ferenc
- E2 Gáspár, Illésházai Illésházy gróf, (1593 - 1648); neje: bethlenfalvai Thurzó Ilona grófnő
- F1 István; neje: tóthi Lengyel Erzsébet
- G1 Éva
- F2 Gábor; 1. neje: Divék-Újfalui Újfalussy Éva; 2.neje: Tarnowska Zsófia; 3.neje: rimaszécsi Széchy Éva grófnő
- G1 Katalin; férje: (1661) németújvári Batthyány Pál gróf (1639 – 1674)
- G2 László
- F3 György, (+1684); neje: Gácsi Ghymes Forgách Mária (+1666)
- F4 Katalin, (+1648); férje: iktári Bethlen Péter (+1646)
- F1 István; neje: tóthi Lengyel Erzsébet
- E1 Ferenc; neje: Szirmay Katalin
- D2 Katalin, (1. házasságból) (*1575)
- D3 György, (1. házasságból) (*1577)
- D4 Brigitta, (1. házasságból)
- D5 István, (2. házasságból) Illésházai Illésházy báró, Nádor, (*1541 - Bécs, 1609. május 5.); neje: (1582) Erdődy Pálffy Katalin (1542 - 1616)
- D6 Zsófia, (2. házasságból) (*1547 - Galántha, 1599); férje: (1566) Galánthay Esterházy Ferenc (1533 - 1604)
- D1 Ferenc, (1. házasságból) (*1556); neje: Pataky Zsófia
- B2 Margit; férje: Csorba Pál
- B1 György, (*1505); 1. neje: Tankházy Margit; 2. neje: Vajas-Vattai Magdolna
A család jelentősebb tagjai
[szerkesztés]- Illésházy Franciska
- Illésházy Gábor
- Illésházy Gáspár (1593-1648)
- Illésházy György
- Illésházy IX. István (1541-1609)
- Illésházy XI. István (1762-1838)
- Illésházy Jozefa
- Illésházy József (1700-1766)
- Illésházy Miklós (1653-1723)
- Illésházy II. Tamás
- Illésházy Zsófia (1547-1599)
Album
[szerkesztés]-
Illésházy Zsófia 16. évszázad, Esterházy Ferenc férje (1547-1599)
-
illésházai gróf Illésházy Miklós 18. század, származása révén Liptó és Trencsén vármegyék örökös főispánja. Olajfestmény
-
Gróf Illésházy 5. Miklós, főispán (1684-1723), 6. József, főispán (1723-1766) 7. János, főispán (1766-1799) 8. István, az utolsó Illésházi
-
Illésházy István A nagybirtokos főúri Illésházy család utolsó sarja
Források
[szerkesztés]- Csiba Balázs 2018: Az óbudai apácák perei az Illésháziakkal. Eruditio-Educatio 13/4
- Pálffy Géza 2009: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére - Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján. Századok 143/4, 853–882.
- Vlastimil Hábl - Danuta Učníková 1998: Ilešháziovci - rodová zbierka obrazov.
- Révai nagy lexikona (VI. kötet)
- Családfa
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csiba 2018, 30
- ↑ Apja: Franz Anton Abensperg-Traun (1674-1745). Anyja: Pálffy Eleonóra Mária Terézia (1682-1729).
- ↑ Keresztelési anyakönyvben teljes neve: Illésházy Mária Terézia Julianna Carolina Walburga Anna.
- ↑ Lásd: OSZK Kisnyomtatvány Tárában, Gyászjelentések, Illésházy Johann Baptist.
- ↑ Batthyány Szidónia halotti címere, a férje Illésházy János címerével. - Beke Margit: A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei (Esztergom, 1995), p. 265 (kép a címerről), p. 391 (a képhez tartozó szöveg).