Kavocsán

	Kavocsán (Kavečany)
; Kavocsán címere	; Kavocsán zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassai I.
Rang	Kassa városrésze
Első írásos említés	1347
Polgármester	Martin Balčík
Irányítószám	040 01
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KE
	Népesség
Teljes népesség	1346 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	119,43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	458 m
Terület	10,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 46′ 29″, k. h. 21° 12′ 18″48.774722°N 21.205000°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 29″, k. h. 21° 12′ 18″48.774722°N 21.205000°E
	Kavocsán weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kavocsán témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kavocsán (szlovákul: Kavečany) Kassa városrésze Szlovákiában, a Kassai kerület Kassai I. járásában. Területe 10,5 négyzetkilométer. 1976-ig önálló község volt, ekkor csatolták Kassához.

Fekvése

Kassa központjától 6 km-re, északnyugatra fekszik.

Története

1423-ban „poss. seu villa Kalachyan” néven említik először. Korábban Sólyomkő várának birtoka, majd 1423-tól Kassa város faluja. 1567-ben öt portát számláltak a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KAVOCSÁN. Kvacsani. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Kassa Városa lakosai katolikusok, fekszik Abaúj Vármegyének szélénél, határja meg lehetős.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kaveczán, Sáros v. tót falu, Kassához 1 mfld, nagy erdőségek közt. 690 kathol. lak., paroch. templommal. Mészégetés. F. u. Kassa.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Visszatérve Kassára, nem kerülheti ki figyelmünket Kavecsány, melyhez külön községi út vezet Kassáról. Kavecsány ugyan már Sáros vármegyéhez tartozik, de Kassa város birtokát képezi és közvetlenül a határszélen fekszik. Néhány évvel ezelőtt itt egy barlangot fedeztek föl, melyben mammuth-csontokra akadtak. Határában az állami közutak építésére nagyon alkalmas kavicsbánya van.”^[4]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

1938-ban, az első bécsi döntés után felkereste a vegyes magyar-szlovák határmegállapító bizottság, mely megkérdezte a szlovák többségű község bíróját, hova kíván tartozni. Ő azt felelte: „Do Košice” (magyarul: Kassához), mivel a falu a Kassán eladott élelmiszerből élt, és lakói több más szlovák településhez hasonlóan a gazdasági megfontolásokat fontosabbnak tartották a politikaiaknál. Így került 1938 és 1945 között egyetlen községként az egykori Sáros vármegyéből újra Magyarországhoz a település.^[5]

1976-óta Kassa városához tartozik.

Népessége

1880-ban 876-an lakták, ebből 840 szlovák és 10 magyar anyanyelvű.
1890-ben 919 lakosából 895 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 814-en lakták, ebből 789 szlovák és 24 magyar anyanyelvű.
1910-ben 870-en lakták: 845 szlovák és 14 magyar anyanyelvű.
1921-ben 809 lakosából 795 csehszlovák lakosa volt.
1930-ban 581 lakosából 572 csehszlovák lakosa volt.
1941-ben 1014-en lakták, ebből 880 szlovák és 104 magyar.^[6]
2001-ben 1010 lakosából 1004 szlovák és 3 magyar volt.
2011-ben 1180 lakosából 1123 szlovák és 3 magyar.

Nevezetességei

A település turizmusát főként az üdülőközpont síközponttal és bobpályával szolgálja.
Itt található Közép-Európa egyik legnagyobb állatkertje.

Lásd még

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 9.)
↑ Mihályi Balázs: Kassa visszatérése szlovák szemmel – Kiürítés - 1938. november 3–9. In: Nagy Magyarország, III. évfolyam 2. szám, 2011. június, ISSN 2061-747X, 48. o.
↑ A népszámlálás során félve az elcsatolástól szlovák családok vallották magukat magyarnak (Simon 2015)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kavocsán témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 9.)

[5] Mihályi Balázs: Kassa visszatérése szlovák szemmel – Kiürítés - 1938. november 3–9. In: Nagy Magyarország, III. évfolyam 2. szám, 2011. június, ISSN 2061-747X, 48. o.

[6] A népszámlálás során félve az elcsatolástól szlovák családok vallották magukat magyarnak (Simon 2015)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]