Kassaújfalu

	Kassaújfalu (Košická Nová Ves)
	Kassaújfalu látképe
; Kassaújfalu címere	; Kassaújfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassai III.
Rang	Kassa városrésze
Első írásos említés	1297
Polgármester	Milan Lesňák
Irányítószám	040 14
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KE
	Népesség
Teljes népesség	2901 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	457,02 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	261 m
Terület	5,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 43′ 54″, k. h. 21° 18′ 03″48.731667°N 21.300833°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 54″, k. h. 21° 18′ 03″48.731667°N 21.300833°E
	Kassaújfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kassaújfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovák településről szól. Hasonló címmel lásd még: Újfalu (egyértelműsítő lap).

Kassaújfalu (szlovákul: Košická Nová Ves, németül: Neudorf) Kassa városrésze Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai III. járásához tartozik. Területe 9,45 km².

Fekvése

Kassa óvárosától keletre fekszik.

Története

1297-ben említik először, ekkor épült Szent László király tiszteletére szentelt temploma. Kassa városához tartozó falu volt. 1317-ben említik plébániáját és Miklós nevű papját, aki 6 garas adót fizetett. A 15. században a kipusztult magyar lakosság pótlására németeket telepítettek ide. 1427-ben húsz portát számláltak a faluban. Kassaújfalu már a 16. században híres volt borászatáról. Lakói részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Kassa, Jászó, Szikszó Újfalu. Abaúj Vármegyében.”^[2]

1826-ban 864-en lakták. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Kassa), Neudorf, Kossicka Nowawes, Abauj vármegyében, tót falu, Kassához keletre 1 1/2 órányira: 855 kath. lak., kik szőlőt müvelnek, hizott sertéssel, hussal, szalonnával Kassára jutalmas kereskedést folytatnak. Kat. paroch. templom. F. u. Kassa városa.”^[3]

1896-ban 152 házában 1160 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, borászattal, favágással, valamint Kassa városának végzett bérmunkákkal foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „A Kassai-hegy keleti lejtőjén, félórányira Kassától van Kassa-Ujfalu, 152 házzal és 1160 tótajku lakossal, akik nagyobbára sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Ők szállitják a kassai piaczra az országszerte ismert »kassai« sonkát. Posta- és táviróállomás Kassa.”^[4]

1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

1990-óta közigazgatásilag Kassa városához tartozik.

Népessége

1910-ben 1215, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2003-ban 2259 lakosa volt.

2011-ben 2571 lakosából 2103 szlovák.

Nevezetességei

Szent László tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1771-ben Eszterházy Károly egri püspök építtette.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 7.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 7.)

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. május 7.)

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 7.)

[1]

[2]

[3]

[4]